{"id":70224,"date":"2023-06-22T09:45:07","date_gmt":"2023-06-22T07:45:07","guid":{"rendered":"https:\/\/erdmost.hu\/?p=70224"},"modified":"2023-06-23T12:24:56","modified_gmt":"2023-06-23T10:24:56","slug":"450-eves-legenda-utan-kutatott-a-magyar-regesz","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/erdmost.hu\/en\/2023\/06\/22\/450-eves-legenda-utan-kutatott-a-magyar-regesz\/","title":{"rendered":"450 \u00e9ves legenda ut\u00e1n kutatott a magyar r\u00e9g\u00e9sz"},"content":{"rendered":"

Van, mikor az \u00e9let \u00fagy fordul, hogy az ember a gyerekkori \u00e1lmai nyom\u00e1ba ered, an\u00e9lk\u00fcl, hogy tudn\u00e1, mi \u0171zi-hajtja. Valahogy \u00edgy lett v\u00e9g\u00fcl Dr. Gyarmati J\u00e1nos, a N\u00e9prajzi M\u00fazeum r\u00e9g\u00e9sze inka romok kutat\u00f3ja.<\/p>\n

1983-ban elolvasott egy tanulm\u00e1nyt, amely arr\u00f3l adott h\u00edrt, hogy el\u0151ker\u00fcltek egy bol\u00edviai telep\u00fcl\u00e9shez k\u00f6t\u0151d\u0151, csaknem 450 \u00e9ves per iratai. Furcsa \u00fcgy volt: indi\u00e1n f\u00f6ldtulajdonosok szerett\u00e9k volna visszakapni a f\u00f6ldjeiket a spanyol h\u00f3d\u00edt\u00f3kt\u00f3l, akik szolg\u00e1lataik jutalm\u00e1ul kapt\u00e1k azokat.<\/p>\n

Akkor m\u00e1r nem egyszer\u0171en lem\u00e9sz\u00e1rolt\u00e1k \u0151ket v\u00e1laszk\u00e9ppen a spanyolok, hanem v\u00e9gigvittek egy \u00e9veken \u00e1t h\u00faz\u00f3d\u00f3 pert \u2013 amit persze az indi\u00e1nok nem nyerhettek meg. Legt\u00f6bbet a t\u00f6rt\u00e9nettudom\u00e1ny nyert ezzel a perrel, mert f\u00e9ny der\u00fclt egy addig a feled\u00e9s hom\u00e1ly\u00e1ba mer\u00fclt Paria nev\u0171 telep\u00fcl\u00e9sre, \u00e9s az inka birodalom gazdas\u00e1gi ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1nak rendszer\u00e9re.<\/p>\n

\"\"
Incarracay romjai \u00e9s az alatta elter\u00fcl\u0151 hajdani inka \u00e1llami birtok a Coachabamba-v\u00f6lgyben<\/figcaption><\/figure>\n

\u201eEz Bol\u00edvia k\u00f6z\u00e9ps\u0151 r\u00e9sze, ahol a kutat\u00e1saim zajlanak az\u00f3ta is \u2013 magyar\u00e1zza Gyarmati J\u00e1nos -, a spanyolok 1535-ben tett\u00e9k be ide a l\u00e1bukat. K\u00e9t fontos vezet\u0151j\u00fck volt: Francisco Pizzaro, a f\u0151vez\u00e9r, \u00e9s Diego de Almagro, az alvez\u00e9re, akik szerz\u0151d\u00e9st k\u00f6t\u00f6ttek Peru megh\u00f3d\u00edt\u00e1s\u00e1ra.\u201d<\/p>\n

\u201eAlmagro vitte a spanyol kir\u00e1lynak a zs\u00e1km\u00e1nyt \u00e9s az ad\u00f3t, \u00edgy kimaradt a nagy har\u00e1csol\u00e1sb\u00f3l. Hogy m\u00e9gis jusson neki valami, Pizarro \u00e1tengedte neki a Cuzc\u00f3t\u00f3l d\u00e9lre es\u0151 felt\u00e1ratlan ter\u00fcleteket. \u0150 volt az els\u0151 eur\u00f3pai, aki a\u00a0Titicaca-t\u00f3t\u00f3l\u00a0d\u00e9lre \u2013 n\u00e9h\u00e1ny sz\u00e1z spanyollal \u00e9s az inka uralkod\u00f3 csal\u00e1d egyik tagja \u00e1ltal vezetett indi\u00e1n csapattal – behatolt v\u00e9gtelen bol\u00edviai magasf\u00f6ldre, az altiplan\u00f3<\/em>ra.\u201d<\/p>\n

\u201eF\u00f6lfedezte t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az\u00a0Atacama-sivatagot, \u00e9s hogy csapat\u00e1nak biztos\u00edtsa az ell\u00e1t\u00e1st, megalap\u00edtotta Bol\u00edvi\u00e1ban – egy kor\u00e1bbi inka tartom\u00e1nyi k\u00f6zpontban – az els\u0151 spanyol telep\u00fcl\u00e9st.\u201d<\/p>\n

A k\u00e9t vez\u00e9rnek a telhetetlens\u00e9g lett a veszte: 1538-ban \u00f6sszevesztek a mes\u00e9sen gazdag inka f\u0151v\u00e1ros, Cuzco\u00a0birtokl\u00e1s\u00e1n, Pizarro b\u00f6rt\u00f6nbe vetette \u00e9s megfojtatta Almagr\u00f3t, akinek a fia 3 \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb bossz\u00fat \u00e1llt.<\/p>\n

\"\"
Egy plusz l\u00f3er\u0151 mindig j\u00f3l j\u00f6tt<\/figcaption><\/figure>\n

Fiatal r\u00e9g\u00e9szk\u00e9nt, Gyarmati J\u00e1nosnak teh\u00e1t ez a Cochabamba-v\u00f6lgyben hajdan vir\u00e1gz\u00f3 gazdas\u00e1gi-logisztikai k\u00f6zpont keltette fel az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t, \u00e9s tette egy \u00e9letre elk\u00f6telezett Latin-Amerika-kutat\u00f3v\u00e1. Bol\u00edvi\u00e1ban ez a t\u00f6bb 100 km\u00b2 ter\u00fclet\u0171 v\u00f6lgy – kedvez\u0151 mez\u0151gazdas\u00e1gi adotts\u00e1gai miatt \u2013 \u00e9rt\u00e9kes jutalom lehetett a spanyol konkviszt\u00e1dorok sz\u00e1m\u00e1ra, \u00e9s nem v\u00e9letlen\u00fcl nem akart\u00e1k hagyni magukat kisemmizni a helyiek sem.<\/p>\n

\u201eA per tan\u00favallom\u00e1saiban az indi\u00e1nok elmondt\u00e1k, hogyan h\u00f3d\u00edtott\u00e1k meg a ter\u00fcletet az ink\u00e1k, \u00e9s hoztak itt l\u00e9tre egy speci\u00e1lis \u00e1llami birtokot \u2013 folytatta a r\u00e9g\u00e9sz. – M\u00e9g az eredeti lakoss\u00e1got is kitelep\u00edtett\u00e9k, hogy a hely\u00fckre 14 ezer telepest hozzanak. Az \u00e1llami birtok feladata az volt, hogy kukoric\u00e1t termeljen a hadsereg \u00e9s az \u00e1llamappar\u00e1tus sz\u00e1m\u00e1ra.\u201d<\/p>\n

Igen \u00e1m, de mi van akkor 1983-ban, ha egy p\u00e1lyakezd\u0151 magyar r\u00e9g\u00e9sz azt mondja: engem \u00e9rdekel, mi t\u00f6rt\u00e9nt 450 \u00e9ve a Cochabamba-v\u00f6lgyben?<\/p>\n

Nos, egy bol\u00edviai kutat\u00e1sra a szocializmusban nyilv\u00e1n nem lehetett p\u00e9nzt \u00e9s \u00fatlevelet szerezni, \u00e9s ma is neh\u00e9z. Azokba az orsz\u00e1gokba lehetett utazni, amelyekkel Magyarorsz\u00e1g kultur\u00e1lis egyezm\u00e9nyt k\u00f6t\u00f6tt. P\u00e9ld\u00e1ul Kub\u00e1ba \u00e9s Mexik\u00f3ba.<\/p>\n

Hogy mit tesz ilyenkor egy elsz\u00e1nt kezd\u0151 tud\u00f3s? A hasonl\u00f3 \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u0171 kort\u00e1rsai seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel szerez Mexik\u00f3ba \u00f6szt\u00f6nd\u00edjat, \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny repjegyet. V\u00e9g\u00fcl is onnan m\u00e1r csak a szomsz\u00e9dos f\u00f6ldr\u00e9szre kell valahogy \u00e1tevick\u00e9lni.<\/p>\n

\"\"
Sz\u00fcks\u00e9g eset\u00e9n lovak seg\u00edtett\u00e9k a k\u00f6zleked\u00e9st<\/figcaption><\/figure>\n

A j\u00f3 szerencs\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en 1985-ben siker\u00fclt egy csapatnak havi 100 doll\u00e1r \u00f6szt\u00f6nd\u00edjat szerezni n\u00e9prajzi \u00e9s r\u00e9g\u00e9szeti kutat\u00e1sokra a mexik\u00f3i Veracruzban. Mivel a k\u00f6rny\u00e9k\u00a0 – toton\u00e1k indi\u00e1nok ter\u00fclet\u00e9n – akkor m\u00e9g r\u00e9g\u00e9szetileg felt\u00e1ratlan volt, b\u00e1rmilyen inform\u00e1ci\u00f3 \u00fajdons\u00e1gnak sz\u00e1m\u00edtott.<\/p>\n

\u201e\u00d6sszecsomagoltam \u00c9rden, bej\u00f6ttem Budapestre, \u00e9s egyik \u00fatit\u00e1rsamt\u00f3l megtudtam, hogy Mexik\u00f3v\u00e1rosban el\u0151z\u0151 nap s\u00falyos f\u00f6ldreng\u00e9s volt, \u00f6sszed\u0151lt a f\u00e9l v\u00e1ros. Na, most mit tegy\u00fcnk? V\u00e9g\u00fcl elindultunk a rep\u00fcl\u0151t\u00e9rre, be is pecs\u00e9telt\u00e9k az \u00fatlevel\u00fcnkbe, hogy kil\u00e9pt\u00fcnk, majd a tranzitban j\u00f6tt a telefon a miniszt\u00e9riumb\u00f3l, hogy nem utazunk mi sehova.\u201d<\/p>\n

\u201e\u00dagyhogy visszal\u00e9ptettek minket Magyarorsz\u00e1gra, a csomagok elvesztek, \u00e9s nem tudtuk, hogyan tov\u00e1bb. A szervez\u0151nk \u00f6tlete volt, hogy pr\u00f3b\u00e1ljunk meg egy orvosi seg\u00e9lysz\u00e1ll\u00edtm\u00e1nnyal kijutni, ami siker\u00fclt is. A kev\u00e9ske \u00f6szt\u00f6nd\u00edjunkb\u00f3l persze nem lehetett nagy kutat\u00e1st csin\u00e1lni.\u201d<\/p>\n

\"\"
Az egyik pariai \u00e9p\u00fcletb\u0151l napvil\u00e1gra ker\u00fclt ez\u00fcst \u00e9s bronz ruhad\u00edsz\u00edt\u0151 korongok<\/figcaption><\/figure>\n

\u201eEgy toton\u00e1k faluban laktunk hatan egy h\u00e1zban, fejt\u0151l-l\u00e1bt\u00f3l aludtunk k\u00e9t \u00f6sszetolt asztalon, a magunk \u00e1ltal f\u0151z\u00f6tt babot \u00e9s rizst ett\u00fck helyi tortill\u00e1val. A r\u00e9g\u00e9szeti kutat\u00e1saim \u00fagy zajlottak, hogy reggelente gyalog elindultam a falub\u00f3l lel\u0151helyek ut\u00e1n n\u00e9zni, este pedig visszakapaszkodtam a vid\u00e9k f\u00f6l\u00f6tt t\u00f6bb sz\u00e1z m\u00e9terrel fekv\u0151 faluba.\u201d<\/p>\n

Azt\u00e1n k\u00e9tszer is siker\u00fclt m\u00e9g \u00f6szt\u00f6nd\u00edjat szerezni \u00e9s folytatni a kutat\u00e1st Mexik\u00f3ban, de csak nem l\u00e1tszott, hogyan lesz ebb\u0151l perui \u00e1sat\u00e1s. \u00dagyhogy a m\u00e1sodik alkalommal Gyarmati J\u00e1nos megsz\u00f6k\u00f6tt.<\/p>\n

\u201e1991-ben m\u00e1r lehetett v\u00edzumot k\u00e9rni Peruba, \u00e9s a magyarorsz\u00e1gi elindul\u00e1s el\u0151tt vettem egy Mexik\u00f3v\u00e1ros-Lima rep\u00fcl\u0151jegyet \u2013 mes\u00e9li a r\u00e9g\u00e9sz. – Amikor az aktu\u00e1lis terepmunk\u00e1nk v\u00e9get \u00e9rt, \u00e9s visszat\u00e9rt\u00fcnk a Mexik\u00f3v\u00e1rosba – k\u00e9t nap m\u00falva indultam volna Lim\u00e1ba -, bekapcsoltam a t\u00e9v\u00e9t, \u00e9s az els\u0151 h\u00edr az volt, hogy sz\u00e1z \u00e9ve nem l\u00e1tott koleraj\u00e1rv\u00e1ny t\u00f6rt ki Peruban.\u201d<\/p>\n

\u201eMegpr\u00f3b\u00e1ltam a marad\u00e9k k\u00e9t napban olt\u00e1st szerezni, \u00e9s siker\u00fclt is egy k\u00e9tkomponens\u0171 olt\u00e1s els\u0151 adagj\u00e1t beadatnom, de nem volt annyi eszem, hogy megvegyem a m\u00e1sodikat is, \u00fagyhogy f\u00e9lig beoltva indultam \u00fatnak.\u201d<\/p>\n

\"\"
A r\u00e9g\u00e9sz a v\u00e9gtelen bol\u00edviai magasfenns\u00edkon<\/figcaption><\/figure>\n

\u201eQuit\u00f3ban kisz\u00e1lltam a limai g\u00e9pb\u0151l, mivel akkor m\u00e9g Ecuadorban nem volt kolera. M\u00edg arra v\u00e1rtam, hogy csillapodjon a j\u00e1rv\u00e1ny, k\u00f6nyvt\u00e1rba j\u00e1rtam \u00e9s anyagot gy\u0171jt\u00f6ttem a doktori disszert\u00e1ci\u00f3mhoz. Mire Ecuadorba is meg\u00e9rkezett a kolera, megszereztem a m\u00e1sodik olt\u00e1st, felsz\u00e1lltam egy buszra, \u00e9s Quit\u00f3t\u00f3l elbuszoztam Lim\u00e1ig.\u201d<\/p>\n

\u201eEnni nem nagyon mertem, a fert\u0151z\u00e9svesz\u00e9ly miatt. A Machu Picchuig nem jutottam el, viszont T\u00facume romv\u00e1ros\u00e1ban megkerestem az ottani \u00e1sat\u00e1s vezet\u0151j\u00e9t, hogy egy magyar r\u00e9g\u00e9szeti kutat\u00e1si m\u00f3dszerre felh\u00edvjam a figyelm\u00e9t, h\u00e1tha l\u00e1t benne fant\u00e1zi\u00e1t az inka \u00e9p\u00edtm\u00e9nyek kutat\u00e1s\u00e1hoz.\u201d<\/p>\n

Szinte a csod\u00e1val hat\u00e1ros, de a fiatal r\u00e9g\u00e9sz el\u00e9rte, hogy az osl\u00f3i Kon-Tiki M\u00fazeum igazgat\u00f3ja Budapestre j\u00f6jj\u00f6n t\u00e1rgyalni, majd lehet\u0151s\u00e9get kapjon r\u00e9sztvenni a korszak vil\u00e1gh\u00edr\u0171 kutat\u00f3ja, Thor Heyerdahl t\u00facumei \u00e1sat\u00e1son.<\/p>\n

Az 1990-es \u00e9vek eleje m\u00e9g jav\u00e1ban a terrorizmus ideje volt Peruban – a F\u00e9nyes \u00d6sv\u00e9ny nev\u0171 terrorszervezet naponta robbantgatott, \u00e9s a k\u00f6zbiztons\u00e1gr\u00f3l sokat el\u00e1rul, hogy a kutat\u00f3csoport felszerel\u00e9s\u00e9t a l\u00e9git\u00e1rsas\u00e1g \u0151rz\u00f6tt limai rakt\u00e1r\u00e1ban fosztott\u00e1k ki.<\/p>\n

\"\"
Egy ritu\u00e1lisan \u201emeg\u00f6lt\u201d k\u0151mozs\u00e1r Paria egyik elhagyott \u00e9p\u00fclet\u00e9b\u0151l<\/figcaption><\/figure>\n

Ez behat\u00e1rolta a kutat\u00e1sok eredm\u00e9nyess\u00e9g\u00e9t is, viszont a l\u00e9git\u00e1rsas\u00e1g biztos\u00edtott k\u00e9t rep\u00fcl\u0151jegyet egy k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vi kutat\u00e1shoz, amikor v\u00e9gre eljuthatott a Cochabamba-v\u00f6lgybe, hogy el\u0151k\u00e9sz\u00edtse k\u00e9s\u0151bbi kutat\u00f3programj\u00e1t.<\/p>\n

A Cochabamba-v\u00f6lgyben 1995-97 k\u00f6z\u00f6tt folytatott \u00e1sat\u00e1sok eredm\u00e9ny\u00e9b\u0151l Gyarmati J\u00e1nos k\u00f6nyvet \u00edrt, amelyben apr\u00f3l\u00e9kosan le\u00edrta, hogyan n\u00e9zett ki a vid\u00e9k legfontosabb inka telep\u00fcl\u00e9se \u00e9s az inka birodalom egyik legnagyobb eloszt\u00f3 rakt\u00e1rb\u00e1zisa.<\/p>\n

K\u00f6zel k\u00e9tezer \u00e9p\u00fclet \u00e1llt itt egym\u00e1s mellett, m\u00e9g az \u0171rb\u0151l is l\u00e1that\u00f3k. A f\u00f6ldtulajdonosok tan\u00favallom\u00e1sai szerint a megtermelt javakat innen sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k tov\u00e1bb Pari\u00e1ba. M\u00e1r csak azt kellett kider\u00edteni, hogy az merre is ter\u00fclt el.<\/p>\n

A tudom\u00e1nyos meg\u00e9rz\u00e9s mell\u00e9 ism\u00e9t kellett egy kis szerencse is ahhoz, hogy Gyarmati J\u00e1nos legyen az a r\u00e9g\u00e9sz, aki a vil\u00e1gon els\u0151k\u00e9nt felfedezte egy r\u00e9gi inka v\u00e1ros, Paria romjait.<\/p>\n

\u201eAz egyik terepmunka alatt, arra gondolva, hogy most kell k\u00f6r\u00fcln\u00e9znem, hiszen nem tudok ide b\u00e1rmikor visszaj\u00f6nni, elmentem egy Oruro nev\u0171 v\u00e1rosba \u2013 eml\u00e9kszik vissza. – Ez az Altiplano (vagyis a Bol\u00edviai magasf\u00f6ld) vonulat\u00e1n helyezkedik el, La Pazt\u00f3l mintegy 200 km-re d\u00e9lre, 3800 m magasan.\u201d<\/p>\n

\u201eOtt felsz\u00e1lltam egy buszra, jegyet v\u00e1ltottam k\u00f6zelben fekv\u0151 Paria nev\u0171 faluba. A busz az onnan h\u00e1rom km-re fekv\u0151 h\u00e9vforr\u00e1sn\u00e1l l\u00e9tes\u00edtett f\u00fcrd\u0151n\u00e9l tett ki. Egy \u00f3r\u00e1n bel\u00fcl megtal\u00e1ltam Paria maradv\u00e1nyait, ugyanis az ink\u00e1k is a h\u00e9vforr\u00e1s mellett \u00e9p\u00edtett\u00e9k fel saj\u00e1t v\u00e1rosukat.\u201d<\/p>\n

\"\"
Kezd kibontakozni a f\u00f6ldb\u0151l az egyik pariai \u00e9p\u00fclet<\/figcaption><\/figure>\n

A r\u00e9g\u00e9sz m\u00e9g nem lehetett biztos benne, hogy Pari\u00e1t tal\u00e1lta meg, de a hatalmas felt\u00e1ratlan lel\u0151helyet szinte elbor\u00edtott\u00e1k az inka kori cserepek. Mivel az eg\u00e9sz vid\u00e9k lakatlan volt, eg\u00e9szen a m\u00falt sz\u00e1zad elej\u00e9ig, teh\u00e1t nem \u00e9p\u00edtettek r\u00e1 \u00faj v\u00e1rost, szinte a felsz\u00ednen hevertek a t\u00e1rgyak.<\/p>\n

\u201eNem tal\u00e1ltam r\u00e1 magyar\u00e1zatot, de itt a szok\u00e1sos massz\u00edv faragott k\u00f6vek helyett egy m\u00e9ter magass\u00e1gig v\u00e1lyoggal kevert folyami k\u00f6vekb\u0151l \u00e9p\u00edtkeztek. Ezeket pedig, miut\u00e1n a telep\u00fcl\u00e9st elhagyt\u00e1k, elmosta az es\u0151 \u00e9s a sz\u00e9l. \u00c9n m\u00e1r csak enyhe dombokat, k\u0151sorokat tal\u00e1ltam, sz\u00e1raz, f\u00fcves-boz\u00f3tos n\u00f6v\u00e9nyzettel bor\u00edtva, \u00e9s alattuk n\u00e9gyzetm\u00e9terenk\u00e9nt t\u00f6bb sz\u00e1z cserepet.\u201d<\/p>\n

\u201eA telep\u00fcl\u00e9s jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t mutatja, hogy az egyik 16. sz\u00e1zadi spanyol kr\u00f3nik\u00e1s szerint az ink\u00e1k uralkod\u00f3i pihen\u0151h\u00e1zat \u00e9s a Naptemplomot is emeltek ott.\u201d<\/p>\n

Ott \u00e1llt egy fiatal r\u00e9g\u00e9sz, l\u00e1bain\u00e1l az Inka Birodalom egyik legfontosabb tartom\u00e1nyi k\u00f6zpontja, minden Latin-Amerika-kutat\u00f3 \u00e1lmainak netov\u00e1bbja. Ragyog\u00f3 kezd\u00e9s volt – egy \u00e9letre el\u00e9g tudom\u00e1nyos kih\u00edv\u00e1s.<\/p>\n

Aki k\u00edv\u00e1ncsi a r\u00e9szletekre, az a Magyar F\u00f6ldrajzi M\u00fazeum M\u00fazeumok \u00c9jszak\u00e1ja programsorozat\u00e1nak keretein bel\u00fcl szem\u00e9lyesen a kutat\u00f3t\u00f3l hallgathatja meg a folytat\u00e1st, j\u00fanius 24-\u00e9n.<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Gyarmati J\u00e1nos a kalandjair\u00f3l mes\u00e9l j\u00fanius 24-\u00e9n, \u00c9rden, a Magyar F\u00f6ldrajzi M\u00fazeumban.<\/p>","protected":false},"author":31,"featured_media":70239,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"_seopress_robots_primary_cat":"none","_seopress_titles_title":"","_seopress_titles_desc":"","_seopress_robots_index":"","site-sidebar-layout":"default","site-content-layout":"default","ast-site-content-layout":"default","site-content-style":"default","site-sidebar-style":"default","ast-global-header-display":"","ast-banner-title-visibility":"","ast-main-header-display":"","ast-hfb-above-header-display":"","ast-hfb-below-header-display":"","ast-hfb-mobile-header-display":"","site-post-title":"","ast-breadcrumbs-content":"","ast-featured-img":"","footer-sml-layout":"","ast-disable-related-posts":"","theme-transparent-header-meta":"default","adv-header-id-meta":"","stick-header-meta":"","header-above-stick-meta":"","header-main-stick-meta":"","header-below-stick-meta":"","astra-migrate-meta-layouts":"default","ast-page-background-enabled":"default","ast-page-background-meta":{"desktop":{"background-color":"","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""},"tablet":{"background-color":"","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""},"mobile":{"background-color":"","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""}},"ast-content-background-meta":{"desktop":{"background-color":"var(--ast-global-color-5)","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""},"tablet":{"background-color":"var(--ast-global-color-5)","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""},"mobile":{"background-color":"var(--ast-global-color-5)","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""}},"footnotes":""},"categories":[1,463,461,462,1608,460],"cikk_cimkek":[3070,3072,3071],"content_flags":[],"content_icons":[],"class_list":["post-70224","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-erdmost","category-fontos","category-jobbfent","category-kiemelt","category-mindennapok","category-top","cikk_cimkek-gyarmati-janos","cikk_cimkek-inka-romok","cikk_cimkek-neprajzi-muzeum"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/erdmost.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/70224","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/erdmost.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/erdmost.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/erdmost.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/31"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/erdmost.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=70224"}],"version-history":[{"count":16,"href":"https:\/\/erdmost.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/70224\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":70413,"href":"https:\/\/erdmost.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/70224\/revisions\/70413"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/erdmost.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media\/70239"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/erdmost.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=70224"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/erdmost.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=70224"},{"taxonomy":"cikk_cimkek","embeddable":true,"href":"https:\/\/erdmost.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/cikk_cimkek?post=70224"},{"taxonomy":"content_flags","embeddable":true,"href":"https:\/\/erdmost.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/content_flags?post=70224"},{"taxonomy":"content_icons","embeddable":true,"href":"https:\/\/erdmost.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/content_icons?post=70224"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}