A múló idő nyomában

Még a köznapi életben is tudjuk mérni ezredmásodperc pontosságig, mégis a legmegfoghatatlanabb mértékegység az idő, ami a kezdetektől a végső pillanatig keretet szab az életünknek. Próbáljuk bár tudományosan vagy akár a filozófia felől közelíteni, nehezen fölfogható fogalmakba ütközünk, amelyek megértéséhez bizony útbaigazításra szorulunk. Ezt a segítséget adta meg az Érdi Csillagászati Klub tagjainak Oláh Zoltán, aki maga is amatőr csillagász, s nem mellesleg városszerte ismert órásmester.

Hasonló tartalmaink:

Az idő a valóság változásának, mozgásának egyik alapvető jellemzője, létformája. A periodikusan ismétlődő jelenségek nyomán született meg az egyenletesen múló idő fogalma. Az még iskolai tanulmányainkból is rémlik talán, hogy az idő mérése a sumér civilizációig nyúlik vissza. Ez a rendszer a megszokott tízes alap helyett hatvanas alapot használ: 60 másodperc van egy percben – mint tudjuk –, és 60 perc van egy órában, valamint 360 nap (60×6) egy évben (néhánnyal kiegészítve). E számrendszerben a 12 is jelentős szám: a napnak 12 nappali és 12 éjszakai órája van (régen a napnyugta jelezte a nap végét), és 12 hónap van egy évben.

Az még mindig könnyen belátható, hogy az idő mérése lényegében a Föld forgásán és keringésén alapul, hiszen ez adja a nappalok és éjszakák, az évszakok váltakozását. Oláh Zoltán egy óráshoz illő pontossággal – van-e ennél fontosabb fogalom az idő mérésével kapcsolatban – szedte csokorba az idővel kapcsolatos legfontosabb fogalmakat és meghatározásokat, pedig nem kevés van belőlük. Hallottunk a nap fogalmáról, a középnapról, az év meghatározásáról, zóna- és a világidőről, a valódi és a közép szoláris időrendszerről, de még azt is megérthettük, ha tudtuk, hogy mi az a fiktív ekliptikai középnap.

Mindezekből nekünk a hétköznapokban legalább annyit érdemes tudnunk, ha másért nem, mert az egyre többször a hírek élére kerülő óraátállítási vita kapcsán gyakran szóba kerül majd, hogy a Föld időzónákra van osztva, amelyeknek legtöbbje pontosan egy órára van egymástól, és hagyományosan a UTChez (Universal Time Coordinated/Egyezményes koordinált világidő) viszonyítják. Például Budapest idejét UTC+1-ként jelölik, a Párizstól Varsóig terjedő európai idősáv részeként. Az időről szóló előadást remekül egészítette ki Sipos Kálmán, aki a bolygók mozgásáról beszélt, s elmagyarázta, hogy – az idővel, pontosabban a Föld forgásával, keringésével öszszefüggésben – különböző időpontokban, évszakokban miért látjuk máshol a csillagokat, s miért tűnik eltérőnek a mozgásuk.

(Érdi Újság)

Címkék

kerdoiv_banner