Yehudi Menuhin vil\u00e1gh\u00edr\u0171 heged\u0171m\u0171v\u00e9sz \u00e9s karmester 1975-ben az ENSZ Nemzetk\u00f6zi Zenei Tan\u00e1cs\u00e1nak eln\u00f6kek\u00e9nt h\u00edvta \u00e9letre a zene vil\u00e1gnapj\u00e1t okt\u00f3ber 1-j\u00e9n, azzal a c\u00e9llal, hogy ezen a napon, illetve az azt k\u00f6vet\u0151 h\u00e9ten ne csak a koncert termekben \u00e9s a r\u00e1di\u00f3kban lehessen ak\u00e1r klasszikusokat, ak\u00e1r modern dallamokat hallgatni, hanem utcazen\u00e9szek el\u0151ad\u00e1s\u00e1ban is p\u00e9ld\u00e1ul vagy ak\u00e1rmilyen m\u00e1s spont\u00e1n fell\u00e9p\u00e9sen.<\/p>\n
A Parkv\u00e1rosi K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi H\u00e1zban szombat este Stiblo Anna, a Szirmok V\u00e1rosi \u00e9s Pedag\u00f3gus N\u0151i Kar, valamint a Rozmaring N\u00e9met Nemzetis\u00e9gi K\u00f3rus vezet\u0151je komolyabb \u00e9s vid\u00e1mabb hangv\u00e9tel\u0171 dallamokat, klasszikus \u00e9s n\u00e9met dalokat v\u00e1logatott \u00f6ssze egy csokorba, el\u0151bbieket term\u00e9szetesen a Szirmok N\u0151i Kar, ut\u00f3bbiakat pedig a Rozmaring K\u00f3rus el\u0151ad\u00e1s\u00e1ban, harmonik\u00e1n Csern\u00e1k Tibor, zongor\u00e1n pedig Roszkos P\u00e9tern\u00e9 k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9ben.<\/p>\n
Stiblo Anna a koncert el\u0151tt Yehudi Menuhin az 1. zene vil\u00e1gnapj\u00e1n, 1975. okt\u00f3ber 1-j\u00e9n elmondott besz\u00e9d\u00e9t olvasta fel.<\/p>\n
\nSzavakkal m\u00e1r nagyon sokszor vissza\u00e9ltek, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a korunk t\u00e1rsadalm\u00e1ban egyre n\u00f6vekv\u0151 tudatlans\u00e1g k\u00f6vetkezt\u00e9ben. A zene azonban tov\u00e1bbra is m\u00f3dot ad arra, hogy az emberek ma is meg\u00e9rts\u00e9k egym\u00e1st, amikor az emberis\u00e9gt\u0151l a m\u00falt el\u0151\u00edt\u00e9letei t\u00e1volabb \u00e1llnak, mint valaha, de meger\u0151s\u00f6dve ker\u00fclnek el\u0151t\u00e9rbe azok az \u00f6r\u00f6k \u00e9rt\u00e9kek, amelyek mindig r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezt\u00e9k b\u00e1rmely n\u00e9p minden m\u0171v\u00e9szi megnyilv\u00e1nul\u00e1s\u00e1nak.<\/p>\n<\/blockquote>\n
„Alkalmazkodtunk a hely akusztik\u00e1j\u00e1hoz, mert el kell mondani, hogy nagyon sz\u00e9pen sz\u00f3lnak itt a sz\u00e9les \u00edv\u0171 dalok, igyekeztem \u00fagy \u00f6sszev\u00e1logatni a darabokat, hogy azok a figyelmet fenntarts\u00e1k,” magyar\u00e1zta el a karvezet\u0151, hogy mi alapj\u00e1n \u00e1ll\u00edtotta \u00f6ssze a m\u0171sort. A koncerten azonban a csendnek is fontos szerepe volt, hiszen erre maga a zene vil\u00e1gnapj\u00e1nak \u00e9letre kelt\u0151je, Menuhin buzd\u00edtott m\u00e9g 1975-ben, az 1. zene vil\u00e1gnapj\u00e1n elmondott besz\u00e9d\u00e9ben:<\/p>\n
\nJ\u00f3 lenne, ha a zenei h\u00e9ten egy-k\u00e9t percet a csendnek szenteln\u00e9nk minden\u00fctt a vil\u00e1gon, a gondolkod\u00e1snak, a hallgat\u00e1snak \u00e9s az elm\u00e9lyed\u00e9snek. A zen\u00e9nek a zaj antit\u00e9zis\u00e9nek kellene lennie, m\u00e9gis sokszor arra haszn\u00e1lj\u00e1k, hogy kellemetlen zajokat fogjon fel a gy\u00e1rakban, \u00e9ttermekben \u00e9s \u00e1ruh\u00e1zakban. Azt mondan\u00e1m, hogy az adott id\u0151ben az eg\u00e9sz vil\u00e1gon legyen egy p\u00e1r percnyi csend, mert ez nagyon fontos a zene \u00e9lvez\u00e9s\u00e9hez. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg tudom\u00e1suk van arr\u00f3l, hogy n\u00e9h\u00e1ny \u00e9ve egy kongresszusunkon P\u00e1rizsban Witold Lutoslavski, a nagy lengyel zeneszerz\u0151 javasolta, ind\u00edtsunk mozgalmat, amely harcol az embernek a csendhez val\u00f3 jog\u00e1\u00e9rt. Azt szeretn\u00e9m, ha a csendnek e perceit k\u00f6vet\u0151en utc\u00e1kon, minden gy\u00e1rban, otthonban, koncertteremben \u00e9s operah\u00e1zban megsz\u00f3lalna a zene.<\/p>\n<\/blockquote>\n
Parkv\u00e1rosban a csend ut\u00e1n megsz\u00f3lalt a zene: j\u00f3dliz\u00e1ssal \u00e9s azt\u00e1n im\u00e1dkoz\u00e1ssal, mert legyen b\u00e1r \u00f6r\u00f6mteli vagy \u00fcnnep\u00e9lyes, vid\u00e1m vagy szomor\u00fa, klasszikus vagy modern, \u00e9nekhang \u00e1ltal vagy hangszerekkel \u00e9letre keltett, a zene az kell.<\/p>\n