Holokauszt-emléknap Érden

Magyarországon 2001 óta minden évben április 16-án emlékezünk meg a holokauszt magyarországi áldozatairól. 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása. A hagyományoknak megfelelően Érden is visszaemlékezést tartottak az érdi zsidó temetőben.

Hasonló tartalmaink:

A holokauszt a náci Németország által a második világháború alatt végrehajtott népirtás, amelynek körülbelül hatmillió európai zsidó esett áldozatául. A holokauszt magyar áldozatainak az emléknapján elsősorban arra a több mint 600 ezer zsidó származású magyar állampolgárra emlékezünk, akiknek gettóba zárása majd koncentrációs táborokba való hurcolása 1944. április 16-án kezdődött. Az érdi visszaemlékezésen köszöntőt mondott Kunos Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója, aki történelmi visszatekintőjében rámutatott arra, hogy az Ófaluban összegyűjtött zsidókat május utolsó napjaiban deportálták. A bámészkodó helybeliek előtt csendőri kíséret mellett gyalog vonultak végig a falu főutcáján a mai nagy vasútállomásra. Részvét és káröröm egyaránt kísérte az elvonuló – főleg nőkből, gyermekekből, idősekből álló – menetet. A deportáltak pontos száma nem ismeretes. A gettósítás előtti napok országos felmérése alapján – melyet minden hitközségnek el kellett készítenie – Érden 118 zsidó élt, de a visszaemlékezők szerint ennél jóval több. Útjukra csak a legszükségesebb holmit vihették magukkal.

- Érdről és környékéről a fehérvári Eppinger-féle téglagyárba szállították őket. Eppinger Ignác – a téglagyár tulajdonosa, maga is zsidó – gyárát hadiüzemmé nyilvánították. A deportáltak itt két hetet várakoztak, de már SS-katonák felügyelete mellett. A csomagok egy részét leltározták. A zsidó vagyon zárolt anyagát, az összegyűjtött ingóságokat, valamint az ingatlanok egy részét is a háborús károkat szenvedett lakóknak utalták ki, illetve a hivatali helyiségeket támogatták belőle. A zsidóvagyon-gyűjtő állomás Székesfehérváron, az akkori Távirda utca 21. alatt működött. A téglagyári gyűjtőtáborban az érdi zsidók szétszóródtak. Június 13-án – immár csökkentett csomagokkal – ismét vonatra, pontosabban vagonokba szállították őket. Nem tudták, hová indulnak. Azt a felvilágosítást kapták, hogy olyan helyre viszik őket, ahol dolgozhatnak. A bevagonírozáskor azonban, amint felparancsolták őket a vonatra, és az ajtók becsapódtak mögöttük, már minden józan gondolkodású ember tudta, valami szörnyűség történik velük. A vonat négy nap múlva, június 17-én érkezett Birkenauba, s onnan hamarosan Auschwitzba terelték a foglyokat. Nem tudni pontosan, hányan haltak meg, tűntek el, s lettek áldozatai ezen iszonyatos tervnek – ismertette a Mazsihisz ügyvezetője.

A múltidézést az érdi székhelyű Dunamenti Zsidó Kulturális Egyesület szervezte. Hidasi Endre, a DUZSIKE elnöke azt mondta, tervezik, hogy önálló hitközséggé alakulhassanak, ezért is avattak emlékművet 2013-ban a holokauszt érdi áldozatainak emlékére.

A Dunamenti Zsidó Kulturális Egyesületnek az egyik legfőbb célja éppen az, hogy az Érden és környékén még meglévő zsidó emlékeket felkutassa és ápolja. A holokauszt megemlékezéseken túl, kulturális programokat szerveznek, közösségi és imaházakat hoznak létre, valamint szociális és karitatív tevékenységet is folytatnak. Ugyanakkor – mint azt az egyesület elnöke elmondta – a szervezet nem származási vagy vallási alapon működik, azaz mindenkit szívesen látnak a tagjaik között.

GIA-FORM
HIRDETÉS
Címkék