{"id":88503,"date":"2024-01-28T12:05:27","date_gmt":"2024-01-28T11:05:27","guid":{"rendered":"https:\/\/erdmost.hu\/?p=88503"},"modified":"2024-01-28T12:05:27","modified_gmt":"2024-01-28T11:05:27","slug":"regeszeti-bemutatohely-lesz-erden","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/erdmost.hu\/en\/2024\/01\/28\/regeszeti-bemutatohely-lesz-erden\/","title":{"rendered":"R\u00e9g\u00e9szeti bemutat\u00f3hely lesz \u00c9rden"},"content":{"rendered":"

1963-ban \u00c9rd f\u00f6lker\u00fclt a r\u00e9g\u00e9szet vil\u00e1gt\u00e9rk\u00e9p\u00e9re. R\u00f6vid ideig tartott, \u00e9s azt\u00e1n mi magunk is elfelejtett\u00fck, hogy van egy szenz\u00e1ci\u00f3s lel\u0151hely\u00fcnk. Ben\u0151tte a boz\u00f3t a Fundoklia-v\u00f6lgy fels\u0151 szakasz\u00e1t, az \u00e9j leple alatt hullad\u00e9kkal lopakod\u00f3kon k\u00edv\u00fcl nem j\u00e1rt arra senki.<\/p>\n

Augusztus v\u00e9g\u00e9n \u00edrtunk arr\u00f3l,<\/a> hogy dr. Palk\u00f3 Zsolt, \u00c9rd kl\u00edmav\u00e9delmi \u00e9s z\u00f6ld v\u00e1rosfejleszt\u00e9si biztosa, lelkes lok\u00e1lpatri\u00f3ta, r\u00e9gi \u00e9rdi \u201eplat\u00f3j\u00e1r\u00f3” \u00e9s \u00e9rt\u00e9k\u0151r – ak\u00e1rcsak a kor\u00e1bban szint\u00e9n elhanyagolt Kl\u00edmabar\u00e1t Parkhoz \u2013 egy \u00fajrafelfedez\u0151 bej\u00e1r\u00e1st szervezett ide, szakemberek r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9vel. M\u00e9ghozz\u00e1 az\u00e9rt, hogy megtudjuk, val\u00f3ban olyan jelent\u0151s\u00e9g\u0171-e az itt tal\u00e1lt lelet, hogy \u00e9rdemes legyen visszahozni a k\u00f6ztudatba, s\u0151t, ak\u00e1r turistal\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1gk\u00e9nt bemutatni r\u00e9g\u00e9szeti jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t.<\/p>\n

Azt\u00e1n a bej\u00e1r\u00e1snak folytat\u00e1sa is lett: Tetl\u00e1k \u00d6rs alpolg\u00e1rmesterrel, a F\u00f6ldrajzi M\u00fazeum igazgat\u00f3j\u00e1val, M\u00e1csai Anett\u00e1val \u00e9s Palk\u00f3 Zsolttal ell\u00e1togattunk az Aquincumi M\u00fazeumba, ahol a r\u00e9g\u00e9szek – Dr. Mester Zsolt, Dr. Lengyel Gy\u00f6rgy \u00e9s Szilas G\u00e1bor – megmutatt\u00e1k a vil\u00e1gszenz\u00e1ci\u00f3nak sz\u00e1m\u00edt\u00f3 \u00e9rdi leletegy\u00fcttes n\u00e9h\u00e1ny darabj\u00e1t.<\/p>\n

\"\"
Az 1963-ban tal\u00e1lt \u00e9rdi leletegy\u00fcttes n\u00e9h\u00e1ny darabja<\/em><\/figcaption><\/figure>\n

A gondosan t\u00e1rolt \u00e1llati csontokb\u00f3l, k\u0151eszk\u00f6z\u00f6kb\u0151l a kez\u00fcnkbe is vehett\u00fck n\u00e9h\u00e1nyat. Mi tagad\u00e1s, \u00e9rez n\u00e9mi megillet\u0151d\u00e9st a ma embere, ha egy \u00f6tvenezer \u00e9ve elhullott\/meg\u00f6lt vadl\u00f3 l\u00e1bsz\u00e1rcsontj\u00e1t megfoghatja. De hogy ker\u00fclt a Fundoklia-v\u00f6lgybe barlangi hi\u00e9na \u00e9s barlangi medve? Hiszen itt ma sincs \u00e9s akkoriban sem lehetett barlang.<\/p>\n

\u201eAmennyire rekonstru\u00e1lni lehet, a kisebbik v\u00f6lgyf\u0151 h\u00e1ts\u00f3 r\u00e9sze fedett lehetett \u2013 magyar\u00e1zza Dr. Mester Zsolt a paleolit korszak kutat\u00f3ja, az ELTE R\u00e9g\u00e9szeti Int\u00e9zet\u00e9nek oktat\u00f3ja. \u2013 Tal\u00e1ltak a r\u00e9g\u00e9szek olyan csonthalmot, amely kiz\u00e1r\u00f3lag medvecsontokat tartalmazott, ez arra utal, hogy ott telelhettek a medv\u00e9k. Etol\u00f3giai kutat\u00e1sok kimutatt\u00e1k, hogy a medv\u00e9nek a hibern\u00e1l\u00e1shoz nincs sz\u00fcks\u00e9ge barlangra, a l\u00e9nyeg, hogy a hely v\u00e9dett legyen. Az utols\u00f3 eljegesed\u00e9si szakasz els\u0151 fel\u00e9ben, amikor a nagy felmeleged\u00e9s ut\u00e1n elkezdett leh\u0171lni a kl\u00edma, eg\u00e9szen a hideg cs\u00facsot megel\u0151z\u0151 id\u0151kig Eur\u00f3pa tele volt barlangi medv\u00e9kkel. Emberi l\u00e9pt\u00e9kkel n\u00e9zve igen hossz\u00fa peri\u00f3dus volt ez, hiszen az utols\u00f3 eljegesed\u00e9s els\u0151 hideg maximuma 10 ezer \u00e9vig tartott. A F\u00f6ld \u00e1tlagh\u0151m\u00e9rs\u00e9klete mintegy 4 fokot h\u0171lt akkor, \u00e9s a zord hideg \u00e9s az er\u0151s sz\u00e9l el\u0151l ezekben a viszonylag z\u00e1rt v\u00f6lgyekben mened\u00e9ket tal\u00e1ltak a vadak, \u00e9s a neanderv\u00f6lgyi korszak emberei is.\u201d<\/p>\n

\"\"
A neanderv\u00f6lgyi ember haszn\u00e1lta pattintott kovak\u0151<\/em><\/figcaption><\/figure>\n

Mester Zsolt elmondta, hogy a 60-as \u00e9vekben hatalmas r\u00e9g\u00e9szeti \u00e9rt\u00e9ke volt a leletnek. Sok\u00e1ig emblematikus lel\u0151helynek sz\u00e1m\u00edtott, mert ez volt az els\u0151 olyan, amelyet barlangimedve-vad\u00e1szok tany\u00e1jak\u00e9nt tudtak azonos\u00edtani. (A barlangimedv\u00e9r\u0151l b\u0151vebben itt<\/a> lehet olvasni.) Ennek az elk\u00e9pzel\u00e9snek az volt a kiindul\u00f3pontja, hogy ilyen mennyis\u00e9g\u0171 nem barlangban tal\u00e1lt medvecsont csak vad\u00e1szatb\u00f3l sz\u00e1rmazhatott, \u00e9s ezt al\u00e1t\u00e1masztott\u00e1k a helysz\u00ednen tal\u00e1lt k\u0151eszk\u00f6z\u00f6k. A csontmaradv\u00e1nyok eredet\u00e9re a csontok form\u00e1j\u00e1b\u00f3l, nagys\u00e1g\u00e1b\u00f3l k\u00f6vetkeztetnek. Ha pedig maradt benn\u00fck szerves anyag, akkor radiokarbon m\u00f3dszerrel a kor\u00e1t is meg tudj\u00e1k hat\u00e1rozni.<\/p>\n

\"\"
A barlangi medv\u00e9k testhossza meghaladhatta a 2 m\u00e9tert, marmagass\u00e1ga az 1,5 m-t, testt\u00f6mege az 500 kg-ot<\/em><\/figcaption><\/figure>\n

\u00c1m a lel\u0151hely sok egy\u00e9b m\u00f3dszertani k\u00e9rd\u00e9st is felvetett, \u00fagyhogy a 70-es \u00e9vekben f\u0151k\u00e9nt francia r\u00e9g\u00e9szek olyan archeo-zool\u00f3giai vizsg\u00e1lati m\u00f3dszert dolgoztak ki, amelynek nyom\u00e1n m\u00e1r jobban meg lehet \u00edt\u00e9lni, hogy egy csontt\u00f6meg l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9ben mekkora szerepet j\u00e1tszhattak a ragadoz\u00f3k, az emberi vad\u00e1szat illetve a term\u00e9szetes elhull\u00e1s. Az \u00e9rdi \u00e1llatcsontok \u00fajravizsg\u00e1latakor a kutat\u00f3k azt \u00e1llap\u00edtott\u00e1k meg, hogy ezek t\u00f6bbs\u00e9ge a term\u00e9szetes elhull\u00e1s jegyeit mutatja.<\/p>\n

\u201eA harap\u00e1snyomokb\u00f3l p\u00e9ld\u00e1ul m\u00e9g azt is meg lehet mondani – magyar\u00e1zta Dr. Lengyel Gy\u00f6rgy a Magyar Nemzeti M\u00fazeum kutat\u00f3ja -, hogy ki milyen sorrendben lakm\u00e1rozott a h\u00fasb\u00f3l. Az \u00faj m\u00f3dszerek nyom\u00e1n ma elmondhat\u00f3, hogy \u00c9rden nemcsak az ember vert tany\u00e1t, hanem a medv\u00e9k, s\u0151t a hi\u00e9n\u00e1k is haszn\u00e1lt\u00e1k b\u00fav\u00f3helynek. Val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy a helyet egyik faj sem lakta folyamatosan, csak hosszabb-r\u00f6videbb ideig.\u201d<\/p>\n

\"\"
Egy barlangi hi\u00e9na \u00e1llkapocs t\u00f6red\u00e9ke, ugyanis id\u0151szakosan a hi\u00e9n\u00e1k is haszn\u00e1lt\u00e1k a helyet tanyak\u00e9nt<\/em><\/figcaption><\/figure>\n

Mindeddig \u00fagy tudtuk, hogy az \u00e9rdi leletegy\u00fcttesben sok ember \u00e1ltal k\u00e9sz\u00edtett eszk\u00f6z volt, emberi maradv\u00e1ny azonban nem ker\u00fclt el\u0151. A r\u00e9g\u00e9szekt\u0151l azonban most megtudtuk, hogy a csontmaradv\u00e1nyokat \u00fajra \u00e1tn\u00e9zve el\u0151ker\u00fclt egy fog, amit eddig medvebocsnak tulajdon\u00edtottak, \u00e1m megvizsg\u00e1ltatt\u00e1k antropol\u00f3gussal, aki azt felt\u00e9telezi, hogy emberi eredet\u0171. A leletet jelent\u0151s\u00e9g\u00e9re val\u00f3 tekintettel most P\u00e1rizsban is megvizsg\u00e1lj\u00e1k.<\/p>\n

Szinte hihetetlen, hogy ha az \u00e9rdi fenns\u00edk ilyen r\u00e9g\u00f3ta lakott, mi\u00e9rt nem ker\u00fclt el\u0151 t\u00f6bb emberi maradv\u00e1ny a pattintott k\u0151eszk\u00f6z\u00f6k kor\u00e1b\u00f3l. A r\u00e9g\u00e9szek ezt azzal magyar\u00e1zz\u00e1k, hogy a temetkez\u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban m\u00e1r a letelepedett \u00e9letform\u00e1hoz k\u00f6t\u0151dik, a nom\u00e1d \u00e9let t\u00f6bbnyire azzal j\u00e1r, hogy a halottakat h\u00e1trahagyj\u00e1k, felt\u00e9telez\u00e9sek szerint ak\u00e1r valamilyen vall\u00e1sos hiedelem alapj\u00e1n egy totem\u00e1llatnak felaj\u00e1nlva. R\u00e1ad\u00e1sul ilyen id\u0151t\u00e1vlatban az is k\u00e9rd\u00e9s, hogy meg\u0151rz\u0151dik-e csontmaradv\u00e1ny. P\u00e9ld\u00e1ul az \u00c9szaki-k\u00f6z\u00e9phegys\u00e9gben olyan a talaj k\u00e9mhat\u00e1sa, hogy az \u0151sk\u0151kori csontok felold\u00f3dnak \u00e9s elt\u0171nnek.<\/p>\n

El\u0151z\u0151 cikk\u00fcnkben is felvetett\u00fck, hogy vajon tartogathat-e m\u00e1s \u00faj inform\u00e1ci\u00f3kat is az \u00e9rdi lel\u0151hely. Mester Zsolt hat\u00e1rozottan \u00e1ll\u00edtja, hogy igen.<\/p>\n

\u201eMaga a korszak, amibe ez a leletegy\u00fcttes beleillik, i.e. 120 \u2013 40 ezer \u00e9v k\u00f6z\u00f6tt lehet – magyar\u00e1zza. – A helysz\u00ednen tal\u00e1lt k\u00e9t t\u0171zhely faszen\u00e9b\u0151l m\u00e9rt \u00e9rt\u00e9kek alapj\u00e1n (radiokarbon m\u00f3dszerrel) 39-43 ezer \u00e9v k\u00f6z\u00f6ttre tehet\u0151 a leletek kora. De ez a m\u00f3dszer 40-50 ezer \u00e9v k\u00f6z\u00f6tt m\u00e1r kezd megb\u00edzhatatlan lenni. A 60-as \u00e9vekben m\u00e9g nem \u00e1llt a kutat\u00f3k rendelkez\u00e9s\u00e9re olyan met\u00f3dus, amellyel pontosabb kormeghat\u00e1roz\u00e1st lehet v\u00e9gezni, ma viszont igen. Ha szerencs\u00e9nk van, ak\u00e1r k\u00fclf\u00f6ldi koll\u00e9g\u00e1kat is \u00e9rdekelhet ez a projekt, hiszen nek\u00fcnk itt tud\u00e1sunk van, meg lel\u0151hely\u00fcnk, a k\u00fclf\u00f6ldieknek pedig p\u00e9nz\u00fck \u00e9s \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00fck.\u201d<\/p>\n

\"\"
Egy szarvasagancs t\u00f6v\u00e9nek darabja, amelyet szersz\u00e1mk\u00e9nt haszn\u00e1lhattak az \u00e9rdi \u0151semberek<\/em><\/figcaption><\/figure>\n

Az 1964-es \u00e1sat\u00e1son meghagyott tan\u00fafal tartalmazza az eredeti \u00fcled\u00e9ket. Sok\u00e1ig nem temett\u00e9k vissza, mert a r\u00e9g\u00e9szek abban b\u00edztak, hogy lehet ott olyan bemutat\u00f3helyet l\u00e9trehozni, mint amilyen az ugyanakkor felt\u00e1rt v\u00e9rtessz\u0151l\u0151si \u00e1sat\u00e1s helysz\u00edn\u00e9n megval\u00f3sult. Azonban ebb\u0151l nem lett semmi, mert hi\u00e1nyzott a kell\u0151 lobbier\u0151. A 70-es \u00e9vekben k\u00e9sz\u00fclt f\u00e9nyk\u00e9pen m\u00e9g l\u00e1tszik kibontott \u00e1llapot\u00e1ban a tan\u00fafal, ker\u00edt\u00e9ssel k\u00f6rbev\u00e9ve. \u00dagy tudj\u00e1k, hogy valamikor 1975 k\u00f6r\u00fcl egy hal\u00e1los \u00e1ldozatot is k\u00f6vetelt beoml\u00e1s ut\u00e1n betemett\u00e9k.<\/p>\n

\u201eA tudom\u00e1ny szempontj\u00e1b\u00f3l az lenne j\u00f3, ha az eredeti r\u00e9tegsoron, vagyis az 1 m sz\u00e9les, 20 m\u00e9ter hossz\u00fa \u00fagynevezett tan\u00fafalb\u00f3l vett mint\u00e1kat modern vizsg\u00e1latoknak tudn\u00e1nk al\u00e1vetni \u2013 jel\u00f6li meg sz\u00e1nd\u00e9kaikat pontosabban Szilas G\u00e1bor. – Ehhez nem kell nagy \u00e1sat\u00e1st v\u00e9gezni, csak megtiszt\u00edtani a terepet, kibontani a f\u00fcgg\u0151leges metszetfalat, \u00e9s tudom\u00e1nyos alaposs\u00e1ggal mint\u00e1kat venni. Ez mintegy t\u00edzmilli\u00f3 forintb\u00f3l megoldhat\u00f3 a laborat\u00f3riumi elemz\u00e9sekkel egy\u00fctt. N\u00e9h\u00e1ny h\u00e9t alatt megvolna a terepi munka, majd lehetne itt egy r\u00e9g\u00e9szeti bemutat\u00f3helyet kialak\u00edtani. M\u00e1r az is l\u00e1tv\u00e1nyos lenne, ha a k\u00e9t tekn\u0151szer\u0171 m\u00e9lyed\u00e9st l\u00e1that\u00f3v\u00e1 tenn\u00e9k, amelyben az \u0151semberek \u00e9s az \u00e1llatok is megtelepedtek. Valahogy \u00fagy, ahogyan az \u00e1sat\u00e1s v\u00e9g\u00e9n kin\u00e9zett.\u201d<\/p>\n

\"\"
Ilyen k\u0151eszk\u00f6z\u00f6kkel dolgozott a neanderv\u00f6lgyi ember<\/em><\/figcaption><\/figure>\n

Ez a lehet\u0151s\u00e9g igencsak felkelti Tetl\u00e1k \u00d6rs alpolg\u00e1rmester \u00e9s Palk\u00f3 Zsolt z\u00f6ld v\u00e1rosfejleszt\u00e9si biztos \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t, \u00e9s elmondj\u00e1k, hogy a terep megtiszt\u00edt\u00e1s\u00e1t fel tudja aj\u00e1nlani a projekt megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1hoz a v\u00e1ros. Mint cikk\u00fcnk elej\u00e9n m\u00e1r eml\u00edtett\u00fck, ezt a munk\u00e1t az\u00f3ta el is v\u00e9gezte a V\u00e1rosgazda, m\u00e1r csak a szakmai munka megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1hoz sz\u00fcks\u00e9ges n\u00e9h\u00e1ny milli\u00f3t kellene el\u0151teremteni.<\/p>\n

A bemutat\u00f3hely kialak\u00edt\u00e1sa azzal kezd\u0151dik, hogy a tan\u00fafalb\u00f3l marad\u00f3 megfelel\u0151 \u00e1llapot\u00fa r\u00e9szt konzerv\u00e1lni kell \u00e9s megv\u00e9deni a leoml\u00e1st\u00f3l. Mester Zsolt elmondta, hogy legut\u00f3bb Csehorsz\u00e1gban \u00e9s Izraelben is l\u00e1tott hasonl\u00f3 megold\u00e1st: mindk\u00e9t helyen egy-egy barlangban tett\u00e9k l\u00e1that\u00f3v\u00e1 ilyen m\u00f3don az \u00e1sat\u00e1si r\u00e9tegeket, kihelyezett t\u00e1bl\u00e1kon szeml\u00e9ltetve a f\u0151bb inform\u00e1ci\u00f3kat, \u00e9s hogy a j\u00e9gkorszakban ez a helysz\u00edn hogyan n\u00e9zhetett ki. Teh\u00e1t valahogy \u00fagy, ahogyan az \u00e9rdi \u00e1sat\u00e1sr\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt \u201eA k\u0151balt\u00e1s ember\u201d c\u00edm\u0171 anim\u00e1ci\u00f3s filmben l\u00e1that\u00f3.<\/p>\n

Magyarorsz\u00e1gon is van ilyen bemutat\u00f3helyek tervez\u00e9s\u00e9re szakosodott \u00e9p\u00edt\u00e9sz, \u00e9s hasonl\u00f3 koncepci\u00f3 alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt p\u00e9ld\u00e1ul a B\u00fckki Nemzeti Parkban a Szeleta l\u00e1togat\u00f3k\u00f6zpont, egy EU-s turisztikai fejleszt\u00e9si p\u00e1ly\u00e1zat keret\u00e9ben. Az eddigi elhanyagolt, szemetes boz\u00f3tosn\u00e1l a legegyszer\u0171bb megval\u00f3s\u00edt\u00e1s is jobb lenne annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy l\u00e1ss\u00e1k az \u00e9rdiek, milyen gazdag v\u00e1rosuk t\u00f6rt\u00e9nelme.<\/p>\n