Szülőként van néhány dolog, amihez ragaszkodik az ember. Például ahhoz, hogy a gyermeke minél előbb tanuljon meg úszni. De mikor jön el ennek az ideje?
Először is meg kell felelni bizonyos fizikai feltételeknek. Nálunk például minimum 105 centiméteresnek kell lennie a gyermeknek ahhoz, hogy kiérjen a szája vízből úgy, hogy teli talppal áll a medence alján. Ekkor tudunk vele érdemben foglalkozni. De idegrendszeri érettségtől is függ. Nagy általánosságban azt mondhahttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpg, hogy az úszásoktatást 5 és 7 éves kor között ideális elkezdeni, mert az agy általában akkor fejlett annyira, hogy a gyermek el tudja végezni azokat a mozdulatokat, amelyeket az úszás tanulása igényel. Persze mindig vannak kivételek, van, aki négyéves korában már rendelkezik mindezekkel a képességekkel, például Egerszegi Krisztina is 4 évesen kezdte.
Sok szülő viszi gyermekét babaúszásra. Ez a későbbi úszásoktatás szempontjából előnyt jelent?
Vannak érvek a babaúszás mellett és ellene is. Az kétségtelen, hogy kiváló program, és az is vitathatatlan, hogy a szülő-gyermek kapcsolatra pozitív hatással van. Nagyon fontos az is, hogy a gyerek szokja a környezetet, a vizet, de az úszásoktatás szempontjából hátrányokkal is bír. Gyakorlott úszásoktatóként azt láhttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpg, ha egy olyan gyermek kerül hozzám, aki korábban babaúszásra járt, benne marad a rugdalózó lábtempó. Másrészt a babaúszás eredendően a garatzáródási reflexre épül. Ilyenkor lenyomják a gyereket a víz alá, és a garat reflexszerűen lezár, így nem vesz levegőt és nem is fújja ki. Ez azonban a későbbi úszástanulás szempontjából nem előnyös, hiszen úszás közben ütemes belégzésre és kilégzésre van szükség. Márpedig ha sokáig jár a gyerek babaúszásra, a garatzáródási reflex rögzül benne.
Sok szülőt látni a strandokon, ahogy próbálja tanítgatni gyermekét. Érdemes ezzel vesződnünk vagy jobb, ha szakemberre bízzuk a dolgot?
Ezzel egyrészt az a baj, hogy a saját gyerekkel sokkal nehezebb bánni, hiszen kevésbé hallgat a szülőkre. Másrészt mi, úszásoktatók mindig a versenyzés szempontjából közelítjük meg a dolgot. Ha nem szakszerűen tanítják meg a mozgásokat a gyermeknek és rosszul rögzülnek a mozdulatok, és a későbbiekben versenyző válik belőle, akkor azt nagyon nehéz már kijavítani. Az a jó, ha mi építjük fel az úszását lépésről lépésre, ha mi tanítjuk meg a versenyszerű úszás alapjaira.
Mennyi időre van szükség ahhoz, hogy egy gyermek megtanuljon úszni, és milyen sorrendben tanítják az úszásnemeket?
Ahhoz, hogy valaki vízbiztosan ússzon, 3-4 évre biztosan szüksége van. Egy kezdő nagyjából két év alatt jut el odáig, hogy már mély vízbe mehet, de még akkor sem biztos a tudása. Hátúszással kezdünk, hiszen az a legegyszerűbb, mert nem kell betenni a fejet a vízbe. Aztán persze hasra fordítjuk a gyereket, és következik a gyorsúszás. A hát és a gyors hasonló mozgás, a karkörzés ugyanaz, csak az iránya más, a lábtempó szintén azonos. Ha ez megy, következhet a mellúszás, ami már kicsit bonyolultabb, hiszen ott már jobban oda kell figyelni a lábtartásra, és a pillangó zárja sort, de ezt természetesen nem mindenki tanulja meg.
Mi a legnagyobb kihívás egy úszásoktató számára?
A legnehezebb mindig az első lépést megtenni, hiszen a víz ismeretlen közeg és az oktató és a gyermek is idegenek egymás számára, még nem alakult ki a bizalom. Az oktatóknak óriási szerepük van abban, hogyan alakulnak a továbbiak. Ha a gyereknek tetszik a környezet, jól érezte magát és megszerette az oktatót, akkor nyert ügye van. Van olyan versenyzőm, akit én tanítottam meg úszni és akármikor meglát, odarohan hozzám és megölel.
Érdemes erőltetni, ha a gyermek nem akar úszni járni?
Ha a gyerek nem szívesen jár az uszodába, akkor annak biztos, hogy van valamilyen oka és ezt érdemes kideríteni. Persze sokszor a szülőnek egyszerűbb úgy az élete, ha nem kell hetente kétszer a gyereket az uszodába vinni és inkább ráhagyja. Én biztos nem hagynám rá a gyerekre, hogy eldöntse, megtanul-e úszni vagy sem. Azt szoktam mondani, hogy aki nem tud aki írni, olvasni, úszni, az analfabéta. Elég, ha megnézzük, hány 18 év alatti gyerek fullad bele a különböző vizekbe. 2019-ben 68 fiatal veszítette így az életét annak ellenére, hogy a kötelező úszásoktatást is bevezették.
Mi a helyzet azzal, aki kisgyerekkorában valamiért mégsem tanult meg úszni és szeretné ezt bepótolni?
Természetesen később is meg lehet tanulni úszni, akár felnőttként is, de ilyenkor már nehezebb. Volt olyan 15 évesem, aki szégyellte a strandon a barátai és a lányok előtt, hogy nem tud úszni, ezért tanulta meg, de ők máshogy tanulnak már, mint egy 4-5 éves. Sokszor abból adódik egyébként a probléma, hogy a szülő nem tud úszni, valamiért fél a víztől, esetleg volt valami rossz élménye és ezt akarva-akaratlanul átragasztja a gyerekére. Így természetesen ő is félni fog.
