A közérthetőség közös nevezőjén

A Poly–Art Alapítvány 1996 óta szervez csoportos tárlatokat elsősorban az Érden élő amatőr – ha úgy jobban tetszik, autodidakta – alkotóknak. A dr. Tállai Katalin kezdeményezésére létrejött alkotói közösség több mint két évtizede van jelen a város kulturális életében, hagyományos tárlatmegnyitójuk a művelődési központban nem véletlenül megy hát eseményszámba.

Hasonló tartalmaink:

A bírálók – Eőry Emil szobrászművész a kezdetektől művészeti tanácsadóként segíti az alapítványt – kicsit szőrös szívűnek tűnhettek, mert a beadott munkáknak csak mintegy kétharmadát válogatták a kiállítandó munkák közé. Szabadkozott is emiatt kicsit Somfai István, az alapítvány kuratóriumának elnöke, pedig nem volt rá oka, hiszen a szelektálásnak kizárólag praktikus okai voltak, nevezetesen, hogy a kiállítóterem falai nincsenek gumiból, több művet egyszerűen nem lehetett elhelyezni, az idei bemutatóra ugyanis 29 alkotó adott be munkát. Olyan törzstagok is vannak közöttük, akik az elejétől fogva minden tárlaton szerepelnek: Tarnócziné Barabás Irén, Szekér Gizi, Vaád Éva, Hóvári Zoltán és Ilka Gábor. És persze évről évre új alkotók is csatlakoznak új színt hozva a palettára, most Feketéné Irén, Pazár Anna és Trombitásné Gombos Mária.

Az idei tárlat újdonsága, hogy a kiállítóterem előterében lévő tárlókban ugyancsak a Poly–Art alkotói mutatkoznak be, 12 keramikus munkáit láthatjuk itt a teremben kiállítottakon kívül, amolyan ráadásként. Vagy a keramikusok jutalomjátékaként, hiszen az agyaggal való munkálkodásnak egészen Tállai Katalinig – aki a raku kerámia szerelmesévé tett több érdi alkotót, vagy Szekér Giziig – a nép fazekasság elismert mesteréig – nyúlnak a gyökerei.

Majorné Bániczky Julianna művésztanár megnyitójában szintén utalt rá, hogy a képeknek tér kell, hogy érvényesüljenek. A tartalmi kérdéseket érintve pedig hangsúlyozta, hogy egy műalkotás akkor él igazán, ha szól valamiről, és főként, ha szól valakihez. Ezek a képek ilyenek – mondta –, mert közérthetőek. Ezt mintegy közös nevezőnek is tekinthetjük, olyannak, amit egy csoportos tárlaton nem mindig könnyű megtalálni, különösen, amikor nincsen tematikai vagy műfaji kötöttség, amikor az alkotók különböző képzettségűek, különböző technikákat alkalmaznak, különböző korúak és legfőképpen egyéni nézőpontból – ezért alkotnak persze – közelítenek a valósághoz. A részleteiben nagyon is egyéni, különböző stílusú anyag mégis egységes egésszé áll össze, olyanná, amely jól tükrözi egy alkotói közösség sokszínűségét. Azt a változatosságot, amit Majorné Bániczky Julianna a névre szóló, értő tárlatvezetésnek is beillő, apró elemzései plasztikusan érzékeltettek.

A Poly–Art megnyitók vissza-visszatérő közreműködője, Deák Mihály operaénekes – Rostás Zoltán zongorakíséretével – ezúttal is méltán aratott sikert, ahogy az IRKA köszöntését egy verssel tolmácsoló Móczár Csaba is.

A tárlat december 21-ig látogatható a művelődési központ nyitvatartási idejében.

 

GIA-FORM
HIRDETÉS
Címkék