Iskolaválasztási dilemmák

Április 12-én és 13-án kell beiratkozni a leendő elsősöknek az általános iskolákba a 2018/2019-es tanévre. Mi múlik az iskolaválasztáson? Eldöntjük vele csemeténk sorsát, hogy kis Bolyai, Kodály vagy Egerszegi legyen? Ki mi alapján választ iskolát a gyereknek? És ha már itt tartunk: mi választunk vagy a gyerek? Iskolát választunk vagy tanító nénit? Édesanyákat kérdeztünk, milyen szempontokat vettek, vesznek figyelembe iskolaválasztáskor. 

Hasonló tartalmaink:

Nem reprezentatív kutatást végeztünk, csak elbeszélgettünk az iskolaválasztás kapcsán felmerülő kérdésekről olyan édesanyákkal, akiknek szeptemberben lesz 1. osztályos a (legnagyobb) gyermeke. Azaz olyan szülőkkel, akik most először élik át ezt az egész hercehurcát.  Anyukákat kérdeztünk, mert -, mint ebben ők is megerősítettek,- az esetek többségében – tisztelet a kivételnek – rájuk hárul az iskola kiválasztása. Apuka legfeljebb utolsó körben, a finisben megy el rábólintani a befutóra.

Még egy év “pihi” az oviban vagy irány az iskola? 

A megkérdezettek gyerekei év elején töltötték be a 6. életévüket, iskolaérettnek bizonyultak az óvoda pszichológusának felmérésén, és mindegyikük úgy döntött, hogy jövőre elkezdi az iskolát. A kérdezettek gyerekei (kivétel nélkül mindannyian) izgatottan várják az iskolát: van, akit már untat az óvoda, és reggelente nem is jókedvűen megy oda, van, aki most még jobban ragaszkodik az óvónénikhez és a kis társaihoz, mert tudja, hogy nemsokára elválik tőlük, és olyan gyermek is akad, aki maga ragaszkodott hozzá, hogy iskolába menjen ősztől, hiába maradnak sokan a barátai közül még egy évet az óvodában.

Mi alapján választunk iskolát?

Az egyik anyuka elmeséli, hogy eleinte iskolába járó gyerekek szüleit kérdezte, de rájött, hogy ez zsákutca, mert ugyanarról az iskoláról szögesen ellentétes véleményeket hallott. Így hát a nyílt napokon és az iskolák honlapjain próbált minél több információt szerezni a szóba kerülő iskolák pedagógiai programjáról, arról, hogy mennyire veszik figyelembe a gyerekek egyéni  képességeit, vannak-e tagozatok, milyen nyelvtanulási lehetőségek vannak a későbbiekben, van-e emelt szinten idegennyelv- oktatás, és ez bontott csoportokban történik-e. Az is szempont volt, hogy az iskolán belül vannak-e olyan szakkörök, amelyek megfelelnek a gyerkőcök érdeklődési körének. Illetve a távolság is lényeges kérdés, hiszen “hiába hozzák-viszik az alsós gyerekeket még a szülők, a reggeli rohanásban nem mindegy, hogy mennyi időt vesz ez el, főleg, hogy mellette van egy kicsi, akit egy másik intézménybe kell vinnem”, érvel az anyuka.

Valakinek már megvan a befutó. Ő azt mondja, nyugodt szívvel fogja ide beíratni áprilisban a gyerekét, mert “szívből jövő döntés volt.” Szerencsések, mert a körzetes iskolába szeretnének jelentkezni. Amikor belekezdtek az iskolaválasztási procedúrába, próbálták megtalálni azt az iskolát, ami első benyomásaik alapján kedves és gyerekbarát helynek tűnik. Elmentek több iskolanyitogatóra is a gyerekükkel közösen, aki ezek után egyértelműen amellé tette le a voksát, amit a szülei is választottak. Rengeteg szempontot vettek ők is figyelembe. A választott iskolában aztán, ahogy az anyuka elárulja, “szimpatikus volt az a berendezkedés, hogy csak az alsó tagozatosok járnak egy épületbe, mert  azt gondolom, hogy esetenként közel tíz év korkülönbség sok lehet gyerek és gyerek között egy épületben. Fontos volt a távolság is, hogy hova kell mindennap eljutni, hogy esetleg egy-két éven belül a kislányom is meg tudja tenni egyedül ezt a távolságot. Fontosak voltak az iskola módszerei is. Az, hogy megfelelő foglalkozások legyenek a tanítás után, ugyanakkor délután már ne legyen oktatás. Így is elég nagy változás lesz az ovihoz képest, azt már túl soknak találom az első években, hogy legyen délután 3-kor még egy matek óra”, majd hozzáteszi, hogy a legfontosabb mégis az, hogy legyen a tanítónénikkel egy személyes szimpátia.

Van olyan szülő, akinek a férjével együtt nagyon szimpatikus egy olyan iskola, ami viszont a kislányuknak nagyon nem volt az, mert neki meg az az iskola tetszett, aminek az iskolanyitogatóján sok ismerőssel találkozott az oviból. Ami náluk kizáró ok volt az az, hogy ne legyenek együtt gimnazistákkal a kicsik. “Egy 6-7 éves gyereknek nem biztos hogy azokat a szavakat kell hallania, amiket a nagyobbak használnak, vagy azt kell látnia, amit a 17-18 évesek csinálnak”, magyarázza az anyuka. Másik kizáró szempont az volt, hogy ne legyen se “versenyistálló” az iskola, illetve ne legyen tagozatos az osztály, hogy ne terheljék le már 1.-2. osztályban emelt óraszámokkal a gyerekeket, illetve felmerül a kérdés, hogy mi van, ha a szülő kiválasztja a gyerekének az éneket vagy az angolt, de neki meg az éppen nem megy.

Sok szempont játszik közre a megkérdezetteknél tehát iskolaválasztásnál: a pedagógiai program, az otthontól való távolság , vagy hogy útba esik-e a munkahely felé; az, hogy tagozatos osztályokkal indul-e, külön van-e az alsó és a felső tagozat, esetleg a gimisekkel egy épületbe járnak az alsósok; van-e idegennyelv-oktatás, vannak-e szakkörök, napközis vagy iskolaotthonos rendszerben tanulnak-e a gyerekek. Mégis a legfontosabb a tanítónénik személye. És ez érthető is, hiszen nem intézmény fogja a gyerekeket tanítani a következő pár évben, hanem egy ember. “Elsődlegesen  tanítónénit választunk”, árulja el az egyik anyuka. “Olyan tanító néni legyen, akiről el tudom képzelni, hogy bizalommal fordul hozzá a lányom”, mondja egy másik, majd hozzáteszi, hogy amelyik iskola átmegy az első két szűrőn, azaz a honlapján megtalált pedagógiai program megfelelőnek tűnik és nincs messze az otthonuktól, ott már a tanítónéni személye lesz a döntő.

Túl nagy mizériát csinálunk ebből az egész iskolaválasztásból?

Nos, a megkérdezettek szerint, igen. De mindez érthető, hiszen a legjobbat szeretnénk annak, akit a legjobban szeretünk. “Túl nagy jelentőséget tulajdonítunk ennek az egésznek. Igazából ez általános iskola és alsó tagozat, nyilván itt még  nem dől el a  gyerek sorsa”, mondja az egyik anyuka. “Ez a  mai kor is hozza magával, hogy erre jobban odafigyelnek a szülők. Amikor mi voltunk általános iskolások, akkor mindenki ment a körzetes iskolába, és mégis lett belőlünk valami. Nem hinném, hogy ettől függ a gyerek sorsa. Ennek ellenére én is bújom az internetet, kérdezgetem az anyukákat, és vacillálok, hogy melyik iskola legyen.”

A következő napokban, hetekben az Érd Most!-on és az Érd FM-en az iskolaválasztásra készülő szülőknek egy cikk- és riportsorozattal készülünk mankót adni, amiben elolvashatják, illetve meghallgathatják az iskolapszichológus véleményét a témában és az érdi iskolák bemutatkozásait.

HIRDETÉS
Címkék