Régen, még általános iskolás koromban biztos voltam benne, hogy riporter vagy színész leszek. Rendszeres szereplője voltam az iskolai rendezvényeknek: szavaltam és konferáltam, versmondóversenyeket nyertem, egy alkalommal még Budapesten a Tabán Fesztiválon is felléphettem a Költészet Napján. 13 évesen pár baráhttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpgmal összehoztunk egy iskolarádiót a Teleki Sámuel Általános Iskolában, ahol remekül szórakoztunk és sokat tanultunk a műsorok elkészítése közben. Sikerült meginterjúvolnom az akkoriban Érdre látogató Sütő Andrást is, amire azóta is nagyon büszke vagyok.
Eltelt pár év, amikor egy középiskolai rendezvényen találkoztam a Törökbálinti Televízió főszerkesztőjével, Modroczky Krisztinával, aki lehetőséget adott, hogy az iskola mellett próbáljam ki magamat riporterként. Több akkor induló budapesti kerületi televízióba is követtem a stábot. Érdekes volt részt venni a folyamatban és látni, hogyan lesz pár száz méter kábelből, csatlakozókból és számítógépekből végül működő televízió. Ekkor döntöttem úgy, hogy érdekesebb számomra a televíziózás technikai-műszaki oldala. Akkor még nem volt digitális tv, Youtube vagy Facebook, és senki sem gondolta, hogy az internet még a mi életünkben ennyire megváltoztatja a műsorkészítés technikai folyamatait.
Közben leérettségiztem és a Kereskedelmi- és Vendéglátóipari Főiskolán folytattam tanulmányaimat. A főiskola mellett azonban egyre jobban hiányzott a forgatások és a televíziózás hangulata. Az MTV oktatási osztálya épp akkoriban indított kameraman és operatőr képzést, ahol a legjobb 5 tanulónak munkát is ajánlottak. Gondoltam, belevágok és elmegyek a felvételire. A Szabadság téri MTV székház aulája teljesen megtelt a jelentkezőkkel és egy kifejezetten szakmai kérdésekből álló feladatlapot kellett kitölteni. Szerencsére a helyi televíziókban addig rám ragadt tudás elegendő volt ahhoz, hogy felvegyenek. A képzés elvégzése után munkát ajánlottak, így megkaptam az első MTV-s belépőkártyámat. Akkoriban a professzionális televíziós műsorok kizárólag ún. Betacam formátumban készültek, és az otthoni, amatőr technika teljesen különbözött az ilyen professzionális műhelyekben használt felszerelésektől, ezért kerestem egy olyan helyet, ahol broadcast technikával szerezhetek minél több gyakorlatot. Szerencsére a Százhalombattai Tv akkoriban nagyon jól felszerelt televíziós műhelynek számított és minden feltétel adott volt a tanuláshoz. Jován László hamar munkát is ajánlott, így lettem az Érdi Óra című műsor állandó munkatársa.
Így amellett, hogy kulturális műsorokban dolgoztam az MTV-nél, a Százhalombattai Tv érdi csapatának is tagja lettem. Körülbelül egy év után, hirtelen ötlettől vezérelve – mint sok fiatal akkoriban – London felé vettem az irányt és csaknem két évig éltem és tanultam a Brit fővárosban. Érdre Csóli Virág főszerkesztő hívott vissza, ahol egy kiváló csapattal együtt 2005 októberében elindítottuk az önálló Érdi Televíziót. Az első pár év kifejezetten sikeres volt: több szakmai díjjal (MÚOSZ, Hégető Honorka-díj) jutalmazták a műsorokat, bár ebben az időben a televízió elérése korlátozottabb volt mint manapság. 2007 végén elhagytam a csapatot és vállalkozóként reklámfilmeket, valamint weboldalakat készítettem, programoztam. Érdre 2014-ben Bozsogi János hívott vissza, ahol műszaki vezetőként a televízió digitális átállásának műszaki szervezésével kapcsolatos munkák elvégzése, valamint a televízió weboldalának fejlesztése lett a feladahttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpg. Egy forgatáson még ebben az évben megismertem a feleségemet, akivel azóta egy igazi rosszcsont kisfiút nevelünk Érd-Ófaluban.
