Hódító iszlám – Öngyilkos Európa?

Hódító iszlám – öngyilkos Európa címmel tartott telt házas kerekasztal-beszélgetést kedd délután a KÉSZ és a Magyar Asszonyok Érdekszövetsége. A beszélgetés vendége dr. Márfi Gyula veszprémi érsek, dr. Speidl Bianka migrációkutató és Szőnyi Kinga, az érdekszövetség elnöke volt, a megjelenteket dr. Aradszki András országgyűlési képviselő köszöntötte. Mint elhangzott:  fontos arról beszélnünk, hogy Nyugat-Európa milyen válaszokat ad arra a kihívásra, amit a tömeges migráció jelent, és milyen válaszokat lehet adni erre a keresztény értékrend szerint.

Hasonló tartalmaink:

Mit jelent az, hogy hódító iszlám? Miben jelentkezik Európa öngyilkos hajlama? Milyen okok állhatnak a jelenségek mögött? Hogy lehet az, hogy a XXI. század elején – amikor az európai ember, aki Isten akar lenni emberként, és kihirdette, hogy minden vallás megszűnik – egyszer csak megjelenik egy 1400 éves vallás, amely győzni és hódítani akar? És mi ilyenkor a keresztény emberek feladata? Mi, keresztények, azt a feladatot kaptuk, hogy jobbá tegyük a világot, tegyünk ezért, és hirdessük az evangéliumot. A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége is tenni akar a jobb világért: ezt tudás, ismeretek, összefüggések értékelése alapján tudják megtenni – hangsúlyozta köszöntőjében dr. Aradszki András országgyűlési képviselő, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Érdi Szervezete és a Magyar Asszonyok Érdekszövetsége szervezésében tartott kerekasztal-beszélgetésen.

A Hódító iszlám – öngyilkos Európa? című rendezvény vendége dr. Márfi Gyula veszprémi érsek és dr. Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet munkatársa volt; a Parkvárosi Közösségi Házban tartott kedd délutáni  beszélgetést Szőnyi Kinga, a Magyar Asszonyok Érdekszövetségének elnöke vezette. Az érdeklődés hatalmas volt: nemcsak a földszinti, hanem a karzaton elhelyezett székek is mind megteltek, többen az előcsarnokból hallgatták a meghívott vendégeket.

– Nekünk, női érdekképviseleti szervezetnek, amely a családok megsegítését is zászlajára tűzte, nagyon oda kell figyelnünk mindenre, ami a nők elleni erőszakkal kapcsolatos – hangsúlyozta lapunknak Szőnyi Kinga. Mint megtudtuk, a beszélgetéssorozatot, amelynek legutóbbi állomása Érd volt, tavaly decemberben indították el, azzal a céllal, hogy Márfi Gyula veszprémi érsekkel együttműködve megpróbálják bemutatni: mit tehetnek a keresztény alapokra szerveződő civil szervezetek, az egyház és a család, nehogy úgy járjunk, mint Európa számos országa.

– Fontos, hogy mi nők, asszonyok milyen veszélyt látunk az Európát elözönlő migránsokban. Az elmúlt napok, hetek, hónapok történései meggyőztek minket arról: párhuzamos társadalmak alakultak ki Európa nagyvárosaiban, és egyre kevésbé tudnak együtt élni. Itt az ideje annak, hogy hangját hallassa minden civil szervezet a ránk leselkedő veszélyekről – emelte ki az elnök, akitől megtudtuk azt is: eddig főleg Budapesten tartottak kerekasztal-beszélgetéseket, de Magyarország számos pontjára el szeretnének jutni – következő állomásuk a tervek szerint Kecskemét lesz.

– Fontos arról beszélnünk, hogy Nyugat-Európa milyen válaszokat ad arra a kihívásra, amit a tömeges migráció jelent, és ezzel szemben mi milyen álláspontot foglalunk el, azaz milyen válaszokat lehet adni erre a kihívásra a keresztény értékrend szerint, identitásunk, prioritásaink, értékeink megőrzésével, úgy, hogy nem maradunk érzéketlenek a világ problémáira sem – hangsúlyozta lapunknak Speidl Bianka, leszögezve: a tömeges bevándorlás kudarcra van ítélve, ebben az esetben integráció nem létezik.

– Már a kulturális eltérések is végzetesek lehetnek, ehhez még hozzájárul az iszlám, felerősítve a kulturális különbözőségeket. Az ő rendszerüket nem lehet összhangba hozni azzal, amit mi a világ nyugati felén megvalósítunk, sőt, riválisnak tekinthetjük. Az ő identitásuk sokkal erőteljesebb, sokkal jobban tudják, mit akarnak, mint a világ azon fele, amely az elmúlt fél évszázadban meglehetősen nyugodt körülmények közt élt. Tegyük hozzá, Nyugat-Európa tekintetében legalábbis olyan anyagi jólétben, amely az ott élők minden veszélyérzetét megszüntette – hangsúlyozta a szakértő.

– Ki kell mondanunk azt is: a kereszténység a Közel-Keleten éppúgy, mint Nyugat-Európában, veszélyben van – jegyezte meg a vezető kutató, akitől megtudtuk azt is: adománygyűjtést hirdetek a damaszkuszi keresztény gyermekek megsegítésére. Ez a kezdeményezés olyan figyelemfelhívó megmozdulás lehet, amely perspektívát kínál abban a tekintetben, hogy a magyarok mi módon tudnak segíteni a nehéz helyzetben élőknek.

Márfi Gyula veszprémi érsek azt hangsúlyozta: nem bevándorlásról, hanem bevándoroltatásról kell beszélnünk.

–  Nem csupán arról van szó, hogy háború elől, illetve gazdasági okok, nagy szegénység miatt menekülnek az emberek. A muszlimok már 1974-ben, a pakisztáni Lahorban elhatározták, hogy megindítják a tömegeket az északi féltekére. Asszonyaink méhe visz diadalra bennünket, fogalmazott a muszlim világtanács akkori elnöke. Abban az időben senki sem figyelt oda erre. A háborúk, a szegénység és Európa légüres térré változása nagyszerű alkalmat kínál a muszlimoknak arra, hogy most bejöjjenek Európába, amit annak idején fegyverrel nem tudtak elfoglalni. A dzsihádot fegyverrel Európában nem lehet megvalósítani, de úgy látom: a migráció lett a dzsihád új neve – hangsúlyozta Márfi Gyula, akinek meggyőződése, hogy a szegénységet ott kell orvosolni, ahol keletkezett, és azokat kell befogadni, akik valóban menekültek.

HIRDETÉS
Címkék