A parlagfű kaszálása az ingatlan tulajdonosának, bérlőjének feladata: aki nem akadályozza meg a parlagfű virágbimbójának kialakulását, és nem tartja fenn ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig, törvényt sért.
1684. július 22-én vívták meg a mai Érd (korábban Hamzabég) területén azt az ütközetet, ami ugyan nem volt döntő jelentőségű, mégis erősen befolyásolta Buda visszafoglalásának esélyeit. A történelemkönyvekben ne keressük az érdi csatát, legfeljebb két sorban említik. Hogy egyáltalán bővebben tudunk róla, az dr. Stencinger Norbert történész, az Érdi Vörösmarty Gimnázium tanárának érdeme, aki felkutatta a korabeli visszaemlékezéseket, tudósításokat, és ezek – illetve fennmaradt rézkarcok – alapján beazonosította az ütközet helyszínét.
Senkit nem hagy hidegen a városban egy éve működő szolgáltatás: van, aki a rendetlen rollereseket átkozza, más életmentőnek tartja a közlekedési alternatívát. Úgy tűnik, a zöld roller az érdi városkép része marad – az önkormányzat és a Lime együtt próbál megoldást találni a szétdobált járművek problémájára.
Több mint százhetvenezer forint gyűlt össze azon a jótékonysági koncerten, amit az amerikai Bill Drake Band adott a múzeumkertben múlt szerdán az ukrajnai menekültek javára. A rendezvénynek a Hope, azaz remény címet adták.
A tervbe vett csomópont-átépítések közül az egyik legfontosabb a Fehérvári-Zámori – jelenleg jelzőlámpás – kereszteződés teljes körű felújítása, ami június 14-én startolt el.
Képzőművészként és íróként kezdte pályáját, de a zeneszerzés lett a hivatása. Műveit környezetbarát komolyzenének aposztrofálja, ami „cirkuszi elemeket” is tartalmaz. Mint vallja, az ember ne csak koncertet adjon, hanem műsort is. Az Érden élő Csepregi György zeneszerzővel beszélgettünk.
Egykoron pilóta volt, manapság szenvedélyének, a régi rádiók gyűjtésének hódol. A Tárnokon élő Zákányi Ferenccel beszélgettünk.
Sokéves hagyomány, hogy a tanév végén nemcsak a legjobb tanulmányi eredményt díjazzák Érden, hanem az összetartást, a szociális érzékenységet és a közösségért végzett munkát is.
Hogyan képes egy nonprofit, közhasznú cég a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű, illetve megváltozott munkaképességű munkavállalókért küzdve piacgazdasági körülmények között talpon maradni? Ezt Aranyosi Imre az elmúlt 15 évben kisebbségi tulajdonosként már bebizonyította. Mostantól azonban már ő a Napra Forgó Zrt. egyedüli tulajdonosa. Ez az ürügy arra, hogy megrajzoljuk a cég portréját.
Kinek a felelőssége, ha az erdőben egy fa rádől az arra járó kirándulóra vagy éppen a sportolási szenvedélyének a természet lágy ölén hódoló futóra? Mészáros Pétert, a Pilis Parkerdő Zrt. szóvivőjét kérdeztük.
