{"id":106973,"date":"2024-09-25T15:36:34","date_gmt":"2024-09-25T13:36:34","guid":{"rendered":"https:\/\/erdmost.hu\/?p=106973"},"modified":"2024-09-26T08:38:53","modified_gmt":"2024-09-26T06:38:53","slug":"egy-hosi-halott-biztos-hogy-erdi-volt-a-mohacsi-csatateren","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/erdmost.hu\/en\/2024\/09\/25\/egy-hosi-halott-biztos-hogy-erdi-volt-a-mohacsi-csatateren\/","title":{"rendered":"Egy h\u0151si halott biztos, hogy \u00e9rdi volt a moh\u00e1csi csatat\u00e9ren"},"content":{"rendered":"

498 \u00e9vvel ezel\u0151tt a moh\u00e1csi csatat\u00e9ren gy\u0151zelmet aratott t\u00f6r\u00f6k hadsereg ezekben a napokban telepedhetett meg pihenni a mai \u00d3falu ter\u00fclet\u00e9n, mik\u00e9nt tette k\u00e9t h\u00f3nappal kor\u00e1bban a magyar sereg is, \u00e9l\u00e9n a kir\u00e1llyal. A moh\u00e1csi gy\u0151zelem ut\u00e1n m\u00e9g nem maradt itt sok\u00e1ig a t\u00f6r\u00f6k. Bud\u00e1ig vonulva megmutatta, ki az \u00far az orsz\u00e1gban, majd a Kiskuns\u00e1gon \u00e1t elvonult d\u00e9lre. Csak 15 \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb foglalta el Bud\u00e1t, \u00e9s rendezkedett be 150 \u00e9vre.<\/p>\n

\u00c9rd moh\u00e1csi vonatkoz\u00e1sait nemcsak amiatt \u00e9rdemes megeml\u00edteni, hogy a t\u00f6r\u00f6kkel megv\u00edvni indul\u00f3 II. Lajos k\u00eds\u00e9ret\u00e9vel itt sz\u00e1llt meg. Fontos szerepl\u0151 volt \u00c1kosh\u00e1zi S\u00e1rk\u00e1ny Ambrus is, a kast\u00e9ly ura, aki szem\u00e9lyesen nem fogadhatta a kir\u00e1lyt, mivel addigra m\u00e1r elvonult a d\u00e9li hat\u00e1r fel\u00e9. F\u00f6l\u00f6sleges volt sietnie oly nagyon, hiszen sorsa el\u0151l \u0151 sem menek\u00fclhetett, ugyan\u00fagy holtan maradt a csatat\u00e9ren, mint az orsz\u00e1g akkori vezet\u0151inek z\u00f6me: 28 f\u0151\u00far \u00e9s 7 p\u00fcsp\u00f6k. Maga ut\u00e1n hagyott azonban egy igen jelent\u0151s leletegy\u00fcttesnek sz\u00e1m\u00edt\u00f3 ez\u00fcst \u00e9tk\u00e9szletet, amelyet v\u00e9lhet\u0151en \u00e9rdi birtok\u00e1r\u00f3l vitt a csatamez\u0151re.<\/p>\n

\"\"
Az \u00c1kosh\u00e1zi S\u00e1rk\u00e1ny csal\u00e1d c\u00edmere (Forr\u00e1s: Magyar Nemzeti Lev\u00e9lt\u00e1r)<\/em><\/figcaption><\/figure>\n

A mintegy 40 darab ez\u00fcst poharat \u00e9s serleget tartalmaz\u00f3 fal\u00e1d\u00e1r\u00f3l Jankovich Marcell tett eml\u00edt\u00e9st 1830-ban, \u201eMagyar hajdankor eml\u00e9keinek jeles gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9t haz\u00e1j\u00e1nak aj\u00e1nlva\u201d. A lelet el\u0151ker\u00fcl\u00e9s\u00e9nek m\u00f3dj\u00e1r\u00f3l, idej\u00e9r\u0151l semmit nem tudunk. Jankovich Marcellnek a 40-b\u0151l h\u00e9t \u00e9rt\u00e9kes darabot siker\u00fclt megszereznie, \u00e9s ezekr\u0151l lelt\u00e1rk\u00f6nyvi le\u00edr\u00e1st is k\u00e9sz\u00edtett.<\/p>\n

\u201eAbban a vasp\u00e1ntokkal j\u00f3l meger\u0151s\u00edtett \u00e9s n\u00e9gy l\u00f3fejjel, mint megannyi l\u00e1bbal ell\u00e1tott fal\u00e1d\u00e1ban a Tolna megyei K\u00f6lesd birtok melletti lejt\u0151s Duna-parton megtal\u00e1lt\u00e1k azt a mintegy 40 ez\u00fcst poharat \u00e9s serleget, amelyet a szerencs\u00e9tlen moh\u00e1csi csat\u00e1b\u00f3l visszak\u00fcldtek\u201d \u2013 \u00edrta 1830-ban. A kutat\u00f3k szerint 1526-ban a moh\u00e1csi t\u00e1borba k\u00eds\u00e9rhett\u00e9k el gazd\u00e1jukat az ez\u00fcst iv\u00f3ed\u00e9nyek, \u00e9s valakinek gondja volt r\u00e1, hogy az \u00e9rt\u00e9kes ed\u00e9nyeket el\u00e1ssa.<\/p>\n

Van az az \u00e9lethelyzet, amelyben a s\u00fcllyed\u0151 haj\u00f3 utasai is szabadulnak feleslegess\u00e9 v\u00e1lt terheikt\u0151l. A Moh\u00e1cs ut\u00e1ni n\u00e9h\u00e1ny nap ilyen lehetett.<\/p>\n

A Nemzeti M\u00fazeumba ker\u00fclt h\u00e9t ed\u00e9ny egyik\u00e9n sincs \u00e9vsz\u00e1m, \u00e9s nincs tudom\u00e1sunk arr\u00f3l, hogy p\u00e9nz is lett volna lel\u0151hely\u00fck\u00f6n, amib\u0151l elrejt\u00e9s\u00fck \u00e9v\u00e9re k\u00f6vetkeztetni lehetne. \u00cdgy k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00fck idej\u00e9t is csak megbecs\u00fclni lehet. Az viszont egy\u00e9rtelm\u0171en kider\u00fcl, hogy tulajdonosuk \u00c1kosh\u00e1zi S\u00e1rk\u00e1ny Ambrus lehetett.<\/p>\n

A leg\u00e9rt\u00e9kesebb darab egy 22,6 cm magas, k\u00edv\u00fcl-bel\u00fcl aranyozott g\u00f3tikus fedeles serleg, melynek cs\u00facsd\u00edsze sajnos s\u00e9r\u00fclt, hi\u00e1nyos. \u201eA cs\u00e9sze kett\u0151s \u00edvel\u00e9s\u0171 alakja a XVI. sz\u00e1zadi renaissance serlegek\u00e9vel rokon, melyeket gyakran egym\u00e1sra bor\u00edtva, p\u00e1rosan is haszn\u00e1ltak \u2013 \u00edrja A k\u00f6lesdi ez\u00fcstkincs c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1ny\u00e1ban F. Vattai Erzs\u00e9bet m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz. \u2013 A k\u00f6lesdi ezek g\u00f3tikus el\u0151zm\u00e9ny\u00e9nek tekinthet\u0151. Talp\u00e1t hat, a cs\u00e9sz\u00e9t \u00e9s fedel\u00e9t kilenc-kilenc s\u00e1rk\u00e1ny, helyesebben gy\u00edk d\u00edsz\u00edti. Sokkal val\u00f3szer\u0171bben megmint\u00e1zott azonban a fed\u00e9l gombj\u00e1ra tekered\u0151 h\u00e1rom gy\u00edk. (\u2026) A k\u00f6lesdi kincs, a t\u00e1rgyak st\u00edlusa szerint a XV. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fele \u00e9s a XVI. sz\u00e1zad els\u0151 fele k\u00f6zti id\u0151ben k\u00e9sz\u00fclt.\u201d<\/p>\n

B\u00e1r a s\u00e1rk\u00e1ny mot\u00edvumr\u00f3l azt gondolhatn\u00e1nk, hogy ak\u00e1r tulajdonosa kil\u00e9t\u00e9re vonatkoz\u00f3an \u00e1rulkod\u00f3 is lehetne, ez m\u00e9g \u00f6nmag\u00e1ban nem vezet el S\u00e1rk\u00e1ny Ambrushoz. Az viszont igen, hogy az egyik k\u00f6rted\u00edszes poh\u00e1r alj\u00e1ra a S\u00e1rk\u00e1ny nevet karcolt\u00e1k be. Tov\u00e1bb\u00e1 egy fedeles serleg alj\u00e1n is olvashat\u00f3 a S\u00e1rk\u00e1ny n\u00e9v, \u00e9s el\u0151tte m\u00e9g egy gyeng\u00e9n bekarcolt sz\u00f3 l\u00e1that\u00f3: a Zablath csal\u00e1dn\u00e9v. Mivel S\u00e1rk\u00e1ny Ambrus feles\u00e9g\u00e9t Zablath Zs\u00f3fi\u00e1nak h\u00edvt\u00e1k, \u00e9s ezt a vezet\u00e9knevet ugyanennek a serlegnek a fedel\u00e9be is bekarcolt\u00e1k, aligha t\u00e9ved\u00e9s ezeket az ez\u00fcsted\u00e9nyeket a S\u00e1rk\u00e1ny\u2013Zablath h\u00e1zasp\u00e1r tulajdonak\u00e9nt azonos\u00edtani.<\/p>\n

\"\"
A k\u00f6lesdi ez\u00fcst serleg talp\u00e1n tal\u00e1lhat\u00f3 jel\u00f6l\u00e9s (Forr\u00e1s: Folia Archaeologica 12.)<\/em><\/figcaption><\/figure>\n

Mivel S\u00e1rk\u00e1ny Ambrus a moh\u00e1csi csat\u00e1ban esett el \u00e9s a k\u00f6lesdi l\u00e1d\u00e1ban a hagyom\u00e1ny szerint nagysz\u00e1m\u00fa iv\u00f3ed\u00e9ny volt, felt\u00e9telezhet\u0151, b\u00e1r nem bizony\u00edthat\u00f3, hogy a moh\u00e1csi t\u00e1borb\u00f3l visszak\u00fcld\u00f6tt ed\u00e9nyeket rejtett\u00e9k el \u00edgy.<\/p>\n

\u201eSajnos, a lel\u0151hely \u2014 ebben az esetben \u2014 a k\u00e9rd\u00e9s megold\u00e1s\u00e1hoz nem visz k\u00f6zelebb \u2013 \u00edrja F. Vattai Erzs\u00e9bet. \u2013 K\u00f6lesd Moh\u00e1cst\u00f3l el\u00e9g t\u00e1vol fekszik. A k\u00f6z\u00e9pkorban a Sz\u00e9kesfeh\u00e9rv\u00e1r\u2013 Simontornya\u2013P\u00e9cs \u00fatvonal vezetett rajta kereszt\u00fcl. II. Lajos viszont a Duna mellett k\u00f6zvetlen d\u00e9lre halad\u00f3 \u00faton, Pakson \u00e1t vonult a t\u00f6r\u00f6k el\u00e9. K\u00f6lesd nem esik teh\u00e1t k\u00f6zvetlen a moh\u00e1csi \u00fatvonalba, de a kincs \u00e1ll\u00edt\u00f3lag K\u00f6lesd birtok mellett, a Dun\u00e1n\u00e1l ker\u00fclt el\u0151. A t\u00e1rgyak st\u00edlusa, kora, \u00e9s a bekarcolt nevek alapj\u00e1n k\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy a kincset a moh\u00e1csi csataveszt\u00e9s z\u0171rzavaros idej\u00e9ben rejtett\u00e9k el.\u201d<\/p>\n

A laikus logika azt s\u00fagja, hogy a d\u00e9lre vonul\u00f3 sereg \u00fatj\u00e1hoz k\u00e9pest lehet ez a hely f\u00e9lrees\u0151, de aligha Moh\u00e1cs fel\u00e9 haladva rejthett\u00e9k el, sokkal ink\u00e1bb a vesztes csata ut\u00e1n, menek\u00fcl\u0151ben. M\u00e1rpedig menek\u00fclni a sz\u00e9lr\u00f3zsa minden ir\u00e1ny\u00e1ban \u00e9szszer\u0171 lehetett, egyed\u00fcl Buda ir\u00e1ny\u00e1ban nem, miut\u00e1n a t\u00f6r\u00f6k sereg is arra tartott. (K\u00f6lesd Tolna falut\u00f3l \u00e9szakkeletre, Tam\u00e1si ir\u00e1ny\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3.) Hogy a leletegy\u00fcttes \u00c1kosh\u00e1zi S\u00e1rk\u00e1ny Ambrus tulajdona lehetett, aligha k\u00e9ts\u00e9ges teh\u00e1t. Hogy \u00c9rdr\u0151l sz\u00e1rmazott, az nem bizony\u00edthat\u00f3, de megint csak \u00e9szszer\u0171. Hiszen S\u00e1rk\u00e1ny Ambrus innen indult a csat\u00e1ba, nyilv\u00e1n az \u00e9tk\u00e9szlet\u00e9vel egy\u00fctt.<\/p>\n

Nos, ismerkedj\u00fcnk meg kicsit az \u00e9rdi kast\u00e9ly<\/a> els\u0151 ur\u00e1val.<\/p>\n

\u201eR\u00e9gi nemzets\u00e9g az \u00c1kosh\u00e1zi S\u00e1rk\u00e1nyok\u00e9, melyb\u0151l a XVI. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben Ambrus az orsz\u00e1g nagyjai k\u00f6z\u00e9 emelkedett. El\u0151nev\u00e9t a csal\u00e1d \u00c1kosh\u00e1z\u00e1r\u00f3l \u00edrta, mely val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a Zala foly\u00f3 ment\u00e9ben, a mai \u00c1kosfa puszta mellett vagy hely\u00e9n fek\u00fcdhetett.\u201d \u2013 \u00edrja Nagy Iv\u00e1n Magyarorsz\u00e1g csal\u00e1dai c\u00edm\u0171 munk\u00e1ja 10. k\u00f6tet\u00e9ben.\u201d<\/p>\n

\"\"
S\u00e1rk\u00e1ny Ambrus udvarh\u00e1z\u00e1r\u00f3l nem maradt fenn \u00e1br\u00e1zol\u00e1s, de az biztos, hogy a k\u00e9s\u0151bbi Szap\u00e1ry kast\u00e9ly hely\u00e9n \u00e1llt<\/em><\/figcaption><\/figure>\n

Az \u00c1kosh\u00e1zi S\u00e1rk\u00e1ny csal\u00e1d teh\u00e1t alapvet\u0151en zalai gy\u00f6ker\u0171, de Ambrus a Bud\u00e1hoz \u00e9s Pozsonyhoz k\u00f6zeli \u00e9rdi birtok\u00e1n is sokat tart\u00f3zkodott, s\u0151t, er\u0151s k\u00f6t\u0151d\u00e9sre utal, hogy itt szerette volna mag\u00e1t \u00f6r\u00f6k nyugalomra helyeztetni. A r\u00f3la fennmaradt t\u00f6rt\u00e9nelmi adatokat F. Vattai Erzs\u00e9bet \u00edgy foglalta \u00f6ssze tanulm\u00e1ny\u00e1ban:<\/p>\n

\u201e1505-ben, mint pozsonyi isp\u00e1n r\u00e9szt vett a h\u00edres r\u00e1kosi orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9sen, amely hat\u00e1rozatot hozott, hogy a magyar tr\u00f3nr\u00f3l minden idegent \u00f6r\u00f6kre kirekeszt. K\u00e9s\u0151bb zalai f\u0151isp\u00e1n, II. Lajos udvari tan\u00e1csosa, bizalmi embere, akit a kir\u00e1ly t\u00f6bb diplom\u00e1ciai k\u00fcldet\u00e9ssel is megb\u00edzott. 1518-ban Krakk\u00f3ban Zsigmond lengyel kir\u00e1ly \u00e9s Bona Sforza esk\u00fcv\u0151j\u00e9n K\u00e1zm\u00e9r tescheni herceg \u00e9s \u00c1kosh\u00e1zi S\u00e1rk\u00e1ny Ambrus, 273 lovassal k\u00e9pviselte a magyar kir\u00e1lyt. 1519-ben K\u00e1roly cs\u00e1sz\u00e1r aacheni koron\u00e1z\u00e1si \u00fcnneps\u00e9g\u00e9n II. Lajost Balbi Jeromos \u00e9s S\u00e1rk\u00e1ny Ambrus zalai f\u0151isp\u00e1n helyettes\u00edtett\u00e9k. 1524-ben a n\u00fcrnbergi birodalmi gy\u0171l\u00e9sen Lajos nev\u00e9ben Gosztonyi J\u00e1nos gy\u0151ri p\u00fcsp\u00f6kkel a t\u00f6r\u00f6k ellen k\u00e9rtek seg\u00edts\u00e9get. 1516-ban feles\u00e9g\u00e9vel R\u00f3m\u00e1ban is j\u00e1rt. Bud\u00e1n volt h\u00e1za a Szent Gy\u00f6rgy t\u00e9ren, amelyet 1522-ben ki\u00e1ll\u00edtott v\u00e9grendelete szerint az \u00e9rdi boldog Gy\u00f6rgy m\u00e1rt\u00edr templomnak hagyott, ahov\u00e1 temetkezni is k\u00edv\u00e1nt, de v\u00e9gakarata nem teljes\u00fclhetett.\u201d<\/p>\n

\u201eP\u00e1ly\u00e1j\u00e1nak cs\u00facs\u00e1ra 1524-ben \u00e9rkezett el, amikor megkapta az orsz\u00e1gb\u00edr\u00f3i m\u00e9lt\u00f3s\u00e1got, amely a n\u00e1dor ut\u00e1n a m\u00e1sodik legf\u0151bb tiszts\u00e9gnek sz\u00e1m\u00edtott az orsz\u00e1gban \u2013 \u00edrja Buz\u00e1s Gergely S\u00e1rk\u00e1ny Ambrus \u00e9rdi udvarh\u00e1za c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1ny\u00e1ban. A k\u00f6vetkez\u0151 h\u00f3napokban Szalkai L\u00e1szl\u00f3 f\u0151kancell\u00e1rral \u00e9s V\u00e1rdai P\u00e1l egri p\u00fcsp\u00f6kkel egy\u00fctt az orsz\u00e1g val\u00f3s\u00e1gos vezet\u0151j\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. 1525 j\u00falius 3-\u00e1n azonban a hatvani orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9sen a kir\u00e1lyi p\u00e1r, Szalkai L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s Szapolyai J\u00e1nos vajda \u00e1ltal felt\u00fczelt k\u00f6znemess\u00e9g lev\u00e1ltotta. Az ellene t\u00e1mad\u00f3 sz\u00f3nokok szerint b\u0151rrel, marh\u00e1val borral kereskedett \u00e9s a harmincaddal ny\u00fazta a szeg\u00e9nyeket. Ez a v\u00e9leked\u00e9s j\u00f3l mutatja, hogy Ambrus els\u0151sorban keresked\u00e9sb\u0151l \u00e9s v\u00e1mb\u00e9rletb\u0151l szerezte vagyon\u00e1t \u00e9s hatalm\u00e1t.\u201d<\/p>\n

\"\"
\u00c9rd a k\u00f6z\u00e9pkorban (Forr\u00e1s: Magyar F\u00f6ldrajzi M\u00fazeum)<\/em><\/figcaption><\/figure>\n

Lajos kir\u00e1ly 1526. augusztus 5-\u00e9n Paksr\u00f3l Burgio p\u00e1pai k\u00f6vethez int\u00e9zett level\u00e9b\u0151l tudjuk, hogy a p\u00e1pai gyalogosokat S\u00e1rk\u00e1ny Ambrus kapit\u00e1nys\u00e1ga al\u00e1 helyezve m\u00e1s csapatokkal egy\u00fctt Kalocsa fel\u00e9 k\u00fcldte.<\/p>\n

Megk\u00e9rdezt\u00fck N\u00e9gyesi Lajos ezredest\u0151l, a moh\u00e1csi csata kutat\u00f3j\u00e1t\u00f3l, lehet-e valamit tudni S\u00e1rk\u00e1ny Ambrus hal\u00e1l\u00e1r\u00f3l, \u00e9s lehettek-e mellette \u00e9rdi emberek.<\/p>\n

\u201eA hadj\u00e1ratban a kir\u00e1ly mellett volt, ennyit tudhatunk S\u00e1rk\u00e1ny Ambrus szerep\u00e9r\u0151l a moh\u00e1csi csat\u00e1ban \u2013 felelte a hadt\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz. \u2013 Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg ott voltak a k\u00eds\u00e9ret\u00e9ben a saj\u00e1t emberei, de \u00e9rdi sz\u00e1rmaz\u00e1suk nem kapott hangs\u00falyt olyan \u00e9rtelemben, mint az els\u0151 vagy a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban harcolt \u00e9rdi polg\u00e1rok h\u0151siess\u00e9ge. A k\u00f6lesdi t\u00e1rgyak k\u00f6z\u00f6tt a felirattal ell\u00e1tott kup\u00e1k S\u00e1rk\u00e1ny\u00e9i lehettek. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg egy utaz\u00f3 k\u00e9szlet darabjai, mivel a bekarcolt n\u00e9v ink\u00e1bb funkcion\u00e1lis, semmint d\u00edsz\u00edt\u0151 c\u00e9lzattal ker\u00fclt r\u00e1. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a csatat\u00e9rr\u0151l val\u00f3 menek\u00fcl\u00e9s sor\u00e1n mentette valaki, de az sem z\u00e1rhat\u00f3 ki, hogy a t\u00f6r\u00f6k zs\u00e1km\u00e1nyb\u00f3l v\u00e1s\u00e1rolta meg egy keresked\u0151 \u00e9s a sz\u00e1ll\u00edt\u00e1s sor\u00e1n rejtett\u00e9k el.\u201d<\/p>\n

Ha \u00c9rd nagyon szeretn\u00e9, ki\u00e1ll\u00edthatn\u00e1-e az 500. \u00e9vfordul\u00f3 k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n a k\u00f6lesdi kincseket? \u2013 k\u00e9rdezt\u00fck a hadt\u00f6rt\u00e9n\u00e9szt\u0151l. Egy\u00e1ltal\u00e1n lehet-e ezeket \u201e\u00e9rdi sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00faaknak\u201d tekinteni?<\/p>\n

A t\u00e1rgyak annak idej\u00e9n a Magyar Nemzeti M\u00fazeumba ker\u00fcltek, most tal\u00e1n a szeksz\u00e1rdi m\u00fazeumban vannak, felelte N\u00e9gyesi Lajos. Ha \u00c9rdnek tervei voln\u00e1nak vele, nyilv\u00e1n k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6zheti \u0151ket, teh\u00e1t egy id\u0151szaki ki\u00e1ll\u00edt\u00e1snak nem lenne akad\u00e1lya, ezt azonban id\u0151ben kellene k\u00e9rni, mivel 2026-ban nagy lesz a kereslet a csat\u00e1val kapcsolatos t\u00e1rgyak ir\u00e1nt.<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

\u00c1kosh\u00e1zi S\u00e1rk\u00e1ny Ambrus j\u00f3 h\u00edr\u00e9n k\u00edv\u00fcl egy igen jelent\u0151s leletegy\u00fcttesnek sz\u00e1m\u00edt\u00f3 ez\u00fcst \u00e9tk\u00e9szletet is hagyott az ut\u00f3korra.<\/p>","protected":false},"author":31,"featured_media":107010,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"_seopress_robots_primary_cat":"none","_seopress_titles_title":"","_seopress_titles_desc":"","_seopress_robots_index":"","site-sidebar-layout":"default","site-content-layout":"","ast-site-content-layout":"default","site-content-style":"default","site-sidebar-style":"default","ast-global-header-display":"","ast-banner-title-visibility":"","ast-main-header-display":"","ast-hfb-above-header-display":"","ast-hfb-below-header-display":"","ast-hfb-mobile-header-display":"","site-post-title":"","ast-breadcrumbs-content":"","ast-featured-img":"","footer-sml-layout":"","ast-disable-related-posts":"","theme-transparent-header-meta":"default","adv-header-id-meta":"","stick-header-meta":"","header-above-stick-meta":"","header-main-stick-meta":"","header-below-stick-meta":"","astra-migrate-meta-layouts":"set","ast-page-background-enabled":"default","ast-page-background-meta":{"desktop":{"background-color":"","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""},"tablet":{"background-color":"","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""},"mobile":{"background-color":"","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""}},"ast-content-background-meta":{"desktop":{"background-color":"var(--ast-global-color-5)","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""},"tablet":{"background-color":"var(--ast-global-color-5)","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""},"mobile":{"background-color":"var(--ast-global-color-5)","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""}},"footnotes":""},"categories":[1,463,461,462,460],"cikk_cimkek":[5035,5036,5037],"content_flags":[],"content_icons":[],"class_list":["post-106973","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-erdmost","category-fontos","category-jobbfent","category-kiemelt","category-top","cikk_cimkek-akoshazi-sarkany-ambrus","cikk_cimkek-erdi-kastely","cikk_cimkek-kolesdi-ezustkincs"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/erdmost.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/106973","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/erdmost.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/erdmost.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/erdmost.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/31"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/erdmost.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=106973"}],"version-history":[{"count":11,"href":"https:\/\/erdmost.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/106973\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":107115,"href":"https:\/\/erdmost.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/106973\/revisions\/107115"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/erdmost.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media\/107010"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/erdmost.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=106973"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/erdmost.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=106973"},{"taxonomy":"cikk_cimkek","embeddable":true,"href":"https:\/\/erdmost.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/cikk_cimkek?post=106973"},{"taxonomy":"content_flags","embeddable":true,"href":"https:\/\/erdmost.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/content_flags?post=106973"},{"taxonomy":"content_icons","embeddable":true,"href":"https:\/\/erdmost.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/content_icons?post=106973"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}