A klímaváltozással új kártevő és betegségterjesztő rovar- és szúnyogfajok, valamint az általuk terjesztett kórokozók jelennek meg Magyarországon. Az ellenük történő biológiai védekezésben is óriási szerepe van azoknak az állatoknak, például a fecskéknek (és a denevéreknek), melyek természetes úton csökkentik ezek számát. Mérési adatokon alapuló becslés alapján minden fecske legalább egy kiló – muslicától a nagyobb légy mérettarhttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpgányba tartozó – repülő rovart fogyaszt el csak a költési időszak alatt.

Állományuk mintegy 60 százaléka eltűnt. Ezért is aggasztó a településeken élő fecskefajok állományainak ezredfordulót követő megfeleződése, melynek hátterében: 1. az élőhelyek átalakítása (fészkelőhelyek megszűnése), a táplálékbázis csökkenése (háztáji- és legelőállat-tartás összeomlása, túlzott kemizálás, nem megfelelően végzett szúnyogirtás); 2. a klímaváltozás, ami a fecskéket nem csak a költési időszakban (például a sár fészekanyag hiányával a szárazodó tavaszokon), da az őszi és tavaszi vonuláskor, valamint az afrikai telelőhelyeken is tömegesen pusztítja (szokatlan és kedvezőtlen időjárás, szárazság okozta táplálékhiány stb.

Petró Krisztinával, a Magyar Madártani Egyesület érdi tagjával beszélgetett Ba-Nyilas Hajni és Urbán Szabolcs a Bundáskenyér csütörtöki műsorában arról, hogy hogyan csalogathatjuk ereszünk alá a fecskéket: