22_03_29_erdmost_nincskep

Lehetséges-e a szúnyogirtás környezetpusztítás nélkül?

22_03_29_erdmost_nincskep

Lehetséges-e a szúnyogirtás környezetpusztítás nélkül?

Általában áprilisban el lehet kezdeni a szúnyogok elleni biológiai védekezést, de idén semmi sem volt normális, az időjárás sem.Ezzel magyarázza az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság,ami központilag koordinálja a szúnyogok elleni védekezést, hogy az első irtások csak június közepén kezdődtek.

Érdfm 101.3 – Hallgasd bárhol! Bármikor!

HIRDETÉS

Lássuk, miért is vakarózunk most ennyit?

Az OKF ötévente közbeszerzést ír ki a feladatra, ennek eredményeképpen évek óta gyakorlatilag azonos összetételű konzorcium veszi fel a küzdelmet a szúnyogokkal. A központi védekezés mellett az önkormányzatok is megrendelhetnek szúnyoggyérítést – ezt Érd is megteszi.

A biológiai szer a szúnyoglárvákat pusztítja el, míg a kémiai védekezés a kifejlett szúnyogokra hat. A biológiai és a kémiai védekezés arányai miatt sok támadás éri az OKF-et, Magyarországon ugyanis a teljes területnagyság 98 százalékán kémiai kezelés valósul meg, idegméreggel. Vagyis a más élőlényekre veszélytelen biológiai védekezés aránya mindössze 2 százalék. Ez az arány Nyugat-Európában majdnem fordított, és nálunk is ez lenne a kívánatos, állítják a biológusok. Darvas Béla professzor, a Magyar Ökotoxikológiai Társaság elnökének számításai szerint idén tovább romlott a helyzet: a kémiai védekezés eddig 50 százalékkal, a biológiai 20 százalékkal maradt el a tavalyi mögött.

MI A HELYZET ÉRDEN?

Központi biológiai lárvairtás egyszer volt a Csepel-sziget régióban, amelyhez Érd is tartozik, összesen kétszáz hektáron (összevetésképpen: a Csepel-sziget területe 25 ezer hektár) április 30-án. A többit a város saját költségén rendelte meg a központi szúnyoggyérítést végző konzorciumban résztvevő ROVÉRT Kft.-től 100 hektáron, Ófaluban és Érdligeten. Reisinger Mátyás, a ROVÉRT Kft. vezetője szerint azért ilyen későn, mert korábban nem volt lárva. Idén ugyanis annyira száraz volt az április és a május, hogy nem volt víz, amiben kifejlődhettek volna.

„Reisinger úr érdi, ismeri a helyi viszonyokat, ráadásul Érdnek szerződése van a monitorozással megbízott céggel, amelynek a véleménye nyomán rendeljük meg az extra szolgáltatásokat” – tudtuk meg Tetlák Örs alpolgármestertől.

Az Érden megvalósult gyérítések és rovartani ellenőrzések időpontjait összevetve el lehet tűnődni az irtások logikáján. Rovartani ellenőrzés először április 4-én volt, majd az első biológiai lárvairtás – az önkormányzat megrendelésére – június 1-jén. Az első központi (OKF) kémiai imágóirtás a ködölő autóval június 17-én történt. Július 14-e volt a szúnyogok „fekete napja”, aznap minden volt: monitorozás, valamint központi és önkormányzati megrendelésre végzett kémiai szúnyogirtás. Ugyanez ismétlődik meg július 29-én. A nyár közepi hat kritikus hétben tehát négy központi szúnyogirtás történt – valamennyi kémiai irtószerrel. Államilag finanszírozott biológiai lárvakezelésből városunk egyet sem kapott, csak az önkormányzat rendelt meg hármat, valamint két extra kémiai irtást.

A szakszerű szúnyoggyérítés a rovartani vizsgálatok eredményeihez igazodik, olvasható az OKF honlapján. A monitorozók feltárják a szúnyogok tenyészőhelyeit és a kifejlett egyedek előfordulási helyeit. Rendszeresen mérik a csípésszámot, továbbá a vízben fejlődő szúnyoglárvák számát. Ezeket az adatokat kiegészítik az elmúlt évek ár- és belvízi védekezése során szerzett információkkal, valamint az állampolgári bejelentések alapján végzett vizsgálatokkal. A monitorozás azért szükséges, mert a tenyészőhelyeket és az adott időjárási viszonyokat is figyelembe kell venni a kezelés helyének és gyakoriságának megállapításához. Ehhez képest az OKF megrendelésre ködölő autói menetrendszerűen kéthetente érkeznek. Ez Reisinger úr szerint véletlen, hiszen az egyes régiókra vonatkozóan csak a mennyiségre vannak éves tervek, a heti beosztások mindig előző héten készülnek.

A biológiai lárvairtáshoz használt anyaggal minimalizálni lehetne az imágók számát, és kevesebb idegméregre van szükség. Ennek ellenére biológiai kezelést az OKF nem végez Érden. Holott a honlapjukon azt hirdetik, hogy „egyik kiemelt céljuk a jövőben a biológiai szúnyoggyérítés arányának növelése”. 2013 óta felkészülhettek volna a feladatra, de még csak az idén kezdtek el dolgozni azon, hogy pontos térképek álljanak a rendelkezésükre, amelyek megmutatják, hol vannak a szúnyogok tenyészőhelyei. Az elkövetkező három évben tizenöt „szúnyogos” régiót fognak feltérképezni. Érd tehát mostanában kerül csak föl az OKF térképére.

IDEGMÉRGEKKEL?

Biológiai lárvairtást az önkormányzat felkérésére a ROVÉRT végzett a Duna-parton és Érdligeten, beleértve az Érdligeti-, illetve a Papi földek helyére telepített tavak környékét – tudtuk meg Reisinger Mátyástól.

„Normál esetben a monitoring eredményéhez igazodunk. Nemcsak az a lényeg, hogy van-e szúnyoglárva, hanem, hogy az milyen fajhoz tartozik, és melyik fejlődési stádiumban van. Magyarországon ehhez néhány ember ért. Speciális, enhttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpgológus képzés nem létezik nálunk. Ami a védekezés módjának arányait illeti, meggyőződésem, hogy sem a biológiai, sem a kémiai nem lehet önmagában eredményes. Mindenképp érdemes növelni a biológiai lárvairtás intenzitását, de csak a megfelelő háttérrel, és jól megválasztott időpontokban.”

A laikus érdi számára egy a lényeg: minél kevesebb legyen a szúnyog. Ám sajnos ez a vágyunk nem teljesül. „Nosza, akkor jöjjön még gyakrabban a ködölő autó!” – mondhatja erre alighanem tízből kilenc polgártársunk. Hogy mi ezzel a baj?

„A csípőszúnyog-állomány gyérítésének gyakorlata hazánkban elhibázott. Évről évre ökoszisztéma-pusztítást hajtunk végre idegmérgekkel – sommázta a probléma lényegét Darvas Béla professzor. – Az idegméreg nemcsak rovarokra veszélyes, hanem kiemelten mérgezi a halakat, továbbá kétéltűeket (kiemelhetően békákat) és hüllőket. Szúnyoggal táplálkozó kistestű madarakra is ártalmas lehet. Ha nem lett volna olyan elenyészően kevés, ráadásul elkésett, a lárvagyérítés, nem lenne ennyire súlyos most a szúnyoghelyzet. A nyertes konzorciumok hiába magyarázzák a késlekedést azzal, hogy a május még hűvös volt és száraz, a rengeteg szúnyoglárvának ott kellett lennie a tenyészőhelyeken. A mostanra kialakult helyzetnek a szakszerűtlenség az oka, és így már valóban elkerülhetetlen az imágóirtás.”

„NEM AJÁNLOM, HOGY BELÉLEGEZZE”

Reisinger Mátyás, a Magyar Egészségügyi Gázmesterek Egyesületének volt elnöke szerint a kémiai permetezéssel kijuttatott deltamethrin miatt nem kell aggódnunk.

„2000-től megy a cirkusz, hogy deltamethrin így meg úgy. Tessék tudomásul venni, hogy nincs jobb! Ez egy olyan szintetikus piretroid, amelyből egyes élelmiszerek felületén több százszor annyi halmozódik föl, mint amennyit egy nyáron szúnyogirtással kijuttatunk. Például a betárolásra szánt gabonát szokták vele lepermetezni. Azt persze senkinek sem ajánlom, hogy közvetlenül belélegezze, ne tessék az autó mögött sétálni, amikor az irtást végezzük. De aki nem akar szúnyogokkal találkozni, az ne ágáljon ellene!”

A deltamethrin minden ízeltlábúra hat, de ebben az alacsony dózisban nem halálos a rovarokra. Ugyanakkor a korábbi technológiához képest – Reisinger Mátyás szerint – „méhkímélő”. Mire napnyugta után elkezdődik az irtás, a méhek már elvonultak a kaptárba. Legfeljebb akkor találkoznak az irtószerrel, ha nagy a meleg, és a kaptárban megfulladnának. Az irtás akkor hatékony, amikor a szúnyog még nem ült el, viszont ilyenkor még a lakosság is szeretné élvezni a nyárestét. (E sorok írója kétszer futott bele a fehér ködbe, egyszer este 10 körül, egyszer éjjel fél 2-kor.)

A szúnyogok jelentős része Reisinger Mátyás szerint a lakossági víztárolókból kel ki. Fontos, hogy a lakosság is segítsen a szúnyogok elleni védekezésben: a fedetlenül tárolt vízgyűjtő edényekben, állatitatókban, gumiabroncsokban megülő esővízben akár egy hét alatt is kifejlődhetnek a szúnyoglárvák. Ezeket rendszeresen ürítsük ki, illetve takarjuk le szúnyoghálóval, ajánlja a gázmester.

A szúnyogok nincsenek tekintettel címre, rangra, foglalkozásra, többek között alpolgármesterünket is nagyon szeretik.

„Barátja lennék én a csak biológiai irtásnak, csakhogy a kertembe is szeretek kijárni, anélkül, hogy megőrülnék a szúnyogoktól – vallja be Tetlák Örs. – El kell döntenünk, hogy mennyi az a csípésszám, amit hajlandóak vagyunk eltűrni. A mostanában Óvárosban mért 300/óra elviselhetetlen. Megpróbálunk Érden heti egy irtást rendszeresíteni, és olyan vetésforgót kialakítani, hogy a ködölő autó a város minden területére – Dombosvárosba és Parkvárosba is – eljusson.”

NEM KÉSZÜLT HATÁSVIZSGÁLAT

A deltamethrin hordozóanyaga a 2000-es évek elejéig gázolaj volt, amely elégetve, bőrre jutva rákkeltő hatású lehet. „Ma már ipari fehérolaj van a Deltasect Plus 1,2 ULV nevű (deltamethrin hatóanyagú) készítményben – tudtuk meg Reisinger Mátyástól. – A mi cégünk egyébként már 2008-ban is ipari fehérolajat használt. Az adagolás is egyre kedvezőbb, az Országos Epidemiológiai Központ szerint a hektáronkénti dózis tíz éve még 12 liter volt, ma 0,6 liter.”

Darvas Béla szerint a kijuttatott anyag veszélyességéről azért nehéz biztosat állítani, mert Magyarországon nincs olyan tudományos kutatás, amely a szúnyogirtás valóságos ökotoxikológiai hatását vizsgálta volna. A deltamethrint indiai hatóanyagból formázza a Corax-Bioner Zrt., amely állandó tagja a közbeszerzésen nyertes konzorciumnak. A biológiai lárvagyérítéshez használt szerből nincs magyar készítmény, talán ha lesz, a felhasználási arányok is változnak majd. Addig is a ködölő autók menetrendjét nem árt, ha számon tartjuk.

Aki túlérzékeny, annak húsz perces kint tartózkodás után esetleg lábzsibbadása, gyengeség- illetve izomlázszerű érzete keletkezik. Vannak, akik asztmás rohamot kapnak, leginkább a belélegzett finomított ásványolaj miatt.

„Belélegezve a deltamethrin a biztonsági adatlap szerint mérgezőbb, mint bőrön át. Az egyes vegyületekre adott érzékenységi reakciók szerint ezer felnőttből egy, tízezer gyerekből egy lehet túlérzékeny – állítja Darvas Béla. – Róluk a permetezéskor nagyvonalúan lemondunk, az ő problémájuk nem a kockázatbecslőké.”

DE LEGALÁBB EREDMÉNYES?

Vajon, ha gondosan végezzük a lárvairtást, megszüntetjük a pangó vizeket, bekenjük magunkat szúnyogriasztóval, akkor lehet élhető életet élni kémiai szúnyogirtás nélkül? – kérdeztük Darvas Bélától. A professzor szerint csúcsidőszakban, amilyen ez a mostani két hét – július vége és augusztus eleje – elkerülhetetlen a rásegítés, de az egyoldalú kémiai védekezést ki lehetne váltani szakszerű lárvairtással és odafigyeléssel.

„A növényvédelemben jól ismerjük azt a szabályt, hogy ha egy területen rovarirtásba kezdünk, akkor elpusztítjuk ugyan a kártevőt, de a szabályzóit is. Attól kezdve, hogy beavatkozunk egy életközösségbe, leromboljuk a természet önszabályozó mechanizmusait, folyamatos kémiai védelemmel kell fellépnünk. Ez a szúnyogirtásokra is igaz. Nem bizonyított, hogy a szúnyogirtás az oka annak, hogy sokkal kevesebb a fecske Magyarországon, de a madarászok ezt feltételezik. Jó lenne, ha ezt igazolni is tudnák.”

Az igazán szörnyű azonban az, hogy nem is érjük el a célunkat. Darvas Béla és kollégái mértek „kihullási értékeket” korábban, és a kiterített papírlepedőkön talált, áldozatul esett rovarok között 50-ből egy volt csípőszúnyog. A 49 feleslegesen elpusztult rovar jelentős része pedig beporzó és hasznos élőszervezet volt.

„Az embereknek sajnos fogalmuk sincs arról, hogy a civilizációnk egyik alapja a megporzás, és azt nemcsak a mézelő méhek végzik el. Ha úgy kezeljük ezt a kérdést, hogy jut is, marad is, akkor majd úgy járunk, mint Kína. Eltűnnek a hasznos rovarok és az énekes madarak.”

MÁRPEDIG IRTANI KELL

A csípés egy dolog, a szúnyogokkal az is a baj, hogy vírusos fertőzések hurcolói. Az ország déli határain már évekkel ezelőtt három olyan ázsiai eredetű szúnyogfajt mutattak ki, amelyek a globális felmelegedés hatására megenyhült teleket átvészelik, és a nyugat-nílusi lázat okozó vírust hordozzák. Ismertek hazai megbetegedések és elhalálozások (2018-ban nálunk 225 WNV-beteg és 15 halálos áldozat volt) és persze állatelhullások is. Járványügyi szakemberek szerint a Kárpát-medence kifejezetten veszélyeztetett, rövid időn belül kialakulhatnak járványok. Darvas Béla egy 2017-ben írt levelében arra figyelmeztette a döntéshozókat, hogy „a korszerűtlen szúnyogállomány-gyérítés nem megoldás”. Az egészségügyi átszervezés miatt a hazai járványügy működésképtelen. A problémára csupán különböző kutatói és egyetemi helyeken dolgozó kis tudományos csoportoknak van rálátásuk, de velük a kommunikációért felelős tűzoltótisztek érdemben aligha tárgyalhatnak.”

A szakemberek figyelmeztetéseire és a szúnyogmarta települések permetező gépekért kiáltó jajszavára a Nemzeti Népegészségügyi Központ nemrég ideiglenesen engedélyezte az – egyébként hatástalansága és veszélyei miatt 2020-tól betiltott – légi kijuttatást, a nyugat-nílusi láz kockázatára hivatkozva. Biológiai irtás ezen a héten sem lesz, légi permetezés viszont már igen. 2020. július 23-ig Magyarország nem jelentett nyugat-nílusi láz megbetegedést, úgy adták ki a légi permetezésre az engedélyt.

Mihalicz Csilla

További cikkeink

További cikkeink

Facebook

Facebook
Twitter
LinkedIn
Pinterest
Reddit
Telegram
WhatsApp
Email