\u00cdrott \u00e9s t\u00e1rgyi eml\u00e9kek k\u00f6zt kutatva arra keresett v\u00e1laszt, hogyan \u00e9rintett\u00e9k a j\u00e1rv\u00e1nyok \u00c9rdet, milyen nyomot hagytak a v\u00e1ros eml\u00e9kezet\u00e9ben.<\/p>\n
Mivel magyar\u00e1zt\u00e1k az emberek a t\u00f6meges elhal\u00e1loz\u00e1ssal j\u00e1r\u00f3 j\u00e1rv\u00e1nyokat?<\/strong><\/p>\n A 18\u201319. sz\u00e1zadban Isten b\u00fcntet\u00e9s\u00e9nek gondolt\u00e1k. Mivel nem ismert\u00e9k a betegs\u00e9g k\u00f3rokoz\u00f3j\u00e1t, \u00fagy v\u00e9lt\u00e9k, istentagad\u00f3 \u00e9let\u00fck\u00e9rt \u00e9rte \u0151ket a csap\u00e1s. A kolera kapcs\u00e1n 1831-ben megjelent egy angol karikat\u00fara, amelyen az orvosok kalapban, fel\u00f6lt\u0151ben keresik, honnan j\u00f6n, mi okozza a betegs\u00e9get. Keresik a f\u00f6ldben, a pocsoly\u00e1ban, l\u00e9tr\u00e1kon \u00e9s diszn\u00f3\u00f3lban.<\/p>\n V\u00e9g\u00fcl is nagyot nem t\u00e9vedtek.<\/strong><\/p>\n Igen, a kolera eset\u00e9ben p\u00e9ld\u00e1ul r\u00e1j\u00f6ttek, hogy k\u00f6ze van a v\u00edzhez, ez\u00e9rt elkezdt\u00e9k fert\u0151tlen\u00edteni a kutakat bizmutporral. K\u00f6nny\u0171 volt t\u00faladagolni a szert, \u00e9s mivel a bizmut nagy mennyis\u00e9gben \u00e9pp olyan t\u00fcneteket okoz \u2013 h\u00e1ny\u00e1st, hasmen\u00e9st \u2013, mint maga a betegs\u00e9g, v\u00e9g\u00fcl ugyan\u00fagy hal\u00e1lhoz vezetett. Az \u00e9szak-magyarorsz\u00e1gi v\u00e1rmegy\u00e9kben \u00e9pp ez vezetett az 1831-es koleral\u00e1zad\u00e1shoz. A parasztok ugyanis azt hitt\u00e9k, hogy a f\u00f6ldesurak sz\u00e1nd\u00e9kosan megm\u00e9rgezik a kutak viz\u00e9t, ez\u00e9rt eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi biztosokra, v\u00e1rmegyei hivatalnokokra, s\u0151t papokra t\u00e1madtak, valamint f\u00f6lgy\u00fajtottak n\u00e9h\u00e1ny k\u00fari\u00e1t \u00e9s kast\u00e9lyt. \u00c9rden ilyen jelleg\u0171 l\u00e1zad\u00e1s nem t\u00f6rt\u00e9nt, a pl\u00e9b\u00e1nos szerint az\u00e9rt, mert m\u00e9g id\u0151ben lenyugtatta a ked\u00e9lyeket.<\/p>\n Ezt honnan lehet tudni? Egy\u00e1ltal\u00e1n, milyen forr\u00e1sokra lehet t\u00e1maszkodni \u00c9rd t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek kutat\u00e1sakor?<\/strong><\/p>\n Ebben a t\u00e9m\u00e1ban fontos forr\u00e1s a pl\u00e9b\u00e1nosok \u00e1ltal vezetett Historia Domus. A legkor\u00e1bbi \u2013 ami meg is jelent a m\u00fazeum kiad\u00e1s\u00e1ban \u2013 az, amelyet Heged\u0171s J\u00f3zsef pl\u00e9b\u00e1nos vetett pap\u00edrra az 1850-as \u00e9vekben, \u00e9s 1820-t\u00f3l 1868-ig \u00edrta le a telep\u00fcl\u00e9s jelent\u0151sebb esem\u00e9nyeit. A Historia Domus az\u00e9rt \u00e9rdekes forr\u00e1s, mert minden benne van, amit a pl\u00e9b\u00e1nos fontosnak tart. Els\u0151sorban egyh\u00e1zi esem\u00e9nyekr\u0151l \u00edr, de id\u0151nk\u00e9nt kit\u00e9r a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e9let\u00e9t \u00e9rint\u0151 t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sekre is, p\u00e9ld\u00e1ul t\u0171zesetekre, \u00e1rvizekre, j\u00e1rv\u00e1nyokra.<\/p>\n Melyik volt az a j\u00e1rv\u00e1ny, amely a legjobban megviselte a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get?<\/strong><\/p>\n Ezt neh\u00e9z megmondani, de a pestis- \u00e9s a koleraj\u00e1rv\u00e1nyok mindenk\u00e9ppen. A pestisr\u0151l kev\u00e9s az inform\u00e1ci\u00f3, ahol nincs m\u00e1s forr\u00e1s, ott az anyak\u00f6nyvekb\u0151l pr\u00f3b\u00e1lunk t\u00e1j\u00e9koz\u00f3dni. Sajnos azok is hi\u00e1nyosak. Az 1738-as orsz\u00e1gos pestisj\u00e1rv\u00e1nyr\u00f3l p\u00e9ld\u00e1ul tudjuk, hogy \u00c9rden k\u00f6zel 30 hal\u00e1los \u00e1ldozata volt \u2013 janu\u00e1rt\u00f3l febru\u00e1r k\u00f6zep\u00e9ig. Ut\u00e1na azonban hi\u00e1nyzik az anyak\u00f6nyvb\u0151l n\u00e9h\u00e1ny \u00e9v.<\/p>\n Mivel tudjuk ezt a sz\u00e1mot \u00f6sszevetni? H\u00e1nyan haltak meg j\u00e1rv\u00e1nyon k\u00edv\u00fcli id\u0151kben?<\/strong><\/p>\n Az \u00e9ves hal\u00e1loz\u00e1s 20-30 k\u00f6r\u00fcl alakult akkoriban. \u00c9pp a pestisj\u00e1rv\u00e1ny el\u0151tt is volt egy furcsa kiugr\u00e1s a statisztik\u00e1kban: 1736-ban t\u00f6bb mint 60 ember halt meg, t\u00falnyom\u00f3 t\u00f6bbs\u00e9g\u00fck 1 \u00e9v alatti, \u00e9s 1-5 \u00e9ves gyerek. Ebben az id\u0151szakban magas volt a csecsem\u0151- \u00e9s gyermekhaland\u00f3s\u00e1g, de mivel ez a kiugr\u00e1s mind\u00f6ssze n\u00e9h\u00e1ny h\u00e9t alatt keletkezett, tal\u00e1n fekete-himl\u0151 j\u00e1rv\u00e1nyra lehet k\u00f6vetkeztetni, mint a kor egyik tipikus gyermekbetegs\u00e9g\u00e9re. A himl\u0151 elleni olt\u00e1st 1799-ben fedezik fel, \u00e9s Magyarorsz\u00e1gon viszonylag kor\u00e1n elkezdik oltani a gyerekeket.<\/p>\n H\u00e1nyan laktak akkoriban \u00c9rden?<\/strong><\/p>\n Az 1745-\u00f6s \u00f6ssze\u00edr\u00e1s idej\u00e9n 883 f\u0151 lakott 147 h\u00e1ztart\u00e1sban, 1757-ben 1180 f\u0151, 272 h\u00e1zasp\u00e1r.<\/p>\n Mit gondoltak akkoriban a pestisr\u0151l?<\/strong><\/p>\n A 18. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9ig h\u00fasz-harminc \u00e9vente j\u00e1rv\u00e1nyos m\u00e9reteket \u00f6lt\u00f6tt. 1709\u201311 k\u00f6z\u00f6tt is volt egy orsz\u00e1gos j\u00e1rv\u00e1ny, amelynek \u2013 becsl\u00e9sek szerint \u2013 sokkal t\u00f6bb hal\u00e1los \u00e1ldozata volt, mint a R\u00e1k\u00f3czi-szabads\u00e1gharcnak. A kutat\u00f3k 410 ezer k\u00f6r\u00fclire becslik a pestis \u00e1ldozatainak a sz\u00e1m\u00e1t.<\/p>\n Azzal tiszt\u00e1ban voltak, hogy a beteg ember terjeszti a k\u00f3rt?<\/strong><\/p>\n Igen, hiszen karant\u00e9nnal pr\u00f3b\u00e1ltak v\u00e9dekezni. Igaz, miel\u0151tt bevezett\u00e9k volna, tartottak m\u00e9g egy engesztel\u0151 mis\u00e9t vagy zar\u00e1ndoklatot, \u00e9s h\u00e1t ugye kev\u00e9s dolog van, ami jobban terjeszti a j\u00e1rv\u00e1nyt, mint egy k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi megmozdul\u00e1s. Azon k\u00edv\u00fcl a karant\u00e9n azt jelentette, hogy lez\u00e1rt\u00e1k az utakat, bele\u00e9rtve a v\u00edzi k\u00f6zleked\u00e9st is, \u00e9s \u0151rs\u00e9ggel pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k elker\u00fclni, hogy az emberek kisz\u00f6kd\u00f6ssenek. A telep\u00fcl\u00e9sen bel\u00fcli szomsz\u00e9dol\u00e1st azonban nem tiltott\u00e1k. Azon k\u00edv\u00fcl p\u00e9ld\u00e1ul az 1831-es koleraj\u00e1rv\u00e1ny \u00e9pp ny\u00e1rra esett, az arat\u00e1si munk\u00e1k idej\u00e9re. A Historia Domus ezzel kapcsolatban megeml\u00edti, hogy kettes\u00e9vel-h\u00e1rmas\u00e1val lettek rosszul a mez\u0151n az emberek, szek\u00e9ren behozt\u00e1k \u0151ket, megkapt\u00e1k az utols\u00f3 kenetet, \u00e9s meghaltak.<\/p>\n Ez p\u00e9ld\u00e1ul arra utal, hogy b\u00e1r a v\u00e1rost lez\u00e1rt\u00e1k, a f\u00f6ldekre tov\u00e1bbra is kij\u00e1rtak.<\/strong><\/p>\n Az anyak\u00f6nyvben t\u00f6bb olyan bejegyz\u00e9s is szerepel, hogy \u201eholtan tal\u00e1lt\u00e1k a mez\u0151n\u201d.<\/p>\n Mit tettek a holttestekkel?<\/strong><\/p>\n Amikor m\u00e1r napi 12-14 hal\u00e1leset t\u00f6rt\u00e9nt, t\u00f6megs\u00edrba temett\u00e9k az embereket, \u00e9s le\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k m\u00e9sszel a fert\u0151tlen\u00edt\u00e9s \u00e9rdek\u00e9ben. Ez a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gnek eg\u00e9szen apokaliptikus \u00e9lm\u00e9ny lehetett, hiszen a szeretteik nem kaphatt\u00e1k meg a v\u00e9gtisztess\u00e9get, \u00e9s el sem b\u00facs\u00fazhattak t\u0151l\u00fck.<\/p>\n A papok az els\u0151dlegesen vesz\u00e9lyeztetettek k\u00f6z\u00e9 tartoztak. R\u00f3luk mit tudunk?<\/strong><\/p>\n \u00c9rden az atya mind a pestis-, mind a koleraj\u00e1rv\u00e1nyt t\u00fal\u00e9lte, Batt\u00e1n viszont a szerb pl\u00e9b\u00e1nos az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt kapta el a koler\u00e1t, \u00e9s bele is halt. A vesztes\u00e9gekre utalhat az is, hogy \u00c9rdnek k\u00e9t k\u00e1poln\u00e1ja is \u2013 a Szenved\u0151 Krisztus \u00e9s a Szent Sebesty\u00e9n, Szent R\u00f3kus, Szent Roz\u00e1lia szenteknek \u00e1ll\u00edtott barokk k\u00e1polna \u2013 kapcsol\u00f3dik a pestishez. E h\u00e1rom \u201epestis-szent\u201d \u00e9let\u00e9hez kapcsol\u00f3dott a betegs\u00e9g, hal\u00e1lukban pedig k\u00e9s\u0151bb csod\u00e1latos gy\u00f3gyul\u00e1sokat hoztak. A k\u00e1polna \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t 1734-re dat\u00e1ljuk, ahogyan a ker\u00edt\u00e9sen is l\u00e1that\u00f3. Mivel abban az \u00e9vben nem volt j\u00e1rv\u00e1ny, tal\u00e1n az 1709\u201311-es pestis eml\u00e9kezet\u00e9re \u00e1ll\u00edthatt\u00e1k, fenntart\u00e1sa a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g feladata volt. A K\u00e1lv\u00e1ria-hegyen \u00e1ll\u00f3 Szenved\u0151 Krisztus-k\u00e1polna alapk\u00f6v\u00e9t 1747-ben rakt\u00e1k le, t\u00edz \u00e9vvel a pestisj\u00e1rv\u00e1ny ut\u00e1n, b\u00e1r\u00f3 P\u00e9terffy J\u00e1nos vagy a feles\u00e9ge Pongr\u00e1cz \u00c9va \u00e9p\u00edttette, az elvonul\u00f3 pestis eml\u00e9k\u00e9re. K\u00e9t kicsi gyermek\u00fck a templomban van eltemetve, lehets\u00e9ges, hogy pestisben haltak meg.<\/p>\n A karant\u00e9non k\u00edv\u00fcl hogyan pr\u00f3b\u00e1lt v\u00e9dekezni a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g?<\/strong><\/p>\n Mind a pestis, mind pedig a kolera idej\u00e9n felmer\u00fclt a p\u00e1linka mint orvoss\u00e1g haszn\u00e1lata. A j\u00e1rv\u00e1ny idej\u00e9n alaposan f\u00f6lment az \u00e1ra. De ez legal\u00e1bb nem okozott hal\u00e1lt, nem \u00fagy, mint az \u00e9rv\u00e1g\u00e1s. Azt gondolt\u00e1k ugyanis, hogy ha az emberben felgy\u0171lik a rossz miazma, le kell csapolni. Az izzaszt\u00e1s, borogat\u00e1s, f\u00fcr\u00f6szt\u00e9s legal\u00e1bb j\u00f3leshetett a betegeknek, illetve pr\u00f3b\u00e1lkoztak mindenf\u00e9le gy\u00f3gyn\u00f6v\u00e9nyekkel, t\u00f6bb-kevesebb sikerrel. Vall\u00e1sos gy\u00f3gym\u00f3dokat is bevetettek, ilyen volt a r\u00e1olvas\u00e1s, a Zakari\u00e1s szent k\u00e9p\u00e9vel d\u00edsz\u00edtett kereszt. A koler\u00e1n\u00e1l viszont val\u00f3ban bev\u00e1lt, hogy egy orvos \u00f3r\u00e1nk\u00e9nt egy liter te\u00e1t itatott a betegeivel. A koler\u00e1s ember nagyj\u00e1b\u00f3l ennyi vizet vesz\u00edt a folyamatos h\u00e1ny\u00e1ssal, hasmen\u00e9ssel. A t\u00fal\u00e9l\u00e9s nagyr\u00e9szt a beteg genetikai adotts\u00e1gain \u00e9s immunrendszer\u00e9n m\u00falt.<\/p>\n Mennyire b\u00edztak az emberek az orvosokban, ha Isten b\u00fcntet\u00e9s\u00e9nek gondolt\u00e1k a j\u00e1rv\u00e1nyt?<\/strong><\/p>\n Err\u0151l nincsenek igaz\u00e1n adatok. A hat\u00f3s\u00e1gok 1831-ben a j\u00e1rv\u00e1ny megsz\u00fcntet\u00e9s\u00e9re orvosokat ir\u00e1ny\u00edtottak a j\u00e1rv\u00e1nyos falvakba, \u00edgy \u00c9rdre is, akiket gy\u00f3gyszerekkel l\u00e1ttak el. A koler\u00e1s betegeket k\u00e9t seborvos l\u00e1tta el, Kasz\u00e1s Istv\u00e1n \u00e9s Mellis Leopold, ut\u00f3bbi m\u00e1r a j\u00e1rv\u00e1ny kit\u00f6r\u00e9se el\u0151tt is \u00c9rden tart\u00f3zkodott. Kasz\u00e1s Istv\u00e1n val\u00f3sz\u00edn\u0171leg v\u00e1rmegyei orvos volt, \u00e9s a j\u00e1rv\u00e1ny cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9vel t\u00e1vozott a telep\u00fcl\u00e9sr\u0151l.<\/p>\n Mellis Leopold t\u00fal\u00e9lte a fert\u0151z\u00e9st, \u00e9s a k\u00e9s\u0151bbiekben is \u00c9rden maradt. \u0150 volt az, aki az els\u0151 koler\u00e1s beteget egy\u00e9bk\u00e9nt t\u00e9vesen diagnosztiz\u00e1lta, azt mondta, \u201eaz \u00faj keny\u00e9rrel \u00e9l\u00e9s, \u00e9s arra hideg v\u00edznek iv\u00e1sa\u201d tette betegg\u00e9. A kistelep\u00fcl\u00e9si orvosok nem mindig \u00e1lltak a helyzet magaslat\u00e1n, \u00e9s nem is jutott minden telep\u00fcl\u00e9sre orvos. Ismeretlen betegs\u00e9g eset\u00e9n val\u00f3ban csak a s\u00f6t\u00e9tben tapogat\u00f3ztak. A koler\u00e1val p\u00e9ld\u00e1ul nem is tal\u00e1lkozhattak kor\u00e1bban, hiszen az \u00c1zsi\u00e1b\u00f3l j\u00f6tt be. Az 1820-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n jelent meg Oroszorsz\u00e1gban. A fert\u0151z\u00e9s ellen hat\u00e1rz\u00e1rral v\u00e9dekeztek, azonban s\u00f3sz\u00e1ll\u00edt\u00f3 rut\u00e9nekkel m\u00e9gis csak bejutott a betegs\u00e9g. El\u0151sz\u00f6r az \u00e9szaki megy\u00e9kben terjedt el, majd a foly\u00f3k ment\u00e9n d\u00e9lebbre is.<\/p>\n Az eml\u00edtett betegs\u00e9gek k\u00f3rokoz\u00f3i bakt\u00e9riumok, a vil\u00e1gt\u00f6rt\u00e9nelem legs\u00falyosabb j\u00e1rv\u00e1ny\u00e1t azonban v\u00edrus okozta. A spanyoln\u00e1tha terjed\u00e9s\u00e9t k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen egyszer\u0171v\u00e9 tette az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa. \u00c9rdet ez hogyan \u00e9rintette?<\/strong><\/p>\n A spanyoln\u00e1tha \u2013 a felt\u00e9telez\u00e9s szerint \u2013 egy kansas-i farmr\u00f3l indult el 1918 tavasz\u00e1n, melynek gazd\u00e1ja bevonult katon\u00e1nak, \u00e9s vitte mag\u00e1val a betegs\u00e9get. Az els\u0151 hull\u00e1m m\u00e9g nem j\u00e1rt t\u00fal sok hal\u00e1los \u00e1ldozattal, a m\u00e1sodik (1918 \u0151sz\u00e9n) \u00e9s a harmadik (1919 tavasz\u00e1n) azonban m\u00e1r igen. A j\u00e1rv\u00e1ny gyorsan el\u00e9rte Eur\u00f3p\u00e1t is, mivel az I. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban harcol\u00f3 amerikai csapatokkal gyorsan elterjedt a hadsz\u00ednt\u00e9ren.<\/p>\n Majd a vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa v\u00e9get \u00e9rt, a katon\u00e1k pedig hazavitt\u00e9k a fert\u0151z\u00e9st is. Magyarorsz\u00e1gon 1918 augusztus\u00e1ban jelent meg a spanyoln\u00e1tha, de az \u00e1ldozatok pontos sz\u00e1ma nem ismert. A m\u00e1sodik hull\u00e1m vil\u00e1gviszonylatban n\u00e9h\u00e1ny h\u00e9t alatt 20-100 milli\u00f3 \u00e1ldozatot k\u00f6vetelt.<\/p>\n Hogyhogy ilyen nagy a sz\u00f3r\u00e1s?<\/strong><\/p>\n Pontos adatokkal nem rendelkez\u00fcnk az \u00e1ldozatok sz\u00e1m\u00e1t illet\u0151en, mert nem csak mi, de a fejlett orsz\u00e1gok sem tudtak megb\u00edzhat\u00f3 kimutat\u00e1sokat k\u00e9sz\u00edteni. Magyarorsz\u00e1gon sok csal\u00e1d megpr\u00f3b\u00e1lta elker\u00fclni a karant\u00e9nt, ez\u00e9rt nem jelentett\u00e9k be a megbeteged\u00e9seket. Ez \u00e9rthet\u0151 is, hiszen a f\u00e9rfiak t\u00e1voll\u00e9t\u00e9ben a n\u0151k tartott\u00e1k a frontot a h\u00e1torsz\u00e1gban. Ha kiesnek a munk\u00e1b\u00f3l, a csal\u00e1d keny\u00e9r n\u00e9lk\u00fcl marad, ez\u00e9rt ink\u00e1bb betegen is bementek dolgozni. Nem egy esetben a v\u00e1rosvezet\u00e9s vagy a pl\u00e9b\u00e1nos is \u201epartner volt\u201d az eltussol\u00e1sban: hal\u00e1lokk\u00e9nt nem a spanyoln\u00e1th\u00e1t \u00edrt\u00e1k be. Ami a k\u00f6rny\u00e9k\u00fcnket illeti, ink\u00e1bb Batt\u00e1r\u00f3l tudok besz\u00e9lni, mivel \u2013 kisebb telep\u00fcl\u00e9s l\u00e9v\u00e9n \u2013 a dokumentumokat k\u00f6nnyebben \u00e1t tudtam tekinteni. Batt\u00e1n 1918 \u0151sz\u00e9n a 11\u201350 \u00e9ves koroszt\u00e1lyban kiv\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl mindenki t\u00fcd\u0151vel kapcsolatos betegs\u00e9gben halt meg.<\/p>\n Mennyi volt a plusz hal\u00e1loz\u00e1s, ahhoz k\u00e9pest, amennyi egy\u00e9bk\u00e9nt lett volna?<\/strong><\/p>\n Batt\u00e1n 1918-ban havonta 2-3 ember halt meg, okt\u00f3berben, amikor a j\u00e1rv\u00e1ny m\u00e1sodik hull\u00e1ma kit\u00f6rt 10-en, novemberben \u00e9s decemberben 4-4 f\u0151. Az elhunytak k\u00f6zt csak n\u00e9gy olyant tal\u00e1ltam, akin\u00e9l a hal\u00e1l ok\u00e1nak a spanyoln\u00e1th\u00e1t jel\u00f6lt\u00e9k meg, az \u00f6sszes t\u00f6bbihez azt \u00edrt\u00e1k: t\u00fcd\u0151lob, t\u00fcd\u0151v\u00e9sz, t\u00fcd\u0151gyullad\u00e1s. Az elnevez\u00e9sek nyilv\u00e1n \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben \u00e1lltak a t\u00fcd\u0151v\u00e9rz\u00e9ses l\u00e1zzal j\u00e1r\u00f3 j\u00e1rv\u00e1nnyal. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a j\u00e1rv\u00e1ny egybeesett az \u0151szir\u00f3zs\u00e1s forradalommal, \u00e9s ugye ebben az id\u0151szakban karant\u00e9nr\u00f3l nem nagyon lehetett olvasni. Az biztos, hogy Budapesten sokkal nagyobb lehetett a j\u00e1rv\u00e1ny, hiszen a katon\u00e1k a frontr\u00f3l els\u0151k\u00e9nt oda t\u00e9rtek vissza. Miut\u00e1n v\u00e9lhet\u0151en mindenkit megfert\u0151z\u00f6tt, elt\u0171nt a betegs\u00e9g, \u00e9s szezon\u00e1lis influenzak\u00e9nt sem t\u00e9rt t\u00f6bb\u00e9 vissza.<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Az \u00e9let\u00fcnket imm\u00e1r k\u00e9t \u00e9ve jelent\u0151sen meghat\u00e1rozza a j\u00e1rv\u00e1ny, \u00e9s a vele j\u00e1r\u00f3 korl\u00e1toz\u00e1sok. Lehoczki Zsuzsanna t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, az \u00e9rdi Magyar F\u00f6ldrajzi M\u00fazeum kutat\u00f3ja let\u0171nt korok t\u00f6rt\u00e9nelemm\u00e9 szel\u00edd\u00fclt betegs\u00e9geir\u0151l tartott el\u0151ad\u00e1st.<\/p>","protected":false},"author":8,"featured_media":21819,"comment_status":"","ping_status":"","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"_seopress_robots_primary_cat":"","_seopress_titles_title":"","_seopress_titles_desc":"","_seopress_robots_index":"","site-sidebar-layout":"default","site-content-layout":"","ast-site-content-layout":"default","site-content-style":"default","site-sidebar-style":"default","ast-global-header-display":"","ast-banner-title-visibility":"","ast-main-header-display":"","ast-hfb-above-header-display":"","ast-hfb-below-header-display":"","ast-hfb-mobile-header-display":"","site-post-title":"","ast-breadcrumbs-content":"","ast-featured-img":"","footer-sml-layout":"","ast-disable-related-posts":"","theme-transparent-header-meta":"","adv-header-id-meta":"","stick-header-meta":"","header-above-stick-meta":"","header-main-stick-meta":"","header-below-stick-meta":"","astra-migrate-meta-layouts":"default","ast-page-background-enabled":"default","ast-page-background-meta":{"desktop":{"background-color":"","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""},"tablet":{"background-color":"","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""},"mobile":{"background-color":"","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""}},"ast-content-background-meta":{"desktop":{"background-color":"var(--ast-global-color-5)","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""},"tablet":{"background-color":"var(--ast-global-color-5)","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""},"mobile":{"background-color":"var(--ast-global-color-5)","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""}},"footnotes":""},"categories":[1],"cikk_cimkek":[15],"content_flags":[349,348],"content_icons":[],"class_list":["post-21818","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-erdmost","cikk_cimkek-kozelet","content_flags-fontos","content_flags-top"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/erdmost.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/21818","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/erdmost.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/erdmost.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/erdmost.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/8"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/erdmost.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=21818"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/erdmost.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/21818\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/erdmost.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media\/21819"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/erdmost.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=21818"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/erdmost.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=21818"},{"taxonomy":"cikk_cimkek","embeddable":true,"href":"https:\/\/erdmost.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/cikk_cimkek?post=21818"},{"taxonomy":"content_flags","embeddable":true,"href":"https:\/\/erdmost.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/content_flags?post=21818"},{"taxonomy":"content_icons","embeddable":true,"href":"https:\/\/erdmost.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/content_icons?post=21818"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}