A jég világába repítette el a kicsiket és a nagyokat a Magyar Földrajzi Múzeum a szombati családi délutánján. A kicsiket jeges játékok, fejtörők, kézműves és ügyességi foglalkozások várták – egy picit másképp: fókákkal lehetett tekézni, pingvinpocakba célba dobni, lékben halászni. Mint Fekete-Mácsai Anetta, a múzeum igazgatóhelyettese tudósítónknak elmondta, kvízjátékkal is készültek, a Magyar utazók, földrajzi felfedezők állandó kiállításhoz kapcsolódva.

A látogatók megismerkedhettek két szánhúzó szamojéddel, Totyával és Mírával, az Összefogás A Szánhúzókért Alapítvány jóvoltából. 

A családi napon bemutatták az Antarktiszon járt magyarok ruháit, eszközeit is.

A nagyobb gyerekeket és a felnőtteket két előadás várta: Kércz Tibor – aki több rangos díjat is elnyert már természetfotóival, és az érdiek több kiállítását is láthatták – a természetfotós szemével mutatta be az Északi- és a Déli-sarkvidéket.

– Szeretem a hideg tisztaságát, nemességét. Nekem nagyon kell a homogén háttér és előtér, hogy abból kiemelkedjen, amit fotózok. Hihetetlen, milyen életerejük van az itt élő állatoknak; akár mínusz negyven-ötven fokos hidegben kell megélniük, úgy, hogy fél évig sötét van – ez egyedülálló. Megkapó, távoli, meseszerű ez a világ, a csodálatos fényeivel. A mérsékelt égövön nincsenek ilyen fények, itt fényszennyeződés, por van, és a nap is más szögben süt – mondta  Kércz Tibor, aki három expedícióján készített 25 ezer képből vetített le 280-at, és beszélt keletkezésük körülményeiről, és a fotókon látható állatokról, tájakról is.

A következő előadás témája a látható (illetve a felszín alatti, mondhatni, láthatatlan) jégvilág volt: dr. Nagy Balázs egyetemi docens, az ELTE TTK Földrajztudományi Központjának vezetője a klímaváltozások földi folyamataival, hatásaival foglalkozik, sarkvidékeken és magashegységekben dolgozva. Előadását kifejezetten úgy állította össze, hogy az a fiatalabb korosztály számára is érthető, élvezhető legyen.

– Előadásomban a jég földi előfordulásáról beszéltem, illetve arról, hogy miért fontos számunkra, hol találhatjuk meg, és egyáltalán, hogyan keletkezik a jég – a gleccserekről, jégmezőkről, a felszín alatti jégről, az örök fagyról. Mi ennek a szerepe, meddig van ott, mit okoz? – sorolta a klímakutató.

– A jég jó jelzője a klíma- és környezetváltozásoknak. A Földön mindig is voltak klímaváltozások, de ezek más-más sebességűek, más intenzitásúak és más hosszúságúak voltak. A Föld történetének túlnyomó részében ez teljességgel természetes folyamat volt, ma meg benne van az ember keze is. Hogy mennyire, azt nem tudjuk pontosan. Százötven éve még az elmúlt tízezer év leghidegebb korszakát élte a Föld, azóta nagyon erősen felmelegedő fázist élünk. Tehát változik a klíma, és a mi felelősségünk is, hogy mennyire változik – ezt érdemes minimalizálni – hangsúlyozta.

A Földrajzi Múzeum családi délutánja mellett mini gyereknap is várta a kicsiket az ÉNFeszten. Sajnos, a múzeumkertben felállított játékokat a délelőtti kitartóan zuhogó eső miatt kevesen tudták kihasználni (bár a bevállalósabb gyerekek a zuhogó esőben is trambulinoztak), de a kocsiszínben tartott koncertek – Kovácsovics Fruzsina, a Belvárosi Betyárok és a Metronóm Dobiskola bemutatói –, valamint az érdi táncegyüttesek fellépései idén is nagyon sikeresek voltak, és a szintén fedett helyszínen felállított kézműves asztaloknál is nagy volt a forgalom.

A városi könyvtár is hozott gyermekprogramokat: a főtéri gloriettben leselejtezett könyvekből hajtogatással papírszobrokat készíthettek a nagyobbak és a felnőttek, míg a kicsiket papírragasztás várta. Az érdeklődők természetesen a könyvtár szolgáltatásaival is megismerkedhettek.