22_03_29_erdmost_nincskep

Manus a bajusz mögött

22_03_29_erdmost_nincskep

Manus a bajusz mögött

Tíz éve küzd lelkesen azért, hogy az erősebb nem se szégyelljen a testi és lelki egészségével foglakozni, és azért, hogy a prosztatarák, illetve a hererák se legyen tabutéma többé.

Érdfm 101.3 – Hallgasd bárhol! Bármikor!

HIRDETÉS

Hiszen sajnos évente 4500 férfit diagnosztizálnak prosztata megbetegedésekkel, akik közül 1500 férfin már nem tudnak segíteni. Pedig ezek a daganatos betegségek, ha időben kiszűrik őket, jó eséllyel gyógyíthatóak. Honti Dániel éppen ezért teremtette meg itthon is a movembert, azaz a novemberi bajusznövesztő mozgalmat, aminek célja, hogy szembenézzenek az egyik legelterjedtebb férfibetegséggel, a prosztatarákkal. Honti Dániellel, a MentsManust – Movember Magyarország Egyesület elnökével beszélgettünk.

– Hogyan kezdődött ez az egész bajusznövesztő őrület?

– Ausztráliából indult, azzal a céllal, hogy világos üzenetet küldjön az erősebbik nem képviselőinek: ne hanyagolják el saját egészségüket, figyeljenek oda a problémákra, rendszeresen vegyenek részt szűrővizsgálatokon. A bajusz egyfajta kitűző, melyet büszkén visel gazdája, ahogy a mellrák kampány támogatói a rózsaszín szalagot hordják a szívük felett. 2009-ben indítottuk útjára a hazai Movembert, amely mostanra Magyarország legnagyobb férfiegészséggel foglalkozó mozgalma lett, melynek fő időszaka a november, de egész évben dolgozunk ezért a célért, többek közt szűrésekkel.

– Mennyire számít tabutémának ma a prosztatarák?

– A férfiak eszméletlenül hiúak, és ezért nagyon nehéz rávenni őket, hogy járjanak el orvoshoz. Azt hiszik, halhatatlanok, és semmiféle betegség nem gyűrheti le őket. A nagy egyenjogúságért vívott harcban mintha az erősebb nem és az ő egészségük a háttérbe szorult volna, pedig azzal is foglalkozni kell. Rá kell ébreszteni őket arra, hogy ők is megbetegedhetnek, de ha tesznek az egészségükért, – merthogy az egészség nem magától értetődő, hanem tenni kell érte -, akkor az meghálálja magát.

– Mikre kell odafigyelni a megelőzésben?

– Négy pillérre épülő rendszert dolgozott ki az egyesületünk. Ez a négy alappillér: a táplálkozás, a testmozgás, a mentálhigiénia és a szűrések, ezek mindegyike létfontosságú. A rendszeres mozgással a krónikus betegségek 65%-a megelőzhető. Szoktuk mondani, hogy a férfi szívéhez a gyomrán keresztül vezet az út. Magyarországon a férfiak legnagyobb halálozási rátájában a szív- és érrendszeri problémák a számottevőek, pedig megfelelő táplálkozással ezt is meg lehetne előzni. Az, hogy az emberek többsége mindennap húst eszik, az sem az egészségüknek, sem a környezetüknek nem a legkedvezőbb. Sokkal több zöldséget és gyümölcsöt kellene fogyasztanunk.

– Említette, hogy miután véget ér a movember novemberben, továbbra is végeznek szűréseket úgynevezett „prosztata kommandókkal” országszerte…

– Igen, egész évben foglalkozunk a férfiak egészségével és végzünk PSA szűréseket országszerte, méghozzá ingyenesen. A PSA nem teljes körű diagnózist ad, ahhoz szükséges emellett az ultrahang és a rektális vizsgálat is, amitől a leginkább ódzkodnak a férfiak, merthogy ez a végbélnyíláson keresztül történik. A prosztata kommandóinkon az ujjbegyből nyert két csepp vérből tudunk PSA szintet mérni, és ha az magasabb az átlagosnál, akkor érdemes a többi vizsgálatnak is alávetnie magát az illetőnek. A PSA szűrésen 15 perc alatt kapjuk meg az eredményt, amíg pedig erre várnak a férfiak, a nővérkék fontos információkkal tudják ellátni őket a megelőzéssel kapcsolatban.

– Milyenek a visszajelzések?

– Három év alatt több mint tízezer férfit szűrtünk meg. Közülük húszan hívtak fel bennünket azzal, hogy köszönik szépen, mert megmentettük az életüket ezzel a vizsgálattal. Amikor megtapasztalja egy férfi, hogy igenis lehet rés a pajzson, de tenni is lehet ellene, átmegy egy olyasfajta arculatváltáson, mint amikor bajuszt kezd el növeszteni – nem hiába lett ez az egész mozgalomnak a jelképe. Csak ez egy kicsit mélyebb, életmódváltással is egybeszőtt megújulás. 

– Vannak az önkénteseik között olyanok, akik legyőzték a rákot?

– Igen, tavaly előtt csatlakozott hozzánk Molnár László, aki prosztatarákból gyógyult. Egyetemista volt, amikor kiderült, hogy beteg. A mérnökképzés óráiról ment át a kemoterápiát megkapni, aztán vissza az egyetemre. Az államvizsgájával együtt egy még fontosabb harcot is megnyert. A diplomáját már egészségesen vehette át. Ennek több évtizede most már. Azért csatlakozott hozzánk, és azért tart előadásokat ahol csak lehet, mert tudja, ilyen helyzetben nehéz elhinni, hogy minden rendben lesz. Ő saját magát adja pozitív jövőképként, élő bizonyítékként, hogy tessék, igenis meg lehet csinálni. 

– Menyire könnyen nyílnak meg a férfiak, ha a lelki egészségükről van szó?

– Tizenegy éve foglalkozunk a férfiak egészségével, én közben elkezdtem life és business coach-ként is működni. Általában az elején kemény diónak tűnik, hogy megnyíljanak nekünk, hiszen mi, férfiak elsősorban racionális gondolkodásúak vagyunk, nehezebben tudjuk csak megérteni, hogy miért fontos a lelkiekkel is foglalkozni. Erre van egy példám: ha az autóban felvillan valamiféle vészjelzés, akkor elvisszük azt a szervizbe, ha a mi testünkben történik ugyanaz, akkor el kell mennünk orvoshoz, és mivel a betegségek egy része lelki eredetű, ezért azzal is foglalkozni kell. Testünk olyan, mint egy kukta: a stressz, a félelmek és egyéb hatások miatt gyűlik benne a nyomás, amit ki kell engednünk, beszélnünk kell róluk, különben pszichoszomatikus betegségekként fognak megjelenni. Ezt a kettőt kellene összekombinálni: a mentálhigiéniáért és a testi egészségért együtt dolgozni. Azt gondolom, itt, ezeken a PSA szűréseken van erre lehetőség, és egyre nyitottabbá válnak rá a férfiak is. Akik olyan dolgokat is elmondanak nővérkéinknek, amikről nem túl sokat beszélhetnek mással. Számos esetben nem csak prosztatarákot szűrtünk ezeken az eseményeken, de házasságot is mentettünk már meg. Közben ott vannak a cégek, őket is bevontuk a kampányunkba. Létrehoztuk a FETI, azaz a Férfi Egészséget Támogató Intézmény Minősítést, amit azok a cégek kaphatnak meg egy évre, akik foglalkoznak az ott dolgozó férfiak egészségével. Rengeteg cégnél is végeztünk már szűrést, ahol számtalanszor még időben kimutattuk a megemelkedett PSA-szintet, és így időben sor kerülhetett a műtétre is. Aztán jött a munkahelytől is a köszönet: hogy nem esik ki a munkaerő, meg persze a munkavállalótól is, aki a munkaadója felé is hálás volt. Ez egy apró, de fontos gesztus lehet, hogy ember számba veszik a dolgozóikat, és nem felejtik el, hogy emberek állnak a cég sikerei vagy teljesítménye mögött.  

– Honnan hozza magával ezt a lelki beállítottságot? Milyen volt a gyermekkora?

– Nyolc évig éltünk Németországban. Édesapám élsportoló volt, és ott vízilabdázott. Édesanyám pedig nem bírt nélküle élni, így amikor kétéves lettem, fogott engem, és utána mentünk. Nekem annyi maradt meg a kint töltött évekből, hogy a németek szögletesebbek is, hidegebbek is, és hogy nyaranként, amikor hazalátogattunk, mindig sokkal több szeretet és melegség fogadott itthon, mint amihez ott hozzászoktam. Mindenesetre nagyon szeretetteljes, színes gyerekkorom volt. Aztán 1997 körül költöztünk véglegesen haza, Budapestre.

– Milyen a kapcsolata a szüleivel?

– Rengeteget köszönhetek a családomnak. Mindig mellettem álltak és állnak a mai napig is. Főleg édesapám, aki velem együtt bajuszt növeszt minden novemberben, eljár PSA szűrésre, urológushoz, sőt, véradásra is. Nagyon büszke vagyok rá. Szerintem minden férfinak illik rávennie az édesapját is arra, hogy vetkőzze le a makacsságát, hiúságát arra a pár percre, amíg elmegy a szűrésre. Figyeljük meg, hogy meg fogja hálálni magát a dolog, minden egyes karácsonnyal vagy akármilyen családi ünneppel, amit még együtt tölthetünk szeretteinkkel.

– Követte édesapját a medencében?

– Huszonhárom évig vízilabdáztam én is, így a csapatsport, a csapatban való együttműködés nagyon beépült az életembe. Aztán 2015-ben egyik pillanatról a másikra elvágták, és többet nem vízilabdáztam, inkább szárazföldi lény lettem.

– Mióta foglalkozik a férfiak lelki egészségével is?

– Amikor egy nagyon jó munkahelyem volt, elgondolkoztam azon, hogy tényleg ennyiről szól-e csak az élet. Felmondtam, elmentem Ázsiába, amivel kiszakadtam a komfortzónámból, ami abban segített, hogy jobban megismerjem önmagam. Az évek során többféle olyan technikát tanultam, ami az elcsendesedésben és a saját egyensúlyom megteremtésében segített, amit azóta is folyamatosan gyakorlok. Januárban apa leszek, és nem mindegy, hogy mit adok majd át a kisfiamnak. Hiszek abban, hogy érdemes nyitott szívvel, szemmel járni a világot, hogy új dolgokra találjunk rá. Úgy gondolom, hogy minden egyes pillanatban millió és egy lehetőség van körülöttünk, az viszont tőlünk függ, hogy mit veszünk észre ebből: csak a fát látjuk meg, vagy az erdőt is. Én ezért szeretnék az embereknek segíteni coachként. 

– Mit tapasztalt az ázsiai útja alatt?

– Ázsiában a kedvesség és a szeretet volt rám nagy hatással. Ott szegényebbek az emberek, de mégis kiegyensúlyozottabbak és ezáltal mégis nagy boldogságban élnek. Lehet, hogy anyagi értelemben nincs meg mindenük, de lelki értelemben nagyon is megvan. Ott pont erről szereztem bizonyosságot, hogy nem feltétlenül a pénz adja a boldogságot, az csak egy eszköz. Ha nem csak nézünk, hanem látunk is, akkor olyan sok mindennek lehet örülni, annyira sok minden miatt lehet hálásnak lenni. 

– Mikor és mit dolgozott a Vöröskeresztnek?

– Két évvel ezelőtt felkerestem őket, hogy mi lenne, ha összekötnénk a PSA szűrést a véradással, amit nagy nyitottsággal fogadtak. Sőt, annyira megtetszett nekik ez a fajta gondolkodás, hogy felkértek projektvezetőnek. Volt egy kihasználatlan garázsuk az Arany János utcában, és szerettek volna vele valamit kezdeni. Végül ebből született meg az Empathy Café, ahol valóban mindenféle embert várnak nagy szeretettel akár kávéra és egy beszélgetésre, akár egy előadásra.

– Hogyan került Érdre?

– Megismerkedtem egy gyönyörű nővel, aki most már a feleségem. Elegünk lett a nyüzsgéséből. Egy nyugisabb, zöldebb és tisztább levegőjű otthont kerestünk az agglomerációban. Így költöztünk pár hónapja Érdre.

– Beilleszkedtek már?    

– Igen, imádjuk a környéket és fantasztikus szomszédaink vannak, akikkel egymást segítjük és közös programokat szervezünk, mint például a túrázás vagy a sportolás. 

– Ezek szerint ezzel tölti a szabadidejét?

– Igen, nagyon szeretünk túrázni a feleségemmel is. Most jöttünk például haza Erdélyből egy csodálatos kirándulásból. Ha pedig év elején megszületik a kisfiúnk, szeretnénk majd vele együtt végigjárni az Országos Kéktúrát is. 

– Milyen szülő akar majd lenni? Milyen értékeket érez tart fontosnak átadni a gyermeküknek?

– Szeretnénk teret adni neki, hogy rájöjjön, ő mit szeretne kezdeni az életével. Nem akarunk semmi olyan dolgot ráerőltetni, ami csak belőlünk jön. Inkább találjon saját magára, ismerkedjen meg a saját képességeivel. Nekünk is az lesz a feladatunk, hogy megfigyeljük, milyen irányba terelgessük. Nyilván közben fel kell állítani bizonyos korlátokat is, mindenesetre azt szeretném, hogy minél tovább gyerek lehessen. 

– Lesz Ments Manust Érden is?

– Igen, tervezem, hogy jövőre 200 férfi részére ingyen PSA szűrést biztosítunk egy prosztata kommandó keretében.

További cikkeink

További cikkeink

Facebook

Facebook
Twitter
LinkedIn
Pinterest
Reddit
Telegram
WhatsApp
Email