1929-et \u00edrtunk, amikor a tizenkilenc esztend\u0151s Brunner Erzs\u00e9bet (Kisfaludy Str\u00f3bl Zsigmond szobr\u00e1sz tan\u00edtv\u00e1nya) \u00e9s fest\u0151 \u00e9desanyja, Sass Brunner Erzs\u00e9bet az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151 ill\u00fazi\u00f3vesztetts\u00e9gb\u0151l, m\u0171v\u00e9szi v\u00e1ls\u00e1gb\u00f3l menek\u00fclve nekiv\u00e1gott a vil\u00e1gnak. \u00datjuk els\u0151 \u00e1llom\u00e1sa R\u00f3ma volt. Az anya, aki \u00e9rdekl\u0151d\u00f6tt India ir\u00e1nt, levelet \u00edrt Rabindranath Tagore k\u00f6lt\u0151nek (aki p\u00e1r \u00e9vvel kor\u00e1bban hosszabb id\u0151t t\u00f6lt\u00f6tt Magyarorsz\u00e1gon), amire a k\u00f6lt\u0151 egy megh\u00edv\u00e1ssal v\u00e1laszolt, \u00edgy ker\u00fclt a k\u00e9t Erzs\u00e9bet Indi\u00e1ba.<\/p>\n
A szobr\u00e1szn\u00f6vend\u00e9kb\u0151l itt v\u00e1lt fest\u0151: els\u0151sorban az emberek \u00e9rdekelt\u00e9k, Tagor\u00e9r\u00f3l t\u00f6bb portr\u00e9t is festett. Erzs\u00e9bet \u00e9s \u00e9desanyja bej\u00e1rta Indi\u00e1t, alkot\u00e1saiknak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en n\u00e9pszer\u0171s\u00e9g \u00e9s tisztelet \u00f6vezte \u0151ket. Lefestett\u00e9k, lerajzolt\u00e1k Mah\u00e1tma, Szadzsaj \u00e9s Radzs\u00edv Gandhit, Erzs\u00e9betet pedig j\u00f3 bar\u00e1ts\u00e1g f\u0171zte Indira Gandhihoz. A vil\u00e1g sz\u00e1mos t\u00e1j\u00e1n ismertt\u00e9 v\u00e1ltak, \u00e1m Magyarorsz\u00e1gon csaknem elfeledt\u00e9k \u0151ket \u2013 igaz, a rendszerv\u00e1lt\u00e1s k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n fellibbent a (vas)f\u00fcgg\u00f6ny: Erzs\u00e9bet t\u00f6bb k\u00e9pet is aj\u00e1nd\u00e9kozott a nagykanizsai m\u00fazeumnak, ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa is ny\u00edlt, \u00e9s k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le d\u00edjakban, elismer\u00e9sekben r\u00e9szes\u00fclt. Nev\u00e9t m\u00e9gis kevesen ismerik idehaza, k\u00f6nyv pedig most el\u0151sz\u00f6r jelent meg az \u00e9let\u00e9r\u0151l: dr. L\u00e1z\u00e1r Imre India-kutat\u00f3 Szerelmem, India c\u00edm\u0171 k\u00f6tet\u00e9t janu\u00e1r 25-\u00e9n, a magyar kult\u00fara napj\u00e1hoz kapcsol\u00f3dva mutatj\u00e1k be a Magyar F\u00f6ldrajzi M\u00fazeumban.<\/p>\n
\u201eMivel 1956-ban Erzs\u00e9bet ki\u00e1llt a forradalom mellett, \u00e9vtizedekig mell\u0151zt\u00e9k \u0151t. A j\u00e9g 1971-ben t\u00f6rt meg, amikor Indira Gandhi hivatalos l\u00e1togat\u00e1st tett Magyarorsz\u00e1gon mint India minisztereln\u00f6ke, \u00e9s aj\u00e1nd\u00e9kk\u00e9pp Brunner-k\u00e9pet hozott a Nemzeti Gal\u00e9ri\u00e1nak. Ut\u00e1na m\u00e1r szabad volt besz\u00e9lni r\u00f3la. Erzs\u00e9bet soha nem tagadta meg a magyars\u00e1g\u00e1t, v\u00e9gakarata az volt, hogy m\u0171veinek a fele Magyarorsz\u00e1gra ker\u00fclj\u00f6n. M\u00fazeumunk is \u0151riz t\u0151le k\u00e9t k\u00e9pet, a Germanus-hagyat\u00e9kkal ker\u00fclt hozz\u00e1nk\u201d \u2013 mondta lapunknak Kubassek J\u00e1nos m\u00fazeumigazgat\u00f3, aki maga is ismerte Brunner Erzs\u00e9betet.<\/p>\n
\u201eEl\u0151sz\u00f6r 1987-ben, majd 1996-ban egy hosszabb indiai l\u00e1togat\u00e1som sor\u00e1n, t\u00f6bb alkalommal is tal\u00e1lkoztam vele. Nem mindennapi benyom\u00e1st tett r\u00e1m ez az asszony, aki megtanult nemcsak angolul, de hindi nyelven is. Egy patin\u00e1s negyedben \u00e9lt, egyszer\u0171, de sz\u00e9p lak\u00e1sban. Sok \u00e1llata volt: macsk\u00e1i \u00e9s egy majma. Te\u00e1ztunk, \u00e9s k\u00f6zben az \u00e9let\u00e9r\u0151l mes\u00e9lt, t\u00f6bbek k\u00f6zt arr\u00f3l, hogy tudta megfesteni Mahatma Gandhi portr\u00e9j\u00e1t. Gandhi nem hitte, hogy \u0151t \u00e9rdemes lenne megfesteni, megk\u00e9rdezte, mit akar \u00e1br\u00e1zolni rajta, ami t\u00f6bb, mint amit egy f\u00e9nyk\u00e9p adhat? Brunner Erzs\u00e9bet azt v\u00e1laszolta: \u00e9n a lelk\u00e9t is szeretn\u00e9m meg\u00f6r\u00f6k\u00edteni. Gandhi fogadta \u0151t, Erzs\u00e9bet pedig csod\u00e1latos k\u00e9pet festett r\u00f3la\u201d \u2013 eleven\u00edtette fel eml\u00e9keit Kubassek J\u00e1nos.<\/p>\n A fest\u0151n\u0151 tal\u00e1lkozott Jacqueline Kennedyvel is, aki Erzs\u00e9bet egyik festm\u00e9ny\u00e9t mag\u00e1val vitte a Feh\u00e9r H\u00e1zba. A tal\u00e1lkoz\u00e1s pillanat\u00e1t fot\u00f3 is meg\u00f6r\u00f6k\u00edti, ami a k\u00f6tetben is megtal\u00e1lhat\u00f3. \u201e\u00c9rdemes belelapozni a k\u00f6nyvbe, amely csod\u00e1latos illusztr\u00e1ci\u00f3kat tartalmaz egy olyan n\u0151 \u00e9let\u00fatj\u00e1r\u00f3l, aki \u00e9vtizedeken \u00e1t a m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a kult\u00fara szolg\u00e1lat\u00e1ban \u00e9lt, \u00e9s egy vil\u00e1ghatalom legf\u0151bb vezet\u0151inek bizalm\u00e1t, bar\u00e1ts\u00e1g\u00e1t elnyerve dolgozott. Nem mindennapi \u00e9letrajzi biogr\u00e1fia ez a k\u00f6nyv, \u00e9s a bemutat\u00f3 is hasonl\u00f3k\u00e9pp \u00e9rdekes lesz, hiszen itt lesz k\u00f6r\u00fcnkben a szerz\u0151, L\u00e1z\u00e1r Imre, akit\u0151l megtudhatjuk, milyen m\u00f3dszerekkel kutatott, dolgozott, \u00e9s azt is, hogyan jutott el od\u00e1ig, hogy ez a t\u00f6bb mint hatsz\u00e1z oldalas k\u00f6tet megjelenhessen. M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelmi szempontb\u00f3l is \u00e9rdekes ez a k\u00f6nyv, hiszen a gyarmati India kor\u00e1t is felvillantja.\u201d<\/p>\n