Mesés recept a boldogsághoz

Úgy kezdődött, hogy egyszer a kiscsoportos ovisai megkérdezték, mi az a farsang. Erre elmondott egy mesét, és a mese nyelvén magyarázta el nekik a jelmezbál lényegét. Aztán jött a többi kérdés és a többi mese. De amikor a természetet járja, azt mondja, akkor is folyamatosan újabb témák jutnak eszébe. Tavaly decemberben jelent meg az első mesekönyve Zöldkerti Meseház címen, és már a másodikat tervezi. Kardos Ildikóval beszélgettünk.

Hasonló tartalmaink:

A természetet szeretni kell, a természetet megismerni kell, észrevenni minden kis részletét, szépségét. A természetben kezdődik az élet, mondja az óvónő és mesélő, néptáncpedagógus Kardos Ildikó amikor arról kérdezem, miért érzi fontosnak, hogy a természetről szóló meséket írjon. A meséket a fiatal tehetség, Vaszkó Niké gyönyörű, de a belső oldalakon fekete-fehér illusztrációi díszítik, amelyek mellett ott kínálkozik üresen a papír, hogy ha a gyerek szeretné, folytassa  a mese meghallgatása után a rajzot, színezze bátran szárnyaló képzelőereje segítségével. Mint ahogy ezt kéri is a szerző a könyv elején lévő ajánlókban. (Igen, ajánlók vannak – egy a gyerekeknek, egy a szülőknek). És hogy miről szólnak a mesék? Mindenről, amire egy kisgyerek kíváncsi lehet. Na meg a természetről, hiszen, ahogy Mikszáth írja: ”Aki az erdő fáitól, a sziklától, a zuhogó pataktól és a vándorló felhőktől kéri kölcsön a gondolatokat, az nem is fogy ki soha belőlük.” És végül, de nem utolsó sorban a szeretetről.

A mesekönyv fedlapján, hátul egy kisfiú arcképe látható. Ildikó óvodása volt ő is, aki most már a csillagok közül néz minket, de ahogy Ildikó mondja ő még mindig itt van, még mindig az óvodása, és az is marad, egyfajta végtelenített jelenidőben. Ezért szinte természetes, hogy a szülei hozzájárulásának köszönhetően, a mesekönyvben is jelen van.

Kiválthatjuk-e a meseolvasást azzal, ha leültetjük a gyerkőcöt egy Bogyó és Babóca elé? Az óvónő vallja, hogy az a legfontosabb, hogy mi magunk olvassunk mesét nekik. Az, hogy ezzel mennyiben fejlesszük a fantáziájukat, a memóriájukat, a kreativitásukat, az ugyan csak később fog megmutatkozni, de mindenképpen jó “befektetés”. A fiát említi példaként, akinek nyolcéves koráig mesélt, és ő maga is annyira megszerette az olvasást, hogy ezért még oklevelet is kapott, aztán később az iskolában is szépen vette az akadályokat, kitűnően tanult. A meseolvasás után jöhet az, hogy közösen átbeszéljük a hallottakat, amivel rengeteget tehetünk a gyermekek érzelmi fejlesztéséért is, hiszen nekik eleinte a saját érzelmeiket kell megismerni, megnevezni, ahhoz, hogy később azt már kordában tudják tartani. A mesékben kívülről tekinthetnek az érzelmekre, megismerhetik azokat, miközben megtapasztalhatják, hogy milyen érzéseket hívnak elő magukban a hallottak. Ha ezt aztán közösen megbeszélik a szülőkkel, nagyszülőkkel, az rengeteget segít az érzelmi intelligenciájuk fejlesztésében, ami pedig a későbbiekben hatással lesz arra, felnőttként képesek-e a boldogságra, magyarázza Ildikó.

Kardos Ildikó Zöldkerti Meseház  című könyvéről több információt találhat a kiadvány Facebook oldalán, a szerzővel készült interjút teljes hosszában pedig az Érd FM 101.3-on hallgathatja meg.

(A kiemelt képen a könyv borítójának grafikája: Vaszkó Niké munkája)

HIRDETÉS
Címkék