A roma holokauszt, vagy romani nyelven Pharrajimos elpusztítást jelent. A Cigány Világszövetség 1972-es párizsi kongresszusának határozata alapján lett augusztus 2-a a roma holokauszt nemzetközi emléknapja. Bár a magyar történelemkönyvek többsége nem említi, ezen az éjjelen 1944-ben több ezer roma gyermeket, nőt és férfit gyilkoltak meg álmukból felkeltve őket Auschwitzban. Hogy pontosan hány ember vesztette életét a roma holokausztban a 2. világháború alatt, arról nincsenek adatok, de tény, hogy 1944-45-ben a romákat is brutális kegyetlenséggel megölték, álorvosi kísérletekkel megkínozták és megnyomorították, haláltáborokba deportálták vagy munkaszolgálatra hurcolták etnikai hovatartozásuk miatt.
Gyertyagyújtással, Balog Elemér-verssel és beszédekkel emlékezett az áldozatokra a régi Parkváros Közösségi Házban pénteken este többek közt Rafael Attila, az Érdi Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, Tarnóczi Mária, a Családsegítő Szolgálat korábbi vezetője, és Sípos Gyula, cigánymissziók és a Szeretet Földje Szolgálat vezetője és szervezője és több diák is. A közösségi ház falait Sípos Gyula szénrajzai, Bada Márta cigány képzőművész festményeit és az elmúlt évek megemlékezéseiről készült cikkek és képek díszítették ez alkalomból.
Tarnóczi Máriát és Sípos Gyulát az Érd FM 101.3 kérdezte a roma holokausztról, az emlékezés, megemlékezés jelentőségéről és a romák mai helyzetéről:
