22_03_29_erdmost_nincskep

Kríziskezeléssel foglalkozó csoportot hozott létre az önkormányzat

22_03_29_erdmost_nincskep

Kríziskezeléssel foglalkozó csoportot hozott létre az önkormányzat

Nemcsak a koronavírus lehet fenyegető lehet ránk nézve, hanem a veszélyhelyzettel járó stressz, a családon belüli erőszak is. A közelmúltban jelentősen megnövekedett az ilyen esetek száma. Gecse-Simon Orsolya traumaszakértővel, a Szociális Gondozó Központ intézményvezető-helyettesével beszélgettünk.

Érdfm 101.3 – Hallgasd bárhol! Bármikor!

HIRDETÉS

A járványnak nem csak akkor eshetünk áldozatul, ha elkapjuk a vírust. Éppolyan fenyegető lehet ránk nézve a veszélyhelyzettel járó stressz, a családon belüli erőszak. A hivatalos adatok szerint az elmúlt hetekben jelentősen megnövekedett az ilyen esetek száma, pedig a nagy részük sajnos továbbra is a négy fal között marad. Gecse-Simon Orsolya traumaszakértővel, a Szociális Gondozó Központ intézményvezető helyettesével beszélgettünk

A statisztikák egyértelműen mutatják, hogy nőtt a családon belüli erőszak áldozatainak száma?

Igen. Van egy nagyon megdöbbentő adat, Franciaországban március 17-e, a korlátozó intézkedések elrendelése óta 30 százalékkal nőtt a családon belüli erőszak mértéke. Ha a segélyvonalakon keresztül érkező, ilyen jellegű segítségkérések mennyiségét nézzük, Belgiumban 70 százalékos az emelkedés, Cipruson 30. A gyerekek és a nők egyaránt kiszolgáltatottak ebben a helyzetben.

Térjünk ki az okokra is. Az összezártság, a létbizonytalanság, esetleg a járványhelyzet okozta félelem, stressz váltja ki az agressziót?

Ezek mindegyike lehet kiváltó ok. A kényszerű összezártság egy jól működő, normális párkapcsolatot is megvisel, ahol pedig eleve voltak gondok, ott a problémák most felerősödhettek. A létbizonytalanság, a munkahely elvesztése is fontos tényező. Egyébként a frusztráció már a kijárási korlátozások bevezetése előtt megjelent, gondoljunk csak a bevásárlóközpontok kifosztott polcaira, a pánikszerű bevásárlórohamokra. További kockázatot jelent, hogy a karanténban az alkoholfogyasztás mértéke is jelentősen megnövekedett. Az alkohol ugyanis hozzásegít, hogy feloldódjanak bizonyos gátlások. Nem beszélve arról, hogy nem működnek azok a csatornák, amelyek a feszültség levezetésében jelentős szerepet játszottak korábban: bezártak az edzőtermek, a sarki kiskocsmák. Ha a tartós feszültséget nem tudjuk hol levezetni, akkor az a legközelebbi hozzátartozókon csattan  – akár pofonok formájában is.

Milyen hatással lehet egy gyerekre, ha azt látja, hogy bántják az édesanyját?

A gyerek akkor is komolyan károsodhat, ha nem elszenvedője, „csak” tanúja a kapcsolati erőszaknak.

Az is gond lehet, hogy most a jelzőrendszer korlátozottabban működik.

Igen, sajnos jóval kevésbé tudjuk észlelni a bántalmazás, az abúzus jeleit. Lassan két éve, hogy az iskolákban, óvodákban szociális munkások dolgoznak, együttműködve a pedagógusokkal. Ez komolyabb védő tényezőt, figyelő szemet és segítséget jelent a gyerekek számára. Tapasztalataim alapján ezek a szociális munkások nagymértékben megerősítették a gyermekvédelem rendszerét, és az iskolák a kezdeti bizonytalanságok után most már nagyon jól együtt tudnak működni velük. Kiváló szakemberek dolgoznak az iskoláknál és óvodáknál, nagyon érzékenyen veszik az érkező jelzéseket. A gyerekek számára könnyebb úgy a segítségkérés, hogy a szociális munkásokhoz fordulhatnak, és nem az iskola pedagógusához mint gyermekvédelmi felelőshöz. Nem egyszerű elmondani a tanárnak, hogy azért nincs kész a házi feladat, mert apa bántotta anyát. Most, hogy bezártak az iskolák, a kollégáim tartják a kapcsolatot azokkal, akik korábban már a látóterükbe kerültek, de az új esetek sokkal nehezebben derülnek ki.

A Szociális Gondozó Központ munkatársai kijárnak a családokhoz, vagy telefonon tartják a kapcsolatot?

Kijárunk. Az egyik kollégám ma is környezettanulmányt készít gyermekvédelmi ügyben. Szükség esetén tehát ellátjuk a feladatunkat, de ez – ismétlem – csak ott lehetséges, ahol már felfedeztük a problémát, vagy jelzés, segítségkérés történt. Nem véletlenül szoktam azt mondani, hogy a gyerekek a krízis néma áldozatai. Számtalan területen sérülhetnek a jogaik, illetve az érdekeik.

Például?

Vegyük csak a tanuláshoz való jogot. Nem mindenkinek állnak rendelkezésre azok az eszközök, amelyek elengedhetetlenek a digitális tanuláshoz. A másik oldalon viszont a gyerekek a szokásosnál sokkal több időt töltenek az online térben, digitális felügyeletük azonban gyakran nem megoldott. Ami azt jelenti, hogy sokkal jobban ki vannak téve a virtuális úton érkező zaklatásnak. És akkor még nem beszéltem az SNI-s gyerekekről, akiknek valamilyen fejlesztésre lenne igényük. Ez most elmarad, ami tartós hátrányt okozhat számukra.

Jelen helyzetben melyik korcsoport a legveszélyeztetettebb? A tinédzserek?

Nem tudnék különbséget tenni. Mindannyian – felnőttek, gyerekek, idősek – szenvedünk kapcsolataink korlátozottságától. Az emberi természettől teljesen idegen ez a helyzet. Az ember társas lény, ez alapvető evolúciós tény. Aki izolálódott a közösségtől, az meghalt. A mostani szociális izoláció tehát vészhelyzeti reakciót vált ki belőlünk. Ez ideig-óráig ésszel, racionalitással felülírható, de attól még a pszichés folyamatok, az evolúciós kódolás működik. Mi, felnőttek ezt egy darabig megpróbálhatjuk kordában tartani, ki-ki habitusától, természetétől függően. De mindannyiunknak komoly tüneteket okoz. Úgy gondolom, sokan lesznek mind a gyermekek, mind a fiatalok, a felnőttek és az idősek körében, akik segítségre szorulnak emiatt. Ebből a szempontból nagyon fontos lesz az óvodai, iskolai szociális munkások szerepe. Adott esetben szakemberek bevonását is kezdeményezhetik, ha kevésnek érzik a saját kompetenciájukat.

Olyan családban is előfordulhat, hogy a gyerek nehezen éli meg ezeket a heteket, ahol odafigyelnek a testi-lelki jóllétére. Sok család egyszerűen szégyell segítséget kérni, mert úgy érzik, csődöt mondtak mint szülők.

Minél előbb és bátran kérjen segítséget mindenki, akár saját magáról, akár a gyerekéről van szó. Ez nem kudarc, hanem az értő figyelem megnyilvánulása. Felállítottunk Érden egy kríziskezeléssel foglalkozó csoportot, pszichológusok, szociális munkások, vesztéség- és gyászfeldolgozásban járatos szakemberek a tagjai, akikhez bárki fordulhat segítségért.

Hogy léphetünk kapcsolatba velük?

Az önkormányzat zöldszámán kell jelezni az igényünket. A kérést rögzítő kollégák továbbítják a jelzést, és a csapat valamelyik tagja 24 órán belül felveszi a kapcsolatot a telefonálóval. Tehát ha valaki ma jelentkezik, holnap már segítséget kaphat. Erről még kevesen tudnak, ezért szeretném, ha minél inkább elterjedne, hogy ez egy mindenki számára nyitott lehetőség. Ha nem lelki panasszal, hanem bántalmazás miatt szeretnénk segítséget kérni, a Szociális Gondozó Központhoz is fordulhatunk, hiszen ügyeletünk folyamatosan működik. Nem maradnak magukra azok, akik bármilyen kapcsolati, családi erőszak elszenvedői. 

Önkormányzati zöldszám: 06-80-204-949

További cikkeink

További cikkeink

Facebook

Facebook
Twitter
LinkedIn
Pinterest
Reddit
Telegram
WhatsApp
Email