K\u00e9gl Gy\u00f6rgy, mert nevezhetj\u00fck \u00edgy is, feln\u0151ttk\u00e9nt fedezte f\u00f6l magyars\u00e1g\u00e1t, amit \u0151sei egyszer m\u00e1r j\u00f3val kor\u00e1bban \u00f6nk\u00e9nt v\u00e1llaltak f\u00f6l. Az egykori arisztokrata csal\u00e1d sarj\u00e1t \u00c9rden fest\u0151m\u0171v\u00e9szk\u00e9nt \u2013 ami m\u00e9g magyars\u00e1g\u00e1n\u00e1l is \u00fajabb kelet\u0171, hiszen mind\u00f6ssze j\u00f3 f\u00e9l \u00e9vtizede fogott ecsetet \u2013 ismerhett\u00fck meg, a v\u00e1rosi gal\u00e9ri\u00e1ban az \u00e9v elej\u00e9n l\u00e1thattuk k\u00e9peit, amelyekr\u0151l m\u00e9ltat\u00f3ja, Szalay \u00c1gnes m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz azt mondta: \u201eegyszerre mutatj\u00e1k a val\u00f3s\u00e1g nyugtalan l\u00fcktet\u00e9s\u00e9t \u00e9s m\u00f6g\u00f6tte a t\u0171n\u0151d\u00e9s csendjeit\u201d, szerinte K\u00e9gl Gy\u00f6rgy \u00edzig-v\u00e9rig kort\u00e1rs alkot\u00f3, aki \u00e9szreveszi \u00e9s felmutatja a minket k\u00f6r\u00fclvev\u0151 vil\u00e1g sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9t.<\/p>\n
\u2013 A K\u00e9gl n\u00e9v n\u00e9met eredetre utal. \u0150sei mikor ker\u00fcltek Magyarorsz\u00e1gra?<\/em><\/p>\n \u2013 A csal\u00e1d az 1700-as \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n vagy m\u00e9g kor\u00e1bban m\u00e1r ismert volt Pozsonyban, volt k\u00f6zt\u00fck gy\u00f3gyszer\u00e9sz, katonatiszt, birtokos, tisztvisel\u0151. \u00c9n az \u00fagynevezett csalai \u00e1g lesz\u00e1rmazottja vagyok, \u00fckap\u00e1m \u2013 szint\u00e9n Gy\u00f6rgy \u2013 v\u00e1s\u00e1rolta meg a Sz\u00e9kesfeh\u00e9rv\u00e1r hat\u00e1r\u00e1ban l\u00e9v\u0151 Csalapuszt\u00e1t a N\u00e1dasdyakt\u00f3l egy\u00e9b birtokai mell\u00e9. A csal\u00e1d vagyon\u00e1t \u0151 alapozta meg nagybirtokosk\u00e9nt, emellett jelent\u0151s k\u00f6z\u00e9leti szerepet is j\u00e1tszott a megy\u00e9ben \u2013 az 1870-es \u00e9vekben orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si k\u00e9pvisel\u0151 is volt \u2013, az \u0151 jelent\u0151s anyagi hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1s\u00e1val alap\u00edtott\u00e1k a megye mai k\u00f3rh\u00e1z\u00e1nak az el\u0151dj\u00e9t, amit az ir\u00e1nta val\u00f3 tiszteletb\u0151l neveztek el Szent Gy\u00f6rgyr\u0151l. Az adakoz\u00f3 f\u00f6ldbirtokos \u00e9rdemei elismer\u00e9s\u00e9\u00fcl kapta I. Ferenc J\u00f3zseft\u0151l az 1600-as \u00e9vekben szerzett nemesi c\u00edm meger\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9\u00fcl a csalai el\u0151nevet.<\/p>\n \u2013 A k\u00f6z szolg\u00e1lata, a j\u00f3t\u00e9konys\u00e1g \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u00f6tt a csal\u00e1dban. \u00dagy tudom, tagja a M\u00e1ltai Lovagrendnek.<\/em><\/p>\n \u2013 M\u00e1r az \u00e9desap\u00e1m \u00e9s a keresztap\u00e1m is tagja volt a rendnek. Nagyon sz\u00e9p az itt v\u00e9gzett \u00f6nk\u00e9ntes seg\u00edt\u0151 munka. Az eredeti M\u00e1ltai Lovagrend t\u00f6bb mint ezer \u00e9ve foglalkozik j\u00f3t\u00e9konys\u00e1ggal. Magam is r\u00e9szt vettem m\u00e1r mozg\u00e1ss\u00e9r\u00fclt gyerekek t\u00e1boroztat\u00e1s\u00e1ban, zar\u00e1ndokutak szervez\u00e9s\u00e9ben.<\/p>\n \u2013 Csalapuszta volt h\u00e1t a csal\u00e1di f\u00e9szek, amit 1876\u201378- ben \u00e9p\u00edttetett K\u00e9gl Gy\u00f6rgy, nem is ak\u00e1rkinek a tervei alapj\u00e1n\u2026<\/em><\/p>\n \u2013 Igen, \u00e9desap\u00e1m m\u00e9g ott sz\u00fcletett 1937-ben. A kast\u00e9lyt Hauszmann Alajos, a korszak kiemelked\u0151 \u00e9p\u00edt\u00e9sze tervezte, akinek nev\u00e9hez egy sor f\u0151v\u00e1rosi k\u00f6z\u00e9p\u00fclet, egyebek k\u00f6z\u00f6tt a New York Palota is f\u0171z\u0151dik, de az \u0151 tervei alapj\u00e1n \u00e9p\u00fclt a csal\u00e1d h\u00e1rom budapesti palot\u00e1ja is, amib\u0151l kett\u0151, a D\u00f6brentei utcai \u00e9s az Andr\u00e1ssy \u00fati m\u00e9g ma is \u00e1ll, a Sz\u00e9p utcai a h\u00e1bor\u00faban elpusztult.<\/p>\n \u2013 Lassan a csalai kast\u00e9ly is az eny\u00e9szet\u00e9 lesz, ha nem t\u00f6rt\u00e9nik vele valami.<\/em><\/p>\n \u2013 Ezen mi m\u00e1r csak sajn\u00e1lkozni tudunk, tenni nincsen m\u00f3dunk semmit, Magyarorsz\u00e1gon a rendszerv\u00e1lt\u00e1skor nem adt\u00e1k vissza a kast\u00e9lyokat, ingatlanokat, de m\u00e9g az erd\u0151ket sem, csak a term\u0151f\u00f6ldre vonatkozott a k\u00e1rp\u00f3tl\u00e1s. A h\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9n, amikor k\u00f6zeledtek az oroszok Feh\u00e9rv\u00e1rhoz, a nagysz\u00fcleim, amit lehetett, f\u00f6lpakoltak n\u00e9h\u00e1ny szek\u00e9rre \u00e9s Ausztri\u00e1ba menek\u00fcltek. A h\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9n m\u00e9g visszat\u00e9rtek, s megpr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k rendbe hozni a kifosztott, lepusztult \u00e9p\u00fcletet, amit az oroszok hadik\u00f3rh\u00e1znak haszn\u00e1ltak. Miut\u00e1n a politikai helyzet 1949-ben az ismert fordulatot vette, a csal\u00e1d v\u00e9gleg elhagyta az orsz\u00e1got. A kast\u00e9ly az akkori forgat\u00f3k\u00f6nyv szerint \u00e1llami tulajdonba ker\u00fclt, a Cs\u00e1kv\u00e1ri \u00c1llami Gazdas\u00e1g haszn\u00e1lta eg\u00e9szen addig, m\u00edg az 1980-as \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n, m\u00e9g b\u0151ven a rendszerv\u00e1lt\u00e1s el\u0151tt megindult a kast\u00e9lyok privatiz\u00e1l\u00e1sa. K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 tulajdonosok ut\u00e1n \u2013 akiknek sosem volt p\u00e9nz\u00fck \u00e9s sz\u00e1nd\u00e9kuk a helyrehozatalra, a m\u00e9lt\u00f3 hasznos\u00edt\u00e1sra \u2013 egy n\u00e9met befektet\u0151 kez\u00e9be ker\u00fclt, aki nagy terveket sz\u0151tt, de elfogyott a p\u00e9nze, a m\u0171eml\u00e9kv\u00e9delmi hat\u00f3s\u00e1g annyit tudott el\u00e9rni, hogy a tet\u0151t megjav\u00edts\u00e1k a teljes pusztul\u00e1st megel\u0151zend\u0151. \u00cdgy csak rem\u00e9nykedhet\u00fcnk, hogy ez az \u00e9p\u00edt\u00e9szetileg is \u00e9rt\u00e9kes \u00e9p\u00fclet egyszer \u00fajj\u00e1sz\u00fclethet.<\/p>\n \u2013 N\u00e9met \u0151s\u00f6k, id\u0151k\u00f6zben magyarr\u00e1 v\u00e1lt csal\u00e1d \u2013 de \u00f6n m\u00e1r k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n sz\u00fcletett \u00e9s n\u0151tt fel. Hogyan hat\u00e1rozza meg \u00f6nmag\u00e1t?<\/em><\/p>\n \u2013 Az \u0151seim 400 \u00e9ve ebben az orsz\u00e1gban \u00e9ltek, magyarnak vallott\u00e1k \u00e9s \u00e9rezt\u00e9k magukat. De a nagyap\u00e1m feles\u00e9ge n\u00e9met volt, ap\u00e1m\u00e9, azaz \u00e9desany\u00e1m ugyancsak. R\u00e1ad\u00e1sul \u00e9n m\u00e1r P\u00e1rizsban sz\u00fclettem. K\u00e9s\u0151bb ap\u00e1m nemzetk\u00f6zi p\u00e9nz\u00fcgyi ter\u00fcleten dolgozott, sokat utazott, \u00edgy Londonba k\u00f6lt\u00f6zt\u00fcnk, ut\u00e1na k\u00f6vetkezett Ausztria, azt\u00e1n N\u00e9metorsz\u00e1gban, majd Olaszorsz\u00e1gban tanultam. Eur\u00f3pai polg\u00e1rk\u00e9nt n\u0151ttem f\u00f6l, magyar sz\u00f3t csak akkor hallottam, ha ap\u00e1m r\u00e9gi csal\u00e1di ismer\u0151sei l\u00e1togattak hozz\u00e1nk. Franci\u00e1ul, angolul, n\u00e9met\u00fcl \u00e9s olaszul is anyanyelvi szinten besz\u00e9lek, s m\u00e1r magyarul is, pedig azt csak feln\u0151ttk\u00e9nt kezdtem tanulni. Az\u00f3ta m\u00e9g az oroszba is belek\u00f3stoltam bar\u00e1taim legnagyobb megr\u00f6k\u00f6ny\u00f6d\u00e9s\u00e9re, de nekem meggy\u0151z\u0151d\u00e9sem, hogy minden \u00fajabb nyelv ismerete gazdagabb\u00e1 tesz. De t\u00fal a tanul\u00e1s szorgalm\u00e1n, a nyelvekhez szenved\u00e9ly is kell. Ahogyan a n\u0151kh\u00f6z is. Otthon egy\u00e9bk\u00e9nt n\u00e9met\u00fcl \u00e9s magyarul besz\u00e9l\u00fcnk a l\u00e1nyaimhoz.<\/p>\n \u2013 Maradjunk egyel\u0151re a magyarn\u00e1l. Mikor \u00e9s mi\u00e9rt kezdett el \u00e9rdekl\u0151dni \u0151sei haz\u00e1ja \u00e9s nyelve ir\u00e1nt?<\/em><\/p>\n \u2013 A rendszerv\u00e1lt\u00e1skor ap\u00e1m \u00fczletemberk\u00e9nt elj\u00f6tt k\u00f6r\u00fcln\u00e9zni, vele j\u00f6ttem \u00e9n is. Megtetszett, amit itt l\u00e1ttam, sz\u00e1momra is k\u00edn\u00e1lkoztak lehet\u0151s\u00e9gek a rekl\u00e1mszakm\u00e1ban \u2013 grafikusk\u00e9nt v\u00e9geztem D\u00fcsseldorfban \u2013, itt ragadtam, megtanultam magyarul, megn\u0151s\u00fcltem, letelepedtem. S kezdtem r\u00e1tal\u00e1lni a magyars\u00e1gomra, erre otthon nem volt lehet\u0151s\u00e9gem. Tudatosan \u00e9p\u00edtettem \u00fajra identit\u00e1somat, mindent, ami ezzel kapcsolatos, t\u00f6rt\u00e9nelmet, irodalmat, m\u0171v\u00e9szetet feln\u0151ttfejjel ismertem meg. \u00c9n az iskol\u00e1ban nem Pet\u0151fir\u0151l, J\u00f3zsef Attil\u00e1r\u00f3l tanultam, hanem La Fontainer\u0151l, Baudelaire-r\u0151l. Nekem itt minden \u00faj volt. \u00c9s a bar\u00e1ti k\u00f6rt is fel kellett \u00e9p\u00edteni. Ami az\u00e9rt most is nemzetk\u00f6zi ink\u00e1bb, de m\u00e1ra kieg\u00e9sz\u00fclt a magyarokkal is\u2026 Eur\u00f3painak gondolom magam ma is, a nemzetk\u00f6zis\u00e9get nem adtam fel, csak felfedeztem hozz\u00e1 a magyars\u00e1gomat.<\/p>\n \u2013 A fest\u00e9szettel val\u00f3 elk\u00f6telez\u0151d\u00f6tts\u00e9g is egy ilyen felfedez\u00e9s eredm\u00e9nye?<\/em><\/p>\n \u2013 Ez a gyerekkorig ny\u00falik vissza. Mindig festegettem, mindig k\u00f6zel \u00e1llt hozz\u00e1m a rajzol\u00e1s, v\u00e9g\u00fcl is ehhez k\u00f6t\u0151dik a szakm\u00e1m is. De komolyan nem foglalkoztam ezzel. 2010 k\u00f6r\u00fcl mondta a feles\u00e9gem, hogy mi\u00e9rt nem kezdek el komolyan festeni, akkor elmentem egy fest\u0151iskol\u00e1ba, 2013-ban kezdtem j\u00e1rni \u00e9s 2015-ben m\u00e1r ki\u00e1ll\u00edt\u00e1som volt egy budapesti mag\u00e1ngal\u00e9ri\u00e1ban. Ennek az els\u0151 t\u00e1rlatnak is j\u00f3 visszhangja volt, \u00f6nbizalmat adott, \u00f6szt\u00f6nz\u00f6tt. Az\u00f3ta folyamatosan festek, \u00e9vi egyk\u00e9t ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st rendezek, ami j\u00f3 alkalom megmutatni a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gnek, hogy hol tart, mit csin\u00e1lt\u00e1l az ember, fontos kommunik\u00e1ci\u00f3s eszk\u00f6znek gondolom m\u0171v\u00e9sz \u00e9s k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g k\u00f6z\u00f6tt. M\u00e1ra m\u00e1r vannak megrendel\u00e9seim is \u2013 ezek is fontos visszajelz\u00e9sek \u2013, nemr\u00e9g k\u00e9sz\u00fclt el p\u00e9ld\u00e1ul egy nagym\u00e9ret\u0171 k\u00e9pem a budapesti Duna Tower irodah\u00e1z el\u0151csarnok\u00e1ba. Ez nem jelenti azt, hogy a fest\u00e9sb\u0151l meg tudn\u00e9k \u00e9lni, dolgozom egy befektet\u00e9si alapn\u00e1l, amely ingatlanokkal foglalkozik, \u00e9s van egy saj\u00e1t c\u00e9gem is, amelyik a rendezv\u00e9nyszervez\u00e9s ter\u00fclet\u00e9n tev\u00e9kenykedik. Lehet, hogy ezek el\u00e9g sz\u00e1raz feladatok egy m\u0171v\u00e9sznek, de sz\u00e1mos p\u00e9ld\u00e1t tal\u00e1lunk hasonl\u00f3ra: Samuel Beckett is \u00e9lt egy ideig P\u00e1rizsban t\u00e1ny\u00e9rmos\u00f3k\u00e9nt, Modigliani is polg\u00e1ri meg\u00e9lhet\u00e9ssel pr\u00f3b\u00e1lkozott, vagy p\u00e9ld\u00e1ul T. S. Eliot a Lloyd Bankn\u00e1l volt tisztvisel\u0151.<\/p>\n \u2013 Visszagondolva legut\u00f3bbi \u00e9rdi t\u00e1rlat\u00e1ra h\u00e1rom f\u0151 t\u00e9ma k\u00f6r\u00e9 csoportos\u00edthat\u00f3k a m\u0171vei: n\u0151i aktok, portr\u00e9k \u00e9s csend\u00e9letek, t\u00e1jak, illetve ezek kombin\u00e1ci\u00f3i. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st megnyit\u00f3 m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz \u00edgy fogalmazta meg ezt: \u201eNagyon hat\u00e1rozottan integr\u00e1lja mag\u00e1ba a 20. sz\u00e1zad azon m\u0171v\u00e9szeti ir\u00e1nyzatait, amelyek olyan m\u00f3don pr\u00f3b\u00e1lnak visszany\u00falni a 19. sz\u00e1zad m\u0171v\u00e9szet\u00e9hez, hogy v\u00e1llalj\u00e1k a figurativit\u00e1st, a t\u00e1jk\u00e9pfest\u00e9szetet \u00e9s a portr\u00e9\u00e1br\u00e1zol\u00e1st\u2026\u201d<\/em><\/p>\n \u2013 Val\u00f3ban ezek a kedvelt t\u00e9mak\u00f6reim. Az aktfest\u00e9sben p\u00e9ld\u00e1ul szerettem azt a kih\u00edv\u00e1st, hogy ne l\u00e9pjem \u00e1t azt a v\u00e9kony mezsgy\u00e9t, ami a n\u0151i test eszt\u00e9tikum\u00e1t az erotik\u00e1t\u00f3l elv\u00e1lasztja, hogy a k\u00e9p semmik\u00e9ppen se legyen vulg\u00e1ris. A portr\u00e9fest\u00e9sben pedig az a nagy feladat, hogy a k\u00e9p ne csak egy arcot \u00e1br\u00e1zoljon, hanem k\u00e9pes legyen a modell karakter\u00e9t megjelen\u00edteni.<\/p>\n \u2013 M\u00e9ltat\u00f3i rendre kiemelik, hogy George K\u00e9gl olyan alkot\u00f3, aki a minket k\u00f6r\u00fclvev\u0151 vil\u00e1g sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9t akarja f\u00f6lmutatni. Hogyan teszi mindezt? \u2013 k\u00e9rdezem a gar\u00e1zsban kialak\u00edtott m\u0171teremben, ahol az aut\u00f3 ink\u00e1bb csak megt\u0171rt vend\u00e9g a fest\u0151\u00e1llv\u00e1ny \u00e9s az egy\u00e9b m\u0171v\u00e9szeti kell\u00e9kek, valamint az art deco garnit\u00fara mellett.<\/em><\/p>\n \u2013 Figurat\u00edv, realisztikus st\u00edlusom van, ami tal\u00e1n a londoni iskola n\u00e9vvel illetett ir\u00e1nyzattal rokon\u00edthat\u00f3 \u2013 jelenleg van \u00e9pp Budapesten, a Nemzeti Gal\u00e9ri\u00e1ban t\u00e1rlata az ebbe a k\u00f6rbe sorolhat\u00f3 Francis Baconnek, Lucien Freudnak \u2013, expressz\u00edv realizmusnak mondan\u00e1m, amit csin\u00e1lok. Szeretem a m\u00e1r-m\u00e1r g\u00e1tl\u00e1stalanul er\u0151s sz\u00edneket, a lend\u00fcletes ecsetvon\u00e1sokat. De nem olyan \u00e9rtelemben vagyok realista, hogy elveszn\u00e9k a r\u00e9szletekben, a ma divatos hiperrealizmus t\u00e1vol \u00e1ll t\u0151lem, nem m\u00e1solni akarom a l\u00e1tottakat, hanem \u00e9rtelmezni. Olyan k\u00e9peket szeretek festeni \u2013 pontosabban szerintem csak olyat \u00e9rdemes \u2013, amiket az emberek sz\u00edvesen akasztanak a falra, \u00e9n nem rakt\u00e1rra akarok \u201etermelni\u201d. De val\u00f3j\u00e1ban nem tudom behat\u00e1rolni a m\u0171v\u00e9szetemet. A keretek csak zavarnak. T\u00e1nciskol\u00e1ban sem tudtam l\u00e9pegetni, viszont j\u00f3l t\u00e1ncolok, ha szabadon tehetem. Ugyan\u00edgy vagyok a zongor\u00e1z\u00e1ssal is. A magam \u00f6r\u00f6m\u00e9re tudok j\u00f3l j\u00e1tszani. A szabads\u00e1g nagyon fontos sz\u00e1momra.<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Az \u00e9rdi csal\u00e1di h\u00e1z \u0151riz valamit az egykori csal\u00e1di f\u00e9szek hangulat\u00e1b\u00f3l, a terek, a t\u00e1rgyak f\u00e9lre\u00e9rthetetlen\u00fcl eml\u00e9keztetnek egy hajdanvolt \u00e9letform\u00e1ra \u2013 nem hivalkod\u00e1ssal, hanem egyfajta t\u00f6bb sz\u00e1z \u00e9vet \u00e1tfog\u00f3 csal\u00e1dias l\u00e9gk\u00f6rrel. Csak\u00fagy, mint a h\u00e1z ura, George K\u00e9gl is – megjelen\u00e9s\u00e9ben, apr\u00f3 gesztusaiban \u0151riz valamit a r\u00e9gi \u00e9letform\u00e1b\u00f3l.<\/p>","protected":false},"author":8,"featured_media":0,"comment_status":"","ping_status":"","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"_seopress_robots_primary_cat":"","_seopress_titles_title":"","_seopress_titles_desc":"","_seopress_robots_index":"","site-sidebar-layout":"default","site-content-layout":"","ast-site-content-layout":"default","site-content-style":"default","site-sidebar-style":"default","ast-global-header-display":"","ast-banner-title-visibility":"","ast-main-header-display":"","ast-hfb-above-header-display":"","ast-hfb-below-header-display":"","ast-hfb-mobile-header-display":"","site-post-title":"","ast-breadcrumbs-content":"","ast-featured-img":"","footer-sml-layout":"","ast-disable-related-posts":"","theme-transparent-header-meta":"","adv-header-id-meta":"","stick-header-meta":"","header-above-stick-meta":"","header-main-stick-meta":"","header-below-stick-meta":"","astra-migrate-meta-layouts":"default","ast-page-background-enabled":"default","ast-page-background-meta":{"desktop":{"background-color":"","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""},"tablet":{"background-color":"","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""},"mobile":{"background-color":"","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""}},"ast-content-background-meta":{"desktop":{"background-color":"var(--ast-global-color-5)","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""},"tablet":{"background-color":"var(--ast-global-color-5)","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""},"mobile":{"background-color":"var(--ast-global-color-5)","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""}},"footnotes":""},"categories":[1],"cikk_cimkek":[5,10],"content_flags":[],"content_icons":[],"class_list":["post-709","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-erdmost","cikk_cimkek-kultura","cikk_cimkek-portre"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/erdmost.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/709","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/erdmost.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/erdmost.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/erdmost.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/8"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/erdmost.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=709"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/erdmost.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/709\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/erdmost.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=709"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/erdmost.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=709"},{"taxonomy":"cikk_cimkek","embeddable":true,"href":"https:\/\/erdmost.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/cikk_cimkek?post=709"},{"taxonomy":"content_flags","embeddable":true,"href":"https:\/\/erdmost.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/content_flags?post=709"},{"taxonomy":"content_icons","embeddable":true,"href":"https:\/\/erdmost.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/content_icons?post=709"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}