csiga

Csigainvázióóó

A kertes házban élők Érden is gyakran találkozhatnak éticsigával, sőt egyre több helyen tűnik fel a valamivel sötétebb testű cirádás éticsiga is. Vajon tehetünk-e valamit annak érdekében, hogy távol tartsuk ezeket az élőlényeket a kertünktől?

Dr. Páll-Gergely Barna zoológust, malakológust (puhatestűekkel foglalkozó tudós), az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének tudományos főmunkatársát hívtuk segítségül.

A szakember elmondta, a cirádás éticsiga (Cornu aspersum) már a rendszerváltást követően megjelent Budapesten és környékén, és Érdről is 10 körüli előfordulási adata van a fajnak, ami valószínűsíti, hogy széles körben elterjedt már. Az első magyarországi megjelenése még az 1970-es évekhez és Tihanyhoz köthető. Őshazája a Földközi-tenger vidéke, de látszik, hogy a hidegebb klímájú területeken is remekül megél. Ezek a csigák picit sötétebbek az őshonos éticsigáknál (Helix pomatia), sőt vannak szinte fekete egyedeik is. Az invazív faj abban is eltér az éticsigától, hogy valamivel kisebb, és a csigaház nyílása a ház méretéhez képest nagyobb, valamint a házuk színe is más.

„A színét nem egyszerű leírni, inkább cirmos színű, sárga és barna cirádás rajzolat látszik rajta, így könnyedén megkülönböztethető az éti csigától.”

Amennyiben vetemény van a kertben, akkor az éticsigák konyhakerti kártevőnek számítanak, megesznek bizonyos növényeket. Általában a büdöskét és néhány más dísznövényt illetve a tökféléket kóstolják meg, de például a paradicsomot és krumplit nem kedvelik.

„Az éticsiga is okoz kárt, így azt nehéz megmondani, hogy a cirádás éticsiga nagyobb kárt okoz-e mint az őshonos éti csiga.”

Azon túl, hogy megrágcsálnak bizonyos növényeket, nem túl kellemes a látvány, ahogy a járdán nyomot hagynak ezek az állatok és azt sem szeretjük, amikor a fűben lépkedve reccsen a lábunk alatt a csigaház és érezzük, ahogy rátaposunk az állatra, amely ráadásul el is pusztul ilyenkor. Dr. Páll-Gergely Barna  szerint nem igazán tehetünk semmit annak érdekében, hogy távol tartsuk őket a kertünktől. Bármennyire is szeretnénk, nincs biztos recept arra vonatkozóan, hogyan tartsuk távol őket, nincs olyan növény, amit ha elültetünk, akkor nem jelennek meg a kertben. Ráadásul a szakember szerint, ha valami az egyik helyen beválik, egyáltalán nem biztos, hogy máshol is működni fog.

„A feketerigó és az énekes rigó szereti ezeket a csigákat, így ők valamennyit elpusztítanak belőlük. Kövekhez vagy betonhoz csapkodják őket, így törik fel a csigaházakat. Az ilyen helyeket hívjuk rigóüllőnek, ahol sok törött csigaház árulkodik a rigók munkájáról.”

Dr. Páll-Gergely Barna azt mondja, a csiga olyan állat, amit sokan nem szívesen pusztítanak el, ezért összegyűjtik őket és elviszik valahova. De pont ezzel segítik elő az invazív faj terjedését. Az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének munkatársa tehát nem javasolja, hogy áttelepítsük őket máshova, viszont össze lehet gyűjteni és egy régi fazékba leforrázni őket, így el lehet pusztítani a kertben lévő egyedeket. Nincs törvényileg szabályozva ugyanis a nem védett csigák elpusztítása. Azonban óvatosnak kell lenni, mert az őshonos éticsiga és a kertekben gyakori kerti csiga védett állatok, így elpusztításuk törvénytelen. Az éticsiga védettségét az indokolta, hogy korábban kétezer tonnát exportáltunk belőle, és félő volt, hogy emiatt megritkul az állomány. Ma már ez csak néhány száz tonna évente, ami nem veszélyeztetni az éticsiga populációját.

Tudni kell azt is, hogy a cirádás éticsiga nagyon szapora, ha egy példány lerak 100-150 tojást, akkor el lehet képzelni, hogy mennyire nehéz őket egy kertből kiirtani. Dr. Páll-Gergely kutatása az invazív fajok elterjedésének felmérésén túl arra is irányul, hogy egy-egy élőhelyen mekkora arányban él az éticsiga és a cirádás éticsiga. Ezzel világossá válhat, hogy helyenként kiszoríthatja-e az inváziós faj az őshonos fajt. Ezért minden Érdről érkező adat segíti a munkáját, így aki találkozik Érden cirádás éticsigával és van rá lehetősége, elküldheti neki e-mailen (pallgergely2@gmail.com),  hogy merre látta ezt a fajt.

További cikkeink

További cikkeink

Három személyautó ütközött össze az M0-ás autóút 48-as kilométerénél, az M3-as felé vezető oldalon,
Pieronymus Kosch grafikusművész alkotásaiból nyílik kiállítás június 24-én, 18 órakor az Érdi Galériában.

Facebook

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on pinterest
Pinterest
Share on reddit
Reddit
Share on telegram
Telegram
Share on whatsapp
WhatsApp
Share on email
Email