Moh\u00e1cs k\u00f6zelg\u0151 \u00f6tsz\u00e1zadik \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1ra, 2026-ra \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edten\u00e9 \u00c9rd a Szap\u00e1ry-kast\u00e9lyt, vagy legal\u00e1bb megmenten\u00e9 a megmaradt zegzugos pincerendszert, \u00e9s rendbehozn\u00e1 a gazdatiszti h\u00e1zat \u2013 jelentette be Cs\u0151zik L\u00e1szl\u00f3 polg\u00e1rmester az \u00c9rdi Lengyel-Magyar Kultur\u00e1lis Egyes\u00fclet j\u00falius 25-ei megeml\u00e9kez\u00e9s\u00e9n. A Szap\u00e1ry-kast\u00e9ly rekonstrukci\u00f3s projektj\u00e9t m\u00e9g \u00e1prilisban elk\u00fcldt\u00e9k a Megyei Jog\u00fa V\u00e1rosok Sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9nek (amelyet a korm\u00e1ny k\u00e9rt fel az uni\u00f3s t\u00e1mogat\u00e1sok hasznos\u00edt\u00e1s\u00e1nak terveire), Cs\u0151zik L\u00e1szl\u00f3 a minisztereln\u00f6knek is levelet \u00edrt, ismertette a kast\u00e9ly m\u00faltj\u00e1t, \u00e9s v\u00e1zolta esetleges j\u00f6v\u0151j\u00e9t: az elk\u00e9pzel\u00e9sek szerint az \u00e9p\u00fclet turisztikai \u00e9s kultur\u00e1lis c\u00e9lokat egyar\u00e1nt szolg\u00e1lna, \u00e9s eml\u00e9ket \u00e1ll\u00edtana a KALOT N\u00e9pf\u0151iskol\u00e1nak is. A tervekr\u0151l 30. lapsz\u00e1munkban b\u0151vebben \u00edrtunk, most szeretn\u00e9nk kit\u00e9rni a kast\u00e9ly m\u00faltj\u00e1ra, amely m\u00e9lt\u00f3 arra, hogy minden \u00e9rdi megismerje \u2013 igaz, az \u00f6regebbek eml\u00e9kezet\u00e9ben m\u00e9g maga az \u00e9p\u00fclet is \u00e9l, hiszen csak \u00f6tven \u00e9ve, 1971-ben puszt\u00edtott\u00e1k el. Ahogy az egyik k\u00f6z\u00e9pkor\u00fa ismer\u0151s\u00f6m mes\u00e9lte, gyerekkor\u00e1ban a fi\u00fak m\u00e9g j\u00e1tszottak a romok k\u00f6z\u00f6tt, \u00e9desanyja pedig a KALOT kast\u00e9ly-beli \u00f3vod\u00e1j\u00e1ba j\u00e1rt. <\/p>\n
Elt\u00f6r\u00f6lve<\/strong><\/p>\n Nem bombat\u00e1mad\u00e1s, nem f\u00f6ldreng\u00e9s v\u00e9gzett \u00c9rd legjelent\u0151sebb m\u0171eml\u00e9k\u00e9vel, el\u00e9g volt hozz\u00e1 egy tollvon\u00e1s: rossz \u00e1llapot\u00e1ra hivatkozva t\u00f6r\u00f6lt\u00e9k a m\u0171eml\u00e9kjegyz\u00e9kb\u0151l, majd lebontott\u00e1k \u2013 olvashatjuk a kast\u00e9ly t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t felid\u00e9z\u0151 dokumentumban, amit az \u00c9rdi Kr\u00f3nika alapj\u00e1n \u00e1ll\u00edtott \u00f6ssze Cs\u0151zik L\u00e1szl\u00f3, \u00e9s mell\u00e9kelt a minisztereln\u00f6knek sz\u00f3l\u00f3 lev\u00e9lhez. A tov\u00e1bbiakban mi is erre az \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1sra t\u00e1maszkodva mutatjuk be az \u00e9p\u00fclet m\u00faltj\u00e1t. S\u00e1rk\u00e1ny \u00e9s a kir\u00e1ly<\/strong><\/p>\n Ahhoz, hogy val\u00f3di \u00e9rt\u00e9k\u00e9r\u0151l, \u00e9s a telep\u00fcl\u00e9s \u00e9let\u00e9ben bet\u00f6lt\u00f6tt szerep\u00e9r\u0151l k\u00e9pet kaphassunk, utazzunk vissza a t\u00e1voli m\u00faltba. A kast\u00e9ly pontos \u00e9p\u00edt\u00e9si idej\u00e9t nem tudjuk. Csak val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00edteni lehet, hogy a XIII. sz\u00e1zadt\u00f3l er\u0151d\u00edtm\u00e9ny \u00e1llt a hely\u00e9n. A \u201ek\u0151k\u00faria\u201d els\u0151 eml\u00edt\u00e9se 1519-b\u0151l val\u00f3, amikor az \u00c1kosh\u00e1zi S\u00e1rk\u00e1ny csal\u00e1d birtok\u00e1ba ker\u00fclt. 1526-ban II. Lajos a Moh\u00e1cs fel\u00e9 vezet\u0151 \u00fatj\u00e1n \u00c1kosh\u00e1zi S\u00e1rk\u00e1ny Ambrus kast\u00e9ly\u00e1ban sz\u00e1llt meg (\u00c1kosh\u00e1zi is a moh\u00e1csi csatamez\u0151n vesztette \u00e9let\u00e9t). A kir\u00e1ly k\u00eds\u00e9ret\u00e9ben f\u0151urak, egyh\u00e1zi szem\u00e9lyek is voltak, k\u00f6zt\u00fck Brodarics Istv\u00e1n p\u00fcsp\u00f6k, az orsz\u00e1g kancell\u00e1rja, aki egy latin nyelv\u0171 m\u0171v\u00e9ben II. Lajos \u00e9rdi tart\u00f3zkod\u00e1s\u00e1r\u00f3l is besz\u00e1molt: \u201eM\u00e9g aznap amelyen Bud\u00e1r\u00f3l elindultunk S\u00e1rk\u00e1ny Ambrus kast\u00e9ly\u00e1hoz \u00e9rkezt\u00fcnk, s mely k\u00e9t m\u00e9rf\u00f6ldnyire van Bud\u00e1t\u00f3l, \u00c9rdnek h\u00edvj\u00e1k ezt a helyet. Itt a kir\u00e1ly legkedvesebb \u00e9s legkiv\u00e1l\u00f3bb lov\u00e1t elvesztette, amely hirtelen t\u00e1madt betegs\u00e9gben pusztult el. A kir\u00e1ly roppantul f\u00e1jlalta vesztes\u00e9g\u00e9t. Sokan rossz jelnek tekintett\u00e9k ezt. Miut\u00e1n a kir\u00e1ly egy p\u00e1r napig itt id\u0151z\u00f6tt, de senki nem \u00e9rkezett ezalatt hozz\u00e1, azon kis csapattal, amellyel idej\u00f6tt, tov\u00e1bb vonult a szomsz\u00e9dos faluba, melyet Ercsinek h\u00edvnak.\u201d <\/p>\n Hamza b\u00e9g szer\u00e1ja<\/strong><\/p>\n 1543 ut\u00e1n a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k is megjelentek \u00c9rd birtokosai k\u00f6z\u00f6tt. Ez id\u0151 t\u00e1jt a kast\u00e9lyt mint Hamza b\u00e9g szer\u00e1j\u00e1t eml\u00edtik, majd K\u00e1szim b\u00e9g volt a kast\u00e9ly ura. A t\u00f6r\u00f6k megsz\u00e1ll\u00e1s alatt \u00c9rdnek magyar f\u00f6ldesurai is voltak, \u00edgy a falu k\u00e9tfel\u00e9 ad\u00f3zott. 1653-ban P\u00e1lffy Gy\u00f6rgy volt az \u00e9rdi f\u00f6ldes\u00far, 1675-ben pedig Ill\u00e9sh\u00e1zy Mikl\u00f3s \u00e9rdi birtokos, aki Szap\u00e1ry P\u00e9ternek tizenk\u00e9t \u00e9vre elz\u00e1logos\u00edtotta a kast\u00e9lyt \u00e9s az uradalmat, ezt azt\u00e1n 1722-ig meghosszabb\u00edtott\u00e1k. Ezt k\u00f6vet\u0151en az Ill\u00e9sh\u00e1zy-csal\u00e1d tagjai voltak a kast\u00e9ly tulajdonosai a XIX. sz\u00e1zad elej\u00e9ig. \u00c9rdi n\u00e1bob<\/strong><\/p>\n 1828-t\u00f3l Batthy\u00e1ny F\u00fcl\u00f6p (n\u0151i \u00e1gon rokona az Ill\u00e9sh\u00e1zyaknak) lett az \u00e9rdi uradalom (\u00c9rd, T\u00e1rnok, Di\u00f3sd) \u00faj gazd\u00e1ja, majd 1848-ban a d\u00fasgazdag Sina Gy\u00f6rgy vette meg a kast\u00e9lyt. Sina Gy\u00f6rgy nev\u00e9t a L\u00e1nch\u00edd pesti pill\u00e9r\u00e9n is olvashatjuk a h\u00edd \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t lehet\u0151v\u00e9 tev\u0151 nagylelk\u0171 adom\u00e1nyoz\u00f3k sor\u00e1ban. Sina g\u00f6r\u00f6g sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa, hatalmas vagyonnal b\u00edr\u00f3 bank\u00e1r volt, aki Ferenc J\u00f3zseft\u0151l kapta b\u00e1r\u00f3i c\u00edm\u00e9t. Hal\u00e1la ut\u00e1n fia, Sina Simon lett a nagy m\u00falt\u00fa \u00e9p\u00fclet ura, aki 1869-ben \u00e1t\u00e9p\u00edtette a kast\u00e9lyt, neorenesz\u00e1nsz st\u00edlusban. A f\u0151\u00fari lak pazar berendez\u00e9s\u00e9r\u0151l a benne foly\u00f3 f\u00e9ny\u0171z\u0151 \u00e9letr\u0151l legend\u00e1k sz\u00f3lnak. A kast\u00e9ly vend\u00e9gei k\u00f6z\u00f6tt a kor arisztokrat\u00e1i, \u00edr\u00f3i, tud\u00f3sai, m\u0171v\u00e9szei egyar\u00e1nt megfordultak. Sina Simon Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n bar\u00e1tja volt. J\u00f3kai M\u00f3r is gyakori vend\u00e9g volt Sina Simonn\u00e1l, akit csak az \u201e\u00e9rdi n\u00e1bobk\u00e9nt\u201d emlegettek. Sina Simon f\u0151\u00fari vend\u00e9gl\u00e1t\u00e1s\u00e1t \u00e9lvezt\u00e9k 1876-ban a r\u00e9g\u00e9szeti kongresszus angol, francia, n\u00e9met tud\u00f3sai, akiket fellobog\u00f3zott g\u0151zhaj\u00f3 hozott \u00c9rdre, hogy a r\u00e9g\u00e9szeti nevezetess\u00e9geket tanulm\u00e1nyozz\u00e1k. Sina b\u00e1r\u00f3 1876-os hal\u00e1l\u00e1t k\u00f6vet\u0151en a Wimpffen-csal\u00e1d \u00f6r\u00f6k\u00f6lte a birtokot, majd a K\u00e1rolyi gr\u00f3fok tulajdon\u00e1ba ker\u00fclt. <\/p>\n A XX. sz\u00e1zad<\/strong><\/p>\n 1920-ban a kast\u00e9ly a J\u00e9zus T\u00e1rsas\u00e1g \u00fajonch\u00e1za lett, 1928-ban a Vizit\u00e1ci\u00f3s n\u0151i szerzetesrend k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt a kast\u00e9ly falai k\u00f6z\u00e9. Bogner M\u00e1ria Margit ap\u00e1ca p\u00e9ldak\u00e9pe volt n\u0151v\u00e9rt\u00e1rsainak, s\u00edrja a r\u00f3mai katolikus templom kertj\u00e9ben ma m\u00e1r zar\u00e1ndokhely. 1940-ben a vizit\u00e1ci\u00f3s n\u0151v\u00e9rek kik\u00f6lt\u00f6ztek az \u00e9p\u00fcletb\u0151l, hely\u00fcket a KALOT (Katolikus Leg\u00e9nyegyletek Orsz\u00e1gos Test\u00fclete) N\u00e9pf\u0151iskola oktat\u00f3i \u00e9s hallgat\u00f3i foglalt\u00e1k el. 1941-ben Teleki P\u00e1l minisztereln\u00f6k is ell\u00e1togatott a Kast\u00e9lyban m\u0171k\u00f6d\u0151 KALOT fiataljaihoz. A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban hadik\u00f3rh\u00e1z volt az \u00f6reg falak k\u00f6z\u00f6tt, majd az \u00e9p\u00fclet lassan az eny\u00e9szet\u00e9 lett, meg\u00f3v\u00e1s helyett pedig elbontott\u00e1k.<\/p>\n Ami megmaradt<\/strong><\/p>\n Szerencs\u00e9re fennmaradtak alaprajzok mind az \u00e1t\u00e9p\u00edt\u00e9st megel\u0151z\u0151 korszakb\u00f3l, 1846-b\u00f3l, mind az \u00e1t\u00e9p\u00edtett v\u00e1ltozatr\u00f3l, amelyet az 1958-ban megjelent Pest megye m\u0171eml\u00e9keit ismertet\u0151 k\u00f6tethez k\u00e9sz\u00edtettek. Ha egym\u00e1s mell\u00e9 tessz\u00fck a kett\u0151t, l\u00e1thatjuk, hogy Sina b\u00e1r\u00f3 nem bontotta el a r\u00e9gi kast\u00e9lyt, csak saj\u00e1t ig\u00e9nyei szerint \u00e1talak\u00edtotta, neorenesz\u00e1nsz st\u00edluselemekkel gazdag\u00edtotta. \u00c1llamf\u00e9rfiak, m\u0171v\u00e9szek, neves k\u00f6z\u00e9leti szem\u00e9lyis\u00e9gek fordultak meg hossz\u00fa \u00e9vsz\u00e1zadok alatt az \u00e9rdi Szap\u00e1ry-kast\u00e9lyban, amelynek h\u0171lt hely\u00e9t ma csak eml\u00e9kt\u00e1bla \u0151rzi. Id\u00e9n \u00f6tven \u00e9ve, hogy lebontott\u00e1k, a v\u00e1rosvezet\u00e9s viszont \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edten\u00e9, amennyiben anyagi forr\u00e1st kapna hozz\u00e1.<\/p>","protected":false},"author":5,"featured_media":0,"comment_status":"","ping_status":"","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"_seopress_robots_primary_cat":"","_seopress_titles_title":"","_seopress_titles_desc":"","_seopress_robots_index":"","site-sidebar-layout":"default","site-content-layout":"","ast-site-content-layout":"default","site-content-style":"default","site-sidebar-style":"default","ast-global-header-display":"","ast-banner-title-visibility":"","ast-main-header-display":"","ast-hfb-above-header-display":"","ast-hfb-below-header-display":"","ast-hfb-mobile-header-display":"","site-post-title":"","ast-breadcrumbs-content":"","ast-featured-img":"","footer-sml-layout":"","ast-disable-related-posts":"","theme-transparent-header-meta":"","adv-header-id-meta":"","stick-header-meta":"","header-above-stick-meta":"","header-main-stick-meta":"","header-below-stick-meta":"","astra-migrate-meta-layouts":"default","ast-page-background-enabled":"default","ast-page-background-meta":{"desktop":{"background-color":"","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""},"tablet":{"background-color":"","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""},"mobile":{"background-color":"","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""}},"ast-content-background-meta":{"desktop":{"background-color":"var(--ast-global-color-5)","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""},"tablet":{"background-color":"var(--ast-global-color-5)","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""},"mobile":{"background-color":"var(--ast-global-color-5)","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""}},"footnotes":""},"categories":[1],"cikk_cimkek":[15],"content_flags":[350,349],"content_icons":[],"class_list":["post-18542","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-erdmost","cikk_cimkek-kozelet","content_flags-erdekes","content_flags-fontos"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/erdmost.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/18542","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/erdmost.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/erdmost.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/erdmost.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/5"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/erdmost.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=18542"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/erdmost.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/18542\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/erdmost.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=18542"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/erdmost.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=18542"},{"taxonomy":"cikk_cimkek","embeddable":true,"href":"https:\/\/erdmost.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/cikk_cimkek?post=18542"},{"taxonomy":"content_flags","embeddable":true,"href":"https:\/\/erdmost.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/content_flags?post=18542"},{"taxonomy":"content_icons","embeddable":true,"href":"https:\/\/erdmost.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/content_icons?post=18542"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}
\nB\u00e1r a t\u00f6bb sz\u00e1z \u00e9ve \u00e9p\u00edtett kast\u00e9lyt barb\u00e1r m\u00f3don megsemmis\u00edtett\u00e9k, \u00e9p\u00edt\u0151elemeit sz\u00e9thordt\u00e1k, \u00e9rdemes ell\u00e1togatni a kast\u00e9lydombra, hiszen m\u00e9g kivehet\u0151 a f\u0171vel ben\u0151tt teraszon az egykori pomp\u00e1s \u00e9p\u00fclet alaprajza. Szerencs\u00e9re nemcsak a k\u00e9pzelet\u00fcnkre, hanem r\u00e9gi f\u00e9nyk\u00e9pekre is t\u00e1maszkodhatunk, ha fel szeretn\u00e9nk id\u00e9zni a kast\u00e9ly k\u00e9p\u00e9t. Ezeken l\u00e1that\u00f3, hogy az \u00e9p\u00fclet tet\u0151szerkezete a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban s\u00e9r\u00fcl\u00e9st szenvedett, de a falak \u00e1llapota a fot\u00f3k alapj\u00e1n stabilnak t\u0171nik \u2013 okkal nevezhetj\u00fck teh\u00e1t felel\u0151tlennek a d\u00f6nt\u00e9st, amely a kast\u00e9ly elbont\u00e1s\u00e1t elrendelte.<\/p>\n
\nS\u00e1rk\u00e1ny Ambrus kast\u00e9lya \u00e1tv\u00e9szelte \u00fagy-ahogy a t\u00f6r\u00f6k h\u00f3d\u00edt\u00e1s kor\u00e1t. B\u00e9l M\u00e1ty\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nelem- \u00e9s f\u00f6ldrajztud\u00f3s, \u00edr\u00f3 (vagy az adatgy\u0171jt\u00e9ssel megb\u00edzott di\u00e1kja) m\u00e9g l\u00e1tta az 1730-as \u00e9vekben: \u201eA falu nyugati \u00e9s d\u00e9li r\u00e9sze magasabb fekv\u00e9s\u0171 \u00e9s ennek lejt\u0151j\u00e9n h\u00e1zak \u00e9p\u00fclnek. Itt van a f\u00f6ldes\u00farnak, Ill\u00e9sh\u00e1zy gr\u00f3fnak a kast\u00e9lya is, a lejt\u0151 emelkedettebb r\u00e9sz\u00e9n. Ez az \u00e9p\u00fclet d\u00edsze a falunak, uras\u00e1ghoz ill\u0151 pihen\u0151hely, de egyszersmind gazdas\u00e1gi k\u00f6zpont is. N\u00e9gysz\u00f6gletes, f\u00f6ldszintes \u00e9p\u00edtm\u00e9ny, de magasabb fekv\u00e9se miatt t\u00e1volr\u00f3l emeletesnek l\u00e1tszik. A kast\u00e9lyt\u00f3l jobbra, de kiss\u00e9 lejjebb \u00e1ll a n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel ezel\u0151tt \u00e9p\u00fclt templom.\u201d <\/p>\n
\nA kast\u00e9ly nyugati sz\u00e1rnya alatti hatalmas, dongaboltozatos pince egy\u00e9bk\u00e9nt m\u00e9g ma is l\u00e9tezik: a kast\u00e9ly plat\u00f3ja alatt k\u00f6zel 400 m\u00e9ter hossz\u00fa pincerendszer h\u00faz\u00f3dik, amelynek k\u00e9t kij\u00e1rata a t\u00e1mfalt\u00f3l \u00e9szakra tal\u00e1lhat\u00f3. A gazdatiszti \u00e9p\u00fclet a kast\u00e9lyt\u00f3l d\u00e9lre m\u00e9g ma is \u00e1ll; szoci\u00e1lis lak\u00e1sokat alak\u00edtottak ki benne, ezeket ma m\u00e1r nem lakj\u00e1k.
\nA fent eml\u00edtett r\u00e9szletes felm\u00e9r\u00e9seknek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a v\u00e1rosvezet\u00e9s szerint a kast\u00e9ly \u00e9p\u00fclete rekonstru\u00e1lhat\u00f3 volna \u2013 \u00e1m ehhez jelent\u0151s anyagi forr\u00e1sra lenne sz\u00fcks\u00e9g.
\n <\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"