{"id":74754,"date":"2023-08-23T12:00:14","date_gmt":"2023-08-23T10:00:14","guid":{"rendered":"https:\/\/erdmost.hu\/?p=74754"},"modified":"2023-08-23T14:12:29","modified_gmt":"2023-08-23T12:12:29","slug":"erd-legtitokzatosabb-helyen-jartunk-neandervolgyi-osok-nyomaban","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/erdmost.hu\/en\/2023\/08\/23\/erd-legtitokzatosabb-helyen-jartunk-neandervolgyi-osok-nyomaban\/","title":{"rendered":"\u00c9rd legtitokzatosabb hely\u00e9n j\u00e1rtunk, neanderv\u00f6lgyi \u0151s\u00f6k nyom\u00e1ban"},"content":{"rendered":"

M\u00e9g a r\u00e9g\u00e9szeti felfedez\u00e9s el\u0151tt, 1961-ben, barlangi medve csontokra bukkantak az \u0151sl\u00e9nytan kutat\u00f3k az \u00e9rdi tet\u0151t\u0151l a Duna ir\u00e1ny\u00e1ban kialakult v\u00e1jatban, vagyis a Fundoklia-v\u00f6lgyben. A gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 \u00e1rval\u00e1nyhajas \u00e1rkot akkor m\u00e9g nem v\u00e1gta kett\u00e9 az aut\u00f3p\u00e1lya \u2013 azt nem sokkal a r\u00e9g\u00e9szeti felt\u00e1r\u00e1s ut\u00e1n kezdt\u00e9k \u00e9p\u00edteni. A k\u00f6z\u00e9ps\u0151 paleolit korb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 medvecsontokr\u00f3l sz\u00fcletett \u0151sl\u00e9nytani tanulm\u00e1ny f\u00f6lkeltette a Budapesti T\u00f6rt\u00e9neti M\u00fazeum (BTM) kiv\u00e1l\u00f3 r\u00e9g\u00e9sz\u00e9nek, G\u00e1borin\u00e9 Cs\u00e1nk Veronik\u00e1nak az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t. Az \u00e9rdi fenns\u00edk szarmata m\u00e9szk\u0151 talaja, ak\u00e1r a szivacs, mag\u00e1ba sz\u00edvja a vizet, emiatt barlangok nem nagyon k\u00e9pz\u0151dnek itt. De akkor hogyan ker\u00fclhettek ide barlangi medv\u00e9k?<\/p>\n

\"\"
G\u00e1borin\u00e9 Cs\u00e1nk Veronika a f\u00e9rj\u00e9vel, aki egy\u00fattal a kutat\u00f3t\u00e1rsa is volt<\/em><\/figcaption><\/figure>\n

A k\u00e9rd\u00e9sre az\u00f3ta sincs kiel\u00e9g\u00edt\u0151 v\u00e1lasz, de amikor Cs\u00e1nk Veronika elkezdett itt \u00e1sni, r\u00e9g\u00e9szeti szenz\u00e1ci\u00f3nak sz\u00e1m\u00edt\u00f3 leletegy\u00fcttesre bukkant: nemcsak \u00e1llati csontokat rejtett az \u00e9rdi plat\u00f3, hanem sz\u00e1mtalan pattintott k\u0151eszk\u00f6zt is, melyek kor\u00e1t \u00f6tvenezer \u00e9vre becs\u00fclt\u00e9k.<\/p>\n

\"\"
A p\u00e1ratlan lelet az \u00e1sat\u00e1s hely\u00e9n (a francia nyelv\u0171 publik\u00e1ci\u00f3b\u00f3l)<\/em><\/figcaption><\/figure>\n

A Duna fel\u00e9 lejt\u0151 fenns\u00edkon annak idej\u00e9n is f\u00f6l-al\u00e1 s\u00fcv\u00edtett a sz\u00e9l, de itt a – mintegy hat m\u00e9ter m\u00e9ly – \u00e1rokban mened\u00e9ket tal\u00e1lhattak az akkori emberek. A maiak ink\u00e1bb nagy h\u00e1zakat \u00e9p\u00edtenek, mindk\u00e9t oldalon egyre k\u00f6zelebb nyomulva az \u00e1rok hat\u00e1raihoz, melynek m\u00e9ly\u00e9t ben\u0151tte a boz\u00f3t. Annyira, hogy amikor a Szentendrei Ferenczy M\u00fazeumi Centrum r\u00e9g\u00e9sz\u00e9vel, Zandler Kriszti\u00e1nnal \u00e9s a Szegedi Tudom\u00e1nyegyetem R\u00e9g\u00e9szeti Tansz\u00e9k\u00e9nek adjunktus\u00e1val, Mark\u00f3 Andr\u00e1ssal elindultunk megkeresni \u00c9rd v\u00e9dett r\u00e9g\u00e9szeti lel\u0151hely\u00e9t, m\u00e1r az M7-es f\u00f6l\u00f6tti v\u00f6lgyszakasz bej\u00e1rat\u00e1t is nehezen tal\u00e1ltuk.<\/p>\n

Kis csapatunkat dr. Palk\u00f3 Zsolt, \u00c9rd kl\u00edmav\u00e9delmi \u00e9s z\u00f6ld v\u00e1rosfejleszt\u00e9si biztosa verbuv\u00e1lta, aki r\u00e9gi \u00e9rdi \u201eplat\u00f3j\u00e1r\u00f3\u201d, \u00e9s \u00e9vek \u00f3ta izgatja, hogyan \u00e9lhetett itt a Fundoklia-v\u00f6lgyi \u0151sember, \u00e9s hogyan lehetne ezt az \u00e9rdi k\u00f6ztudatba beemelni. N\u00e9mi olvasgat\u00e1s, macs\u00e9t\u00e1s boz\u00f3tv\u00e1g\u00e1s ut\u00e1n \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, szakemberekhez fordul. Az els\u0151 k\u00f6z\u00f6s bej\u00e1r\u00e1sra a r\u00e9g\u00e9szek mellett a F\u00f6ldrajzi M\u00fazeum k\u00e9t munkat\u00e1rsa, Lehoczki Zsuzsanna \u00e9s Fekete-M\u00e1csai Anetta – ut\u00f3bbi az\u00f3ta a m\u00fazeum igazgat\u00f3ja – is vel\u00fcnk tartott.<\/p>\n

\"\"
Mark\u00f3 Andr\u00e1s, Zandler Kriszti\u00e1n, Fekete-M\u00e1csai Anetta, Lehoczki Zsuzsanna \u00e9s Palk\u00f3 Zsolt voltak a r\u00e9g\u00e9szeti kalandt\u00fara szakmai r\u00e9sztvev\u0151i<\/em><\/figcaption><\/figure>\n

B\u00e1r a dzsungelszer\u0171 v\u00e1jatba \u00fagy kellett bek\u00fczdeni magunkat, j\u00e1rtak itt el\u0151tt\u00fcnk olyanok, akiknek ez nem okozott gondot. Egy elhagyatott \u00e1rok, \u00fagy l\u00e1tszik, ellen\u00e1llhatatlan cs\u00e1b\u00edt\u00e1st jelent azoknak, akik ink\u00e1bb t\u00f6lteni, mint t\u00f6lt\u0151dni szeretnek a term\u00e9szetben, komoly tudom\u00e1nyos dilemm\u00e1t el\u0151\u00e1ll\u00edtva ezzel a j\u00f6v\u0151 r\u00e9g\u00e9szeinek, akik majd t\u00f6rhetik a fej\u00fcket, mi c\u00e9lb\u00f3l halmozhatott f\u00f6l a v\u00f6lgyben ennyi aut\u00f3gumit, h\u0171t\u0151t, lav\u00f3rt, rongyot \u00e9s \u00e9p\u00edt\u00e9si t\u00f6rmel\u00e9ket a 21. sz\u00e1zad embere.<\/p>\n

\"\"
Szemetes boz\u00f3tban botladoztunk<\/em><\/figcaption><\/figure>\n

A helysz\u00ednr\u0151l 1963-ban t\u00f6bb fot\u00f3 is k\u00e9sz\u00fclt, m\u00e9gis neh\u00e9z beazonos\u00edtani, hogy j\u00f3 helyen keress\u00fck-e az \u00e1sat\u00e1s nyomait, hiszen a n\u00f6v\u00e9nyzet teljesen ben\u0151tte a v\u00f6lgyet. Egyenes m\u00e9szk\u0151fal el\u0151tt \u00e1llunk meg, az alj\u00e1ban kisebb, oml\u00e1svesz\u00e9lyes bem\u00e9lyed\u00e9s. A r\u00e9g\u00e9szek tan\u00fafalnak h\u00edvj\u00e1k, amit a felt\u00e1r\u00e1s ut\u00e1n meghagynak jelz\u00e9sk\u00e9ppen – m\u00e1sr\u00e9szt, hogy ne f\u00e9rjenek hozz\u00e1 a laikus kincskeres\u0151k -, \u00e9s m\u00f6g\u00f6tte vissza\u00e1ll\u00edtj\u00e1k az eredeti felsz\u00edni form\u00e1t.<\/p>\n

\"\"
A tan\u00fafal jelzi az \u00e1sat\u00e1s helysz\u00edn\u00e9t<\/em><\/figcaption><\/figure>\n

\u201eAz \u0151semberek a v\u00f6lgy k\u00e9t oldala \u00e1ltal k\u00f6rbez\u00e1rt tekn\u0151ben lakhattak \u2013 magyar\u00e1zza Mark\u00f3 Andr\u00e1s -, egy kisebb tekn\u0151ben pedig, valahol itt, ahol a medvecsontokat tal\u00e1lt\u00e1k, lehetett a t\u00e1rol\u00f3- \u00e9s feldolgoz\u00f3hely, ahol kev\u00e9s k\u0151eszk\u00f6zt \u00e9s sok csontot tal\u00e1ltak. A kl\u00edma akkoriban 4-5 fokkal hidegebb lehetett a main\u00e1l, ezt r\u00e9szben a csiga- r\u00e9szben a kiseml\u0151s fauna alapj\u00e1n lehetett meg\u00e1llap\u00edtani.\u201d<\/p>\n

Az \u00e1llati maradv\u00e1nyok feldolgoz\u00e1s\u00e1t v\u00e9gz\u0151 zool\u00f3gus anno beazonos\u00edtotta a csontokat, \u00e9s mivel a medv\u00e9k csontv\u00e1zaib\u00f3l csak a h\u00fasos testr\u00e9szek maradv\u00e1nyait tal\u00e1lta, arra k\u00f6vetkeztetett, hogy ez a k\u00f6rny\u00e9k fontos vad\u00e1szter\u00fclet lehetett, \u00e9s az elejtett \u00e1llatok nem ragadoz\u00f3nak, hanem embernek eshettek \u00e1ldozatul. Az ember szok\u00e1sa, hogy csak azokkal a testr\u00e9szekkel vesz\u0151dik, amelyeket el akar fogyasztani. R\u00e1ad\u00e1sul a csontmaradv\u00e1nyok k\u00f6r\u00fcl sz\u00e1mos feldolgoz\u00e1shoz, kapar\u00e1shoz haszn\u00e1lt eszk\u00f6z ker\u00fclt el\u0151. Emberi maradv\u00e1ny azonban nem. K\u00fcl\u00f6n\u00f6s, hiszen a halottaikat nyilv\u00e1n eltemett\u00e9k, gondoljuk a mai fej\u00fcnkkel. De nem.<\/p>\n

\"\"
Az oml\u00e1svesz\u00e9lyes m\u00e9lyed\u00e9sben egy gyermek m\u00e1r hal\u00e1l\u00e1t lelte<\/em><\/figcaption><\/figure>\n

 <\/p>\n

\u201eHaz\u00e1nkban, valamint Eur\u00f3p\u00e1ban \u00e9s a K\u00f6zel-Keleten tal\u00e1lt neanderv\u00f6lgyi v\u00e1zmaradv\u00e1nyok j\u00f3 r\u00e9sz\u00e9t b\u00e1ny\u00e1szat, f\u00f6ldmunk\u00e1k sor\u00e1n, vagy a 2. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat megel\u0151z\u0151 id\u0151szak felt\u00e1r\u00e1sain tal\u00e1lt\u00e1k, \u00edgy a lel\u0151k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekr\u0151l egy\u00e1ltal\u00e1n nem rendelkez\u00fcnk dokument\u00e1ci\u00f3val, vagy a mai k\u00f6vetelm\u00e9nyeknek nem megfelel\u0151 r\u00e9szletess\u00e9g\u0171ek – mondja Zandler Kriszti\u00e1n. – Ezek alapj\u00e1n a tudom\u00e1ny ma sincs egys\u00e9ges \u00e1ll\u00e1sponton azzal kapcsolatban, hogy a barlangokban, sziklaereszek alatt el\u0151ker\u00fclt v\u00e1zak, v\u00e1zr\u00e9szek a mai \u00e9rtelemben vett temetkez\u00e9sekk\u00e9nt \u00e9rtelmezhet\u0151k-e.\u201d<\/p>\n

Ha maradv\u00e1nyait nem is tal\u00e1lt\u00e1k, minden jel szerint a neanderv\u00f6lgyi ember nyomaiban j\u00e1runk. Zandler Kriszti\u00e1n megmutat n\u00e9h\u00e1ny, az egyik cserh\u00e1ti lel\u0151helyr\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3, azonos kor\u00fa pattintott k\u0151eszk\u00f6zt.<\/p>\n

\"\"
Mark\u00f3 Andr\u00e1s megmutatja, hogyan lehet a k\u0151b\u0151l \u00e9les sz\u00e9leket pattintani<\/em><\/figcaption><\/figure>\n

\u201eJ\u00f3r\u00e9szt kvarcittal dolgoztak, amit n\u00e9h\u00e1ny sz\u00e1z m\u00e9teren bel\u00fcl tal\u00e1ltak – magyar\u00e1zza Mark\u00f3 Andr\u00e1s -, ugyanilyenek ker\u00fcltek el\u0151 a budafoki Pacsirta-hegy alatti homokb\u00e1nya \u00e9s kavicsfejt\u0151 ter\u00fclet\u00e9r\u0151l. A v\u00e1ros terjeszked\u00e9se el\u0151tt ugyanez a kavicsos form\u00e1ci\u00f3 a lel\u0151helyt\u0151l n\u00e9h\u00e1ny sz\u00e1z m\u00e9terre el\u00e9rhet\u0151 volt a felsz\u00ednen, de ezt a jelenlegi s\u0171r\u0171 be\u00e9p\u00edt\u00e9s miatt m\u00e1r neh\u00e9z azonos\u00edtani. A kvarcitot nehezebb megmunk\u00e1lni, mint a kovakavicsot, \u00e9s nem is lehet olyan \u00e9les sz\u00e9leket pattintani bel\u0151le.\u201d<\/p>\n

\u00c9s megmutatja, hogy a dudorok \u00e9s negat\u00edv fel\u00fcletek alapj\u00e1n hogyan lehet arra k\u00f6vetkeztetni, hogy a k\u0151 emberi behat\u00e1sra hasadt meg, valamint hogy hol lehet \u00fagy meg\u00fctni a k\u00f6vet, hogy \u00e9les pereme keletkezzen.<\/p>\n

Eln\u00e9zve a kovak\u0151b\u0151l pattintott k\u00e9st, m\u00e9ly tisztelettel ad\u00f3zom 50 ezer \u00e9ve \u00e9lt \u0151seimnek, hogy egy medv\u00e9t k\u00e9pesek voltak vele megny\u00fazni \u00e9s f\u00f6ldarabolni. De ez m\u00e9g hagyj\u00e1n, az v\u00e9gk\u00e9pp \u00e9rthetetlen, hogyan tudt\u00e1k ilyen kezdetleges eszk\u00f6z\u00f6kkel elejteni.<\/p>\n

\"\"
Helysz\u00ednkeres\u00e9sben – Palk\u00f3 Zsolt, Lehoczki Zsuzsanna, Mark\u00f3 Andr\u00e1s, Zandler Kriszti\u00e1n<\/em><\/figcaption><\/figure>\n

\u201eVal\u00f3sz\u00edn\u0171bb, hogy faeszk\u00f6z\u00f6kkel, kihegyezett l\u00e1ndzs\u00e1kkal, d\u00e1rd\u00e1kkal vad\u00e1sztak – magyar\u00e1zza tov\u00e1bb Mark\u00f3 Andr\u00e1s. – Als\u00f3-Sz\u00e1szorsz\u00e1gban (N\u00e9metorsz\u00e1g) p\u00e9ld\u00e1ul speci\u00e1lis k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt megmaradtak 320 ezer \u00e9ves 2,5 m\u00e9ter hossz\u00fa faeszk\u00f6z\u00f6k is. Nem kiz\u00e1rt, hogy itt is voltak ilyen fegyverek.\u201d<\/p>\n

\u201e\u00c1ltal\u00e1ban patakv\u00f6lgyek \u00e9s azokhoz csatlakoz\u00f3 kisebb zs\u00e1kv\u00f6lgyek tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1n\u00e1l telepedtek meg az emberek \u2013 f\u0171zi hozz\u00e1 Zandler Kriszti\u00e1n. – A vad\u00e1szati m\u00f3dszer\u00fck feltehet\u0151en az volt, hogy a patak v\u00f6lgy\u00e9ben legel\u00e9sz\u0151 \u00e1llatokb\u00f3l lev\u00e1lasztott\u00e1k a lass\u00fabbakat, fiatalabbakat, \u00e9s behajtott\u00e1k a zs\u00e1kv\u00f6lgyekbe, vagy egyszer\u0171en beker\u00edtett\u00e9k \u00e9s levad\u00e1szt\u00e1k \u0151ket.\u201d<\/p>\n

De mit csin\u00e1ltak egyszerre annyi h\u00fassal, k\u00e9rdezi most nyilv\u00e1n a 21. sz\u00e1zad moh\u00f3 gyermeke. A paleolit kori \u0151sei m\u00e9g nem ismert\u00e9k a felhalmoz\u00e1s fogalm\u00e1t. Egyszerre annyit vad\u00e1sztak le, amennyit meg tudtak enni.<\/p>\n

 <\/p>\n