A kedvezőtlen időjárás miatt 2021 ismét rossz év volt a méhészek számára, az akácméz egyedül a Tiszántúlon hozott jó termést.

Boross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke szerint a belföldön eladott akácméz 90 százalékát a méhészek értékesítik közvetlenül, és csak 10 százaléknyi megy a boltokba.

Az ok az, hogy a méz felvásárlási ára magasra emelkedett, erre a mézkiszerelő és a kiskereskedő is ráteszi a saját hasznát, és az így kialakult árat már nem fizetik meg a vásárlók. A termelők a piacon kilónként 3 és 4,5 ezer forint között árulták az üveges akácmézet.

A nemzetközi piacon is megemelkedett a természetes méz ára, ezért is mentek történelmi csúcsra a felvásárlási árak. Virágmézből a tavalyi évhez hasonlóan az idén is hiány lesz, mert a termés már elment exportra. Boross szerint a hordós export ismét 15 ezer tonna körül lesz.

Nem csoda, ha az elmúlt időszakban a polcokon feltűntek az importmézek. A kínaival még óvatosak a beszállítók, de az ukrán méz már hasít.

A magyar méhészeti ágazat évente hárommilliárd forint támogatást kap, ennek a felét az uniós, másik felét pedig a hazai költségvetés finanszírozza.