A cikk meg\u00edr\u00e1s\u00e1ra a Szent\u00e1gothai J\u00e1nos Kutat\u00f3k\u00f6zpont (P\u00e9csi Tudom\u00e1nyegyetem Term\u00e9szettudom\u00e1nyi Kar) Virol\u00f3giai Kutat\u00f3csoportj\u00e1nak kiv\u00e1l\u00f3 szakembereit, dr. Kemenesi G\u00e1bort \u00e9s prof. dr. Jakab Ferencet k\u00e9rte fel az mta.hu.
\n <\/p>\n
\nEgyel\u0151re emelkednek a sz\u00e1mok<\/strong> A SARS-hoz hasonl\u00f3 az \u00faj v\u00edrus<\/strong> Az els\u0151 felt\u00e9telez\u00e9sek szerint a j\u00e1rv\u00e1ny egy vuhani piacr\u00f3l indult, de ezt az \u00fajabb vizsg\u00e1lati eredm\u00e9nyek m\u00e1r er\u0151sen megk\u00e9rd\u0151jelezik. A piacon t\u00f6bb k\u00f6rnyezeti mint\u00e1b\u00f3l is kimutatt\u00e1k a k\u00f3rokoz\u00f3t (ezt okozhatta egy egyszer\u0171 t\u00fcsszent\u00e9s is), de sajnos a hordoz\u00f3 \u00e1llat m\u00e1r nagy val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel nem volt a piacon, mire a hat\u00f3s\u00e1g oda\u00e9rt, \u00edgy ez a k\u00e9rd\u00e9s nyitva marad. Az epidemiol\u00f3giai adatok arra utalnak, hogy sok kezdeti fert\u0151z\u00f6tt nem volt kapcsolatban a piaccal, \u00edgy a pontos f\u00f6ldrajzi forr\u00e1s sem tiszt\u00e1zott m\u00e9g.<\/p>\n A denev\u00e9rekr\u0151l 15 \u00e9ve ismert, hogy \u00fagynevezett SARS-szer\u0171 koronav\u00edrusokat hordoznak vil\u00e1gszerte. Ami a hasonl\u00f3 gazdav\u00e1lt\u00e1si esem\u00e9nyeket lehet\u0151v\u00e9 teszi, az maga az ember, hiszen olyan m\u00e9rt\u00e9k\u0171 v\u00e1ltoz\u00e1st okoztunk a bolyg\u00f3n (t\u00faln\u00e9pesed\u00e9s, erd\u0151irt\u00e1sok, v\u00e1rosiasod\u00e1s, kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s stb.), ami nagym\u00e9rt\u00e9kben emeli a \u201etal\u00e1lkoz\u00e1sok\u201d sz\u00e1m\u00e1t olyan mikrob\u00e1kkal, amelyek t\u00f6bb sz\u00e1zmilli\u00f3 \u00e9ve m\u00e1r l\u00e9teznek. Az elm\u00falt \u00e9vtizedben haz\u00e1nkban is folytatott denev\u00e9rvirol\u00f3giai kutat\u00e1soknak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en m\u00e1r j\u00f3l ismert a denev\u00e9r-koronav\u00edrusok f\u00f6ldrajzi elterjed\u00e9se, genetikai diverzit\u00e1sa \u00e9s evol\u00faci\u00f3s mechanizmusaik, \u00edgy ez a mostani esem\u00e9ny is v\u00e1rhat\u00f3 volt.<\/p>\n T\u00fcnetek, megbeteged\u00e9sek, hal\u00e1loz\u00e1s<\/strong> A v\u00edrus terjed\u00e9se<\/strong> Jelenleg a legfontosabb k\u00e9rd\u00e9s, hogy a K\u00edn\u00e1n k\u00edv\u00fcli orsz\u00e1gokban siker\u00fcl-e az elszigetel\u00e9st fenntartani. Tov\u00e1bb n\u0151nek-e az esetsz\u00e1mok a helyi fert\u0151z\u00e9sek hat\u00e1s\u00e1ra, vagy siker\u00fcl visszaszor\u00edtani a fert\u0151z\u00e9s terjed\u00e9s\u00e9t? Amennyiben siker\u00fcl minden behurcolt esetet is gyorsan izol\u00e1lni, \u00fagy nem j\u00f6nnek l\u00e9tre \u00fajabb fert\u0151z\u00e9si l\u00e1ncolatok K\u00edn\u00e1n k\u00edv\u00fcl, \u00edgy a j\u00e1rv\u00e1ny megf\u00e9kezhet\u0151v\u00e9 v\u00e1lik.<\/p>\n M\u00e1r elindult a vakcinafejleszt\u00e9s<\/strong> A fert\u0151z\u00e9s klinikai t\u00fcneteit hetek alatt megismert\u00fck, a v\u00edrus evol\u00faci\u00f3s v\u00e1ltoz\u00e1sait gyakorlatilag betegr\u0151l betegre k\u00f6vethetj\u00fck. Folyamatos kock\u00e1zatelemz\u00e9s \u00e9s adatk\u00f6zl\u00e9s zajlik t\u00f6bb tudom\u00e1nyos m\u0171helyb\u0151l is vil\u00e1gszerte. Tulajdonk\u00e9ppen minden fegyver a kez\u00fcnkben van, k\u00e9rd\u00e9s, hogy j\u00f3l haszn\u00e1ljuk-e.<\/p>\n Mi v\u00e1rhat\u00f3?<\/strong> Haz\u00e1nkban az \u00edr\u00e1s elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9ig nem sz\u00e1moltak be fert\u0151z\u00e9sr\u0151l, de term\u00e9szetesen minden es\u00e9ly megvan r\u00e1, hogy Magyarorsz\u00e1gon is megjelenjen a v\u00edrus. A k\u00e9rd\u00e9s tal\u00e1n nem is az, hogy megjelenik-e, ink\u00e1bb az, hogy mikor. Hogy lesz-e j\u00e1rv\u00e1ny, azt megj\u00f3solni most biztosan nem lehet. Ha m\u00e1r a v\u00edrus behurcol\u00e1s\u00e1t nem vagy csak igen nehezen tudjuk megg\u00e1tolni, a legt\u00f6bb, amit tehet\u00fcnk, hogy felk\u00e9sz\u00fcl\u00fcnk a betegek \u00e9rkez\u00e9s\u00e9re, mind a diagnosztika, mind pedig a betegell\u00e1t\u00e1s ter\u00fclet\u00e9n. A lakoss\u00e1got objekt\u00edven t\u00e1j\u00e9koztatni kell, felk\u00e9sz\u00edteni arra, hogyan tudja a lehet\u0151 leghat\u00e9konyabban elker\u00fclni a fert\u0151z\u0151d\u00e9st, mit kell tennie saj\u00e1t \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9nek v\u00e9delme \u00e9rdek\u00e9ben. A p\u00e1nik \u00e9s a f\u00e9lelemkelt\u00e9s egy ilyen helyzetben tal\u00e1n rosszabb, mint maga a j\u00e1rv\u00e1ny!<\/p>\n Mit tehet\u00fcnk a v\u00edrus ellen?<\/strong> Mivel az influenzav\u00edrusokhoz hasonl\u00f3an egy cseppfert\u0151z\u00e9ssel terjed\u0151 betegs\u00e9ggel van dolgunk, a higi\u00e9n\u00e9s szab\u00e1lyok betart\u00e1sa elengedhetetlen. Gyakori k\u00e9zmos\u00e1s, zsebkend\u0151be (nem teny\u00e9rbe) t\u00fcsszent\u00e9s, arcunk \u00e9rint\u00e9s\u00e9nek ker\u00fcl\u00e9se \u00e9s (t\u00e9nyleges j\u00e1rv\u00e1ny\u00fcgyi helyzet eset\u00e9n) ak\u00e1r sz\u00e1jmaszk visel\u00e9se \u2013 mindezekkel j\u00f3 es\u00e9llyel elker\u00fclhetj\u00fck a fert\u0151z\u00e9st. Term\u00e9szetesen a legfontosabb az, hogy ha betegnek \u00e9rezz\u00fck magunkat, azonnal jelentkezz\u00fcnk orvosi ell\u00e1t\u00e1sra, f\u0151leg, ha a betegs\u00e9g kezdet\u00e9t megel\u0151z\u0151 14 napban a fert\u0151z\u00e9ssel \u00e9rintett ter\u00fcleteken j\u00e1rtunk, vagy \u00e9rintkezt\u00fcnk olyan (esetleg m\u00e1r beteg) szem\u00e9llyel, aki szint\u00e9n ilyen ter\u00fcletr\u0151l \u00e9rkezett. Ha val\u00f3ban t\u00e9nyleges, komoly j\u00e1rv\u00e1ny\u00fcgyi helyzet alakulna ki, mindenk\u00e9ppen ker\u00fclni kell a t\u00f6meget, minimaliz\u00e1lni a mozg\u00e1st, utaz\u00e1st. A szab\u00e1lyok betart\u00e1sa, a szakszer\u0171 orvosi ell\u00e1t\u00e1s mihamarabbi megkezd\u00e9se nemcsak a saj\u00e1t, de a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00fcnk \u00e9rdeke is. Egy t\u00e9nyleges, komoly j\u00e1rv\u00e1ny\u00fcgyi helyzetben minden esetben k\u00f6vetni kell a j\u00e1rv\u00e1ny\u00fcgyi hat\u00f3s\u00e1gok utas\u00edt\u00e1sait, hiszen \u0151k rendelkeznek \u00e1tfog\u00f3 ismeretekkel.<\/p>\n Hossz\u00fa t\u00e1von, az emberis\u00e9g nagy eg\u00e9sz\u00e9t n\u00e9zve hat\u00e1sos lenne bizonyos kultur\u00e1lis szok\u00e1sok megv\u00e1ltoztat\u00e1sa, a \u201eSARS-gy\u00e1rk\u00e9nt\u201d m\u0171k\u00f6d\u0151 zs\u00fafolt \u00e1llatpiacok szab\u00e1lyoz\u00e1sa, a vad\u00e1llatok vil\u00e1gm\u00e9ret\u0171 illeg\u00e1lis kereskedelm\u00e9nek visszaszor\u00edt\u00e1sa \u00e9s sok egy\u00e9b olyan t\u00e9nyez\u0151 kiiktat\u00e1sa, mely ellen lassan \u00e9s nagy \u00f6sszefog\u00e1ssal lehet csup\u00e1n fell\u00e9pni. Vil\u00e1gszerte ismert m\u00e1r a tud\u00f3sok k\u00f6r\u00e9ben az emberi tev\u00e9kenys\u00e9g, a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s \u00e9s a betegs\u00e9gek mind gyakoribb felbukkan\u00e1s\u00e1nak \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9se, haz\u00e1nkban is t\u00f6bb kiv\u00e1l\u00f3 kutat\u00f3m\u0171hely foglalkozik a t\u00e9m\u00e1val.<\/p>\n A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vekben, \u00e9vtizedekben a hasonl\u00f3 esem\u00e9nyek gyakoris\u00e1ga v\u00e1rhat\u00f3an megn\u0151, \u00e1m megfelel\u0151 nemzetk\u00f6zi tudom\u00e1nyos \u00e9s j\u00e1rv\u00e1ny\u00fcgyi felk\u00e9sz\u00fclts\u00e9ggel minimaliz\u00e1lhat\u00f3 a j\u00e1rv\u00e1nyok hat\u00e1sa.<\/p>\n \n <\/p>\n
\nA j\u00e1rv\u00e1ny jelenlegi epicentruma K\u00edn\u00e1ra korl\u00e1toz\u00f3dik, K\u00edn\u00e1n k\u00edv\u00fcli megbeteged\u00e9seket csup\u00e1n behurcolt esetek, illetve kisebb, j\u00f3l elszigetelt terjed\u00e9si esem\u00e9nyek form\u00e1j\u00e1ban ismer\u00fcnk. Az \u00edr\u00e1s elk\u00e9sz\u00fclt\u00e9nek idej\u00e9n (2020. janu\u00e1r 31.) m\u00e1r 9776 esetr\u0151l \u00e9s 213 hal\u00e1loz\u00e1sr\u00f3l tudunk, de sajnos a sz\u00e1mok napr\u00f3l napra drasztikus m\u00f3don emelkednek. Az Eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi Vil\u00e1gszervezet (WHO) janu\u00e1r 30-\u00e1n kihirdette az nemzetk\u00f6zi jelent\u0151s\u00e9g\u0171 k\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi v\u00e9szhelyzetet (Public Health Emergency of International Concern), ami nem a hat\u00e1rok lez\u00e1r\u00e1s\u00e1t vagy a rep\u00fcl\u0151j\u00e1ratok azonnali le\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t jelenti, hanem sokkal ink\u00e1bb er\u0151forr\u00e1sok mozg\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1t teszi lehet\u0151v\u00e9, emellett nagyobb mozg\u00e1steret biztos\u00edt a WHO sz\u00e1m\u00e1ra. A legf\u0151bb baj a p\u00e1nik \u00e9s a diagnosztikai, eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi ell\u00e1t\u00f3rendszerek extr\u00e9m leterhel\u00e9se az ilyen helyzetek sor\u00e1n. A j\u00e1rv\u00e1ny\u00fcgyi korl\u00e1toz\u00e1sok emellett komoly gazdas\u00e1gi visszahat\u00e1ssal is j\u00e1rnak, melyek a t\u00e1rsadalom t\u00f6bb szintj\u00e9n is \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151k.<\/p>\n
\nA v\u00edrus egy \u00fagynevezett zoon\u00f3zis (\u00e1llatr\u00f3l emberre terjed\u0151 betegs\u00e9g) egyel\u0151re ismeretlen term\u00e9szetes gazd\u00e1val. Csak annyi biztos, hogy a SARS- (Severe Acute Respiratory Syndrome) v\u00edrushoz \u00e9s a K\u00f6zel-Keleten jelenleg is felbukkan\u00f3 MERS- (Middle East Respiratory Syndrome) koronav\u00edrushoz hasonl\u00f3an denev\u00e9rekben van a jelenlegi j\u00e1rv\u00e1nyos v\u00edrus genetikai \u201eel\u0151dje\u201d. Azt m\u00e9g nem tudjuk pontosan, hogy egy direkt terjed\u00e9s t\u00f6rt\u00e9nt-e a denev\u00e9rr\u0151l az emberre, vagy esetleg egy k\u00f6ztigazda is szerepet j\u00e1tszhatott, hasonl\u00f3an a 2002\u20132003-as SARS koronav\u00edrus-j\u00e1rv\u00e1nyhoz. A v\u00edrus az \u00fajonnan felbukkan\u00f3 fert\u0151z\u0151 betegs\u00e9gek kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1ba tartozik, annak ellen\u00e9re is, hogy genetikai hasonl\u00f3s\u00e1ga a SARS-v\u00edrussal k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 80%-os. Felt\u00e9telezhet\u0151en a v\u00edrus jelenlegi form\u00e1j\u00e1ban nemr\u00e9g j\u00f6hetett l\u00e9tre \u00e9s ker\u00fclhetett az emberi popul\u00e1ci\u00f3ba.<\/p>\n
\nA v\u00edrus az influenz\u00e1hoz hasonl\u00f3 klinikai t\u00fcneteket produk\u00e1l, amelyek szinte minden esetben l\u00e1zzal kezd\u0151dnek, \u00e9s jellemz\u0151en sz\u00e1raz k\u00f6h\u00f6g\u00e9s jelentkezik. A betegs\u00e9g s\u00falyosbod\u00e1sakor neh\u00e9zl\u00e9gz\u00e9s, l\u00e9gszomj, majd a legs\u00falyosabb esetekben t\u00fcd\u0151gyullad\u00e1s alakul ki. Ritk\u00e1bban egy\u00e9b t\u00fcnetek is t\u00e1rsulhatnak, mint p\u00e9ld\u00e1ul izomf\u00e1jdalom, fejf\u00e1j\u00e1s vagy torokf\u00e1j\u00e1s. Az els\u0151 komolyabb \u00f6sszefoglal\u00f3 klinikai tanulm\u00e1ny (Chen \u00e9s mtsai, The Lancet, 2020. jan. 29.) szerint a fert\u0151z\u00f6ttek \u00e1tlag\u00e9letkora 55 \u00e9v k\u00f6r\u00fcl van, m\u00edg a fert\u0151z\u0151d\u00e9s val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ge fiatalabb szervezetekn\u00e9l kisebb (10-15%). A tanulm\u00e1ny azonban kit\u00e9r arra is, hogy a betegek fel\u00e9nek egy\u00e9b kr\u00f3nikus betegs\u00e9ge is volt. Jelenleg a hal\u00e1loz\u00e1si ar\u00e1nyr\u00f3l nem lehet relev\u00e1ns t\u00e1j\u00e9koztat\u00e1st adni, hiszen a betegek jelent\u0151s r\u00e9sze m\u00e9g k\u00f3rh\u00e1zi \u00e1pol\u00e1st ig\u00e9nyel, sok esetben \u00e1llapotuk kritikus, \u00e9s a fert\u0151z\u00e9s kimenetele k\u00e9ts\u00e9ges. Az eddigi adatokb\u00f3l \u00fagy t\u0171nik azonban, hogy a hal\u00e1loz\u00e1si ar\u00e1ny nem fogja meghaladni a 2002\u20132003-as SARS-j\u00e1rv\u00e1ny\u00e9t.<\/p>\n
\nA legf\u0151bb kih\u00edv\u00e1s most a beteg emberek gyors felismer\u00e9se \u00e9s annak megakad\u00e1lyoz\u00e1sa, hogy \u00e1tadj\u00e1k a v\u00edrust m\u00e1soknak (a transzmisszi\u00f3s h\u00e1l\u00f3zat min\u00e9l gyorsabb megt\u00f6r\u00e9se). A f\u0151 probl\u00e9m\u00e1t az enyhe megbeteged\u00e9sek vagy ak\u00e1r a t\u00fcnetmentes hordoz\u00f3k jelentik, akik kiesnek a gyors felismerhet\u0151s\u00e9g \u00e9s diagnosztika hat\u00e1sk\u00f6r\u00e9b\u0151l. Ez az\u00e9rt nagy baj, mert ezek az emberek enyhe t\u00fcnetekkel (melyek sok esetben kev\u00e9sb\u00e9 felismerhet\u0151k) adhatj\u00e1k tov\u00e1bb a v\u00edrust, sokszor az orvost sem keresik fel jelent\u00e9ktelen t\u00fcneteikkel. \u00cdgy neh\u00e9z id\u0151ben elk\u00fcl\u00f6n\u00edteni \u0151ket \u00e9s visszak\u00f6vetni, hogy kivel ker\u00fcltek kapcsolatba. Az enyhe t\u00fcnetekkel j\u00e1r\u00f3 j\u00e1rv\u00e1nyok megf\u00e9kez\u00e9se sokkal nagyobb feladat, mint egy s\u00falyos t\u00fcnetekkel jelentkez\u0151 fert\u0151z\u0151 betegs\u00e9g\u00e9. Az enyhe vagy t\u00fcnetmentes esetek sz\u00e1ma azonban szerencs\u00e9re alacsony. Ami m\u00e9g rendk\u00edv\u00fcl fontos lenne most vil\u00e1gszerte, hogy az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi dolgoz\u00f3k megfelel\u0151 v\u00e9d\u0151felszerel\u00e9sben dolgozzanak a gyan\u00fas vagy m\u00e1r igazoltan fert\u0151z\u00f6tt betegekkel, j\u00f3l haszn\u00e1lj\u00e1k, \u00e9s val\u00f3ban haszn\u00e1lj\u00e1k is azokat. A SARS-vil\u00e1gj\u00e1rv\u00e1ny (pand\u00e9mia) idej\u00e9ben \u00fagynevezett szuperterjeszt\u0151k\u00e9nt sz\u00e1mos eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi dolgoz\u00f3 j\u00e1tszott kulcsszerepet a j\u00e1rv\u00e1ny kiteljesed\u00e9s\u00e9ben, mivel egymaga (munk\u00e1j\u00e1b\u00f3l ad\u00f3d\u00f3an) sz\u00e1mos emberrel \u00e9rintkezve j\u00f3val t\u00f6bb embert fert\u0151z\u00f6tt meg, mint egy \u00e1tlagos beteg.<\/p>\n
\nPersze feltehet\u0151 a k\u00e9rd\u00e9s, hogy tanultunk-e valamit az eddigi nagy j\u00e1rv\u00e1nyokb\u00f3l. Jobban reag\u00e1lt-e a vil\u00e1g, mint kor\u00e1bban? A v\u00e1lasz: hat\u00e1rozottan igen! Napokon bel\u00fcl ismertt\u00e9 \u00e9s el\u00e9rhet\u0151v\u00e9 v\u00e1ltak a v\u00edrus genomj\u00e1nak adatai, \u00edgy nagyon gyorsan elk\u00e9sz\u00fclt az els\u0151 diagnosztikai teszt, melyet vil\u00e1gszerte el\u00e9rhet\u0151v\u00e9 tettek. A WHO eg\u00e9sz sor elj\u00e1r\u00e1srendet \u00e9s technikai javaslatot dolgozott ki a j\u00e1rv\u00e1ny kezel\u00e9s\u00e9re. Vil\u00e1gszerte sz\u00e1mos kutat\u00f3i h\u00e1l\u00f3zat j\u00f6tt l\u00e9tre kor\u00e1bban, \u00e9ppen az ilyen helyzetek kezel\u00e9s\u00e9re, \u00e9s ezek most \u201e\u00e9les \u00fczemm\u00f3dba\u201d v\u00e1ltottak. M\u00e1r megismert\u00fck a v\u00edrus receptorhaszn\u00e1lat\u00e1t, elindult a vakcinafejleszt\u00e9s. Az elm\u00falt \u00e9vekben sz\u00e1mos akad\u00e9miai \u00e9s gy\u00f3gyszeripari kutat\u00f3laborat\u00f3rium kezdte meg a munk\u00e1t egy koronav\u00edrus-vakcina kifejleszt\u00e9s\u00e9re, teh\u00e1t szerencs\u00e9re azt mondhatjuk, hogy vannak pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1sok, el\u0151k\u00eds\u00e9rletek. J\u00f3 esetben a jelenlegi \u00faj v\u00edrust csak integr\u00e1lni kell a megl\u00e9v\u0151 k\u00eds\u00e9rletekhez, de m\u00e9g \u00edgy is t\u00f6bb \u00e9v lehet, mire a hat\u00e9kony vakcina t\u00e9nylegesen forgalomba is ker\u00fcl.<\/p>\n
\nMindenkiben felmer\u00fcl a k\u00e9rd\u00e9s: mi v\u00e1rhat\u00f3 most? Az esetsz\u00e1mok n\u00f6veked\u00e9se egyel\u0151re nem mutat csillapod\u00f3 tendenci\u00e1t, a K\u00edna \u00e1ltal \u00e9letbe l\u00e9ptetett, p\u00e9lda n\u00e9lk\u00fcli karant\u00e9nint\u00e9zked\u00e9sek m\u00e9g nem fejtettek ki l\u00e1that\u00f3 hat\u00e1st. Az azonban biztos, hogy a j\u00e1rv\u00e1nyos ter\u00fcletekr\u0151l t\u00f6rt\u00e9n\u0151 kihurcol\u00e1s megakad\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ban K\u00edna int\u00e9zked\u00e9sei kulcsfontoss\u00e1g\u00faak voltak. Ennek ellen\u00e9re a v\u00edrus sz\u00e1mos orsz\u00e1gban megjelent, \u00edgy Eur\u00f3p\u00e1n bel\u00fcl N\u00e9metorsz\u00e1gban, Franciaorsz\u00e1gban, Finnorsz\u00e1gban \u00e9s legut\u00f3bb Olaszorsz\u00e1gban is. \u00dagy t\u0171nik, hogy N\u00e9metorsz\u00e1gban egy hamar \u00e9szlelt \u00e9s kezelt fert\u0151z\u00e9si l\u00e1ncolat is kialakult, egy t\u00fcnetmentes terjeszt\u00e9s k\u00f6vetkezt\u00e9ben.<\/p>\n
\n\u00c9s v\u00e9g\u00fcl a legfontosabb k\u00e9rd\u00e9s: hogyan tudjuk megel\u0151zni a fert\u0151z\u00e9st? Annak ellen\u00e9re, hogy a ter\u00e1pi\u00e1ra vonatkoz\u00f3 k\u00eds\u00e9rletek, vizsg\u00e1latok, illetve a vakcinafejleszt\u00e9si k\u00eds\u00e9rletek is gyors \u00fctemben elindultak, jelenleg hat\u00e9kony antivir\u00e1lis kezel\u00e9s \u00e9s olt\u00f3anyag nem \u00e1ll rendelkez\u00e9sre a v\u00edrus ellen.<\/p>\n