Akinek nyomdokain Kodály és Bartók elindult

Vikár Béla  etnográfusra, műfordítóra emlékeznek pénteken, halála hetvenharmadik évfordulója alkalmából a régi Parkvárosi Közösségi Házban. A rendezvényt a Szociális Gondozó Központ szervezi; az érdeklődők fotókiállítást láthatnak  életútjáról, illetve meghallgathatják Majorné Bániczki Julianna előadását. A rendezvényen a Teleki iskola diákja is közreműködnek. 

Hasonló tartalmaink:

Vikár Béla (Hetes, 1859. április elseje – Dunavecse, 1945. szeptember 22.) a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. Nyelvészeti és irodalmi tanulmányokat folytatott,  1889-től az országgyűlési gyorsiroda alkalmazottja, majd vezetője volt; 1921-ben vonult nyugalomba.

1889-es finnországi néprajzi tanulmányútja véglegessé érlelte a Kalevala fordításának tervét. A fordítás 1 909-ben jelent meg; munkája a magyar műfordításirodalom legjelentősebb alkotásai közé tartozik.

Fordított németből, angolból, grúzból, észtből, norvégből is. 1890-ben gyorsírással jegyezte a Somogymegye népköltése (Bp., 1905) című kötetének anyagát. 1895-től Európában elsőként fonográffal gyűjtött népzenei anyagot. Gazdag típusváltozatokat bemutató hengerei az 1900-as párizsi világkiállításon nemzetközi elismerést szereztek a magyar népzenekutatásnak. 1896-tól a Néprajzi Társársaság főtitkára. Megalapította a Lafontaine Irodalmi Társaságotot, amelynek elnöke volt, és lefordította Lafontaine összes meséit.
Fonográffelvételeit Bartók Béla jegyezte le.

1944-ben budapesti lakását bombatalálat érte. A legtöbb holmija odaveszett. A 85 éves tudós mindössze egy bőröndre való ruhával érkezett a testvéréhez Dunavecsére. A háború miatt nem kapta kézhez nyugdíját, így szegénységben élte utolsó hónapjait.

Vikár Bélára emlékeznek pénteken a Régi Parkvárosi Közösségi Házban. A megemlékezésre mindenkit szeretettel várnak.

Vikár

(Forrás: itt és itt, fotó: cultura.hu)

Címkék

kerdoiv_banner