De akkor hol vannak?

Enrico Fermi fizikus mások mellett Teller Edével ebédelt, amikor föltette a híressé vált kérdést: „De, akkor hol vannak?” Mármint a Földön kívüli civilizációk. Hiszen az Univerzum életkora és hatalmas számú csillaga azt feltételezi, hogy a földön kívüli élet általánosan elterjedt kell, hogy legyen.

Hogyan lehetséges hát, hogy még soha, semmilyen bizonyítékot nem talált az emberiség más civilizációk létezésére. Lényegében ezt nevezik Fermi-paradoxonnak, aminek kapcsán az Érdi Csillagászati Klubban Keresztes Miklós beszélt a Földön kívüli civilizációkkal kapcsolatos kutatásokról és azok eredménytelenségéről.
Forró téma volt ez mindig, Giordano Brunót azért égették el máglyán, mert elsőként vetette föl, hogy a csillagok lehetnek távoli napok is, melyek körül lakott bolygók keringhetnek. Természetesen az érdeklődés csak fokozódott a technika fejlődésével, még speciálisan az idegen civilizációkkal foglalkozó tudomány is kialakult: a SETI (Search for Extra-Terrestrial Intelligence, azaz a „földön kívüli intelligencia keresése”).
Nagy lendületet az óriási rádiótávcsövek megépítésével vett a bizonyítékok keresése. Az első komolyabb kísérletet 1960-ban folytatták, az úgynevezett Ozma-terv keretében: két közeli, a Naphoz viszonylag hasonló csillag megfigyelése folyt egy rádiótávcsővel, aztán 1963-ban megépült a kifejezetten a SETI-kutatásokra tervezett Big Ear (Óriás Fül) rádiótávcső, mellyel 1998-ig hallgatóztak a világűrbe, várva az „égi jelre” – valós és értékelhető eredmény nélkül, így aztán a hatalmas műszert elbontották, s a helyén golfpályát létesítettek.
A Fermi-paradoxon alapja egyébként „a méretek érve”, amely szerint a Tejútrendszerben található csillagok becsült száma 250 milliárd és ez a szám 70 trilliárd a világegyetem látható részére vetítve. Még ha elhanyagolható is lenne az intelligens élet jelenlétének aránya az e csillagok körül keringő bolygókon, akkor is nagyszámú civilizációnak kellene léteznie akár a Tejútrendszeren belül is. Az állítás feltételezi, hogy a Föld nem különleges, csupán egy bolygó a sok közül, amelyre ugyanazok a szabályok, hatások vonatkoznak, mint bármelyik másik világra.
Jó, de akkor hol vannak? – hangoztatják makacsul a kétkedők. A kérdéssel kapcsolatban még tudósi körökben is minimum három féle nézet létezik: akik kategorikusan tagadják, hogy létezne Földön kívüli civilizáció, akik azt mondják, hogy ilyeneknek létezniük kell, és akik szerint az idegenek már most is köztünk vannak, csak nem fedik föl magukat.

Forrás
Érdi Újság, Fotó: bme.hu